Best of: ezt olvasták a Maszolon 2020-ban

Rendhagyó év volt portálunk számára is a 2020-as év: a koronavírus fokozta a híréhséget és megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat is. Az olvasói igényeknek igyekeztük megfelelni, a járványról szakszerű és hiteles tájékoztatást adni. Számtalan írásunkkal bebizonyítottuk, hogy a pandémián kívül is van élet, és év végére arra is futotta erőnkből, hogy oldalunk arculatát megújítsuk. Olvasóink ezt meghálálták: tavaly is látogatói rekordokat döntöttünk, és a legolvasottabb erdélyi magyar portál maradtunk. Best of Maszol: válogatás a 2020-as – politikamentes – tartalmaink legjavából.

A legtöbb cikkünk a hazai koronavírus-helyzetről a társadalom rovatunkban jelent meg. Célunk volt, hogy az eluralkodó információdömpingben segítsük tájékozódni az olvasót, hiszen idén nem túlzás azt állítani, az álhírek térnyerése akár emberéletekbe is kerülhetett, így a hiteles tájékoztatás rendkívüli módon felértékelődött. Követtük a legfrissebb fejleményeket, a járvány romániai alakulását, beszámoltunk a települések lezárásáról és szakértőkkel értékeltettük a járványhelyzetet, támpontokat nyújtottunk az országosan elrendelt közegészségügyi szabályok betartásához.

Emlékezetes volt például a Feljegyzések a szobafogságból sorozatunk, amelyben ismert, közéleti személyiségek, művészek meséltek a tavaszi bezártsággal kapcsolatos élményeikről, megküzdési módszereikről, egyszóval a hirtelen megváltozott életükről. Megvizsgáltuk az online hitélet újsütetű jelenségét, mely nem csak veszélyeket, de lehetőségeket is rejt magában.

Többször fordultunk László Attila és Vass Levente egészségügyi szakpolitikusokhoz, közérthető gyorselemzést adtak többek között a márciusban hirtelen jött iskolabezárásról, a két hónapos lezárás után az első „szabad” hétvége lehetséges következményeiről, a nyári relaxációs intézkedésekről, a rekordszámú esetekről.Fotó: Gábos Albin

Molnár Géza epidemiológussal kétszer is kimerítő interjút készítettünk a pandémiáról. Előbb még februárban, amikor a vírus még nem jelent meg Romániában, majd júniusban, amikor a szakember azt jósolta, hogy a járvány egy-két hét múlva lecseng. Tanulságos megközelítést nyújtott a romániai járványhelyzetről Lorenzovici László orvos, egészségügyi közgazdász, egyetemi oktató is. Vele nemrég, novemberben beszélgettünk, amikor már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom hatóságokba vetett bizalma megingott.

A koronavírus-járvány második hullámának kezdetén arra is kíváncsiak voltunk, hogy hol tart a tudomány a kórokozó kutatásában, ezért megkerestük Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kémikus-kutatót, aki szakértői szemmel tájékoztatott a tudomány aktuális helyzetéről. Novemberben, a járvány második hullámának a csúcsán a csíkszeredai epidemiológus főorvost, dr. Sîngeorzan Sergiut kértük fel egy interjúra, aki azt is elmondta, hogy az életünk már nem lesz olyan, mint amilyen a koronavírus-járvány előtt volt.

Az oktatás szervezésének szakmai kérdései végigkísérték a befejeződött és az új tanévet is. Az online oktatás új kihívások elé állították a pedagógusokat és a diákokat egyaránt. Ferencz-Salamon Alpárral, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnökével, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatójával beszélgettünk a tapasztalatokról.

Toplista: 2020 5 legolvasottabb anyaga a Google Analytics alapján (kattintásszám):
1. Koronavírus Romániában: mutatjuk a legfontosabb információkat (percről percre) (499 300)
2. A WHO fenntartja: aki nem beteg, ne viseljen védőmaszkot (322 300)
3. Hivatalos: fizetett szabadnapokat kapnak a kényszervakációban gyerekükre ügyelő szülők (277 000)
4. Ekkor járhat le a kijárási tilalom a román főmikrobiológus szerint (172 700)
5. Szerdától teljes kijárási tilalom lesz Romániában, a katonaságot is bevetik (169 500)

Visszafogottan, de volt azért élet a víruson túl is. Egy emberként örvendtek olvasóink a hírnek, hogy júliusban összegyűlt a pénz a kis Noel kezelésére – a gerinceredetű izomsorvadás 1-es típusában (SMA1) szenvedő Bihar megyei kisfiúnak két millió dollárt gyűjtöttek határon innen és túl. A kisfiú története azóta biztatóan alakult, megkapta a költséges génterápiát és mozgása is javulni kezd.

Bár nem számítottak rá, beírták magukat az idei év történetébe a gyergyóditrói pékségbe alkalmazott Srí Lankai-i vendégmunkások is, akiknek jelenléte felborzolta a kedélyeket a székelyföldi faluban, többek között reagáltattuk az ügyre Lucian Mîndruță újságírót és Horváth István szociológust. Lapunk munkatársa több alkalommal járt a településen, és beszámolt az ügy fejleményeiről.

Inspiráló erdélyi nőket mutattunk be a nemzetközi nőnapon, a legkülönfélébb élettörténetű és hivatású interjúalanyainkat arra kértük, hogy a „nőiség” olvasatában beszéljenek a Maszolnak saját életútjukról, szakmai teljesítményeikről, karrierjükről, családi életükről. Világlátásukat jól esik visszaolvasni az év bármelyik napján. Fontos, fogalomtisztázó interjút készítettünk idén Geambașu Réka szociológussal is annak kapcsán, hogy törvénnyel akarták betiltani Romániában a genderelmélet oktatását.

Az életmódunkat is megváltoztatta a vírus

2020-ban is igyekeztünk hasznos tippekkel és tanácsokkal válaszolni az olvasóinkat leginkább foglalkoztató kérdésekre, ám mindamellett, hogy a lelki, háztartásbeli, kapcsolati, gyermeknevelési problémákra választ adtunk különböző szakemberek segítségével, olyan életutakat is bemutattunk, amelyek sokakat megmosolyogtattak, elámítottak, elérzékenyítettek és rádöbbentettek arra, hogy a megszokottól elrugaszkodva is élhető a világ.

Mészáros Andrea párterapeutával a párkapcsolatok mozgatórugójáról beszélgettünk, a házasság hetén házastársakat, Valentin-napon pedig idős személyeket kérdeztünk a szerelemről.  A vírussal kapcsolatban felmerülő gyakori kérdésekre is válaszoltunk, a kijárási tilalom új hóbortjáról, a kertészkedésről is gyakran írtunk, szakember segítségével azt is bemutattuk, miként érdemes beszélni a gyermekekkel a koronavírusról.

Érintettük a járvány okozta félelmeket, a koronavírussal összefüggésben elhunytak temetkezési szertartását, és arra is választ adtunk, miként erősíthető az immunrendszer. A járvány esküvőiparban okozott kárairól is beszámoltunk, a karantén okozta függőségeket is körüljártuk, gyásztanácsadót kerestünk fel, koronavírus-fertőzést leküzdött személyekkel beszélgettünk, de a szülőkre is hangsúlyt fektettünk, és a gyermekágyi időszakot, a csecsemő táplálására vonatkozó kérdéseket is megvizsgáltuk, a járványidőszak alatt szülő nők helyzetét is bemutattuk, illetve a gyermekbántalmazásról is írtunk, sőt online pálinkamustrára látogattunk.Fotó: Gábos Albin

A szexuális nevelésről sorozatot indítottunk, közben a hátrányos helyzetű gyermekek sorsáról is beszámoltunk: írtunk a kolozsvári Patarét gyermekeiről. Pályaelhagyó pedagógusokat kerestünk fel, a tanévkezdésre készülő óvodákat és bölcsődéket is bemutattuk, és a rendhagyó iskolakezdés gyermekekre gyakorolt hatását is felfedtük Kádár Annamária pszichológus segítségével, tanévkezdési tanácsokat adtunk a szülőknek.

Különleges embereket, szakmákat mutattunk be: Csíkszeredai időadományozóval beszélgettünk, kávékapszulából készült lámpákat és ékszereket mutattunk be, megmutattuk egy paraszti házban élő világszerte ismert csíki képzőművész életét, egy csíkszeredai „életfényképész” munkáját tártuk fel, rap-rajongó unitárius lelkészt is felkerestünk. Interjút készítettünk a Konyhafőnök erdélyi származású versenyzőjével, egy csíkszépízi idős, siket-néma sportolóval, egy székelyföldi vak sportolóval, a csíkszeredai műkorcsolya-oktatás „tyúkanyójával”  és a háromszéki „másfél lábbal” sportoló Keresztes Zsolttal.

Böjte Csaba füveskönyvéről is elbeszélgettünk a szerzetessel és a könyv írójával, a mezőségi Szivárvány Ház működéséről is tájékoztattuk olvasóinkat, és egy székelyföldi Michelin-csillagos séf pályáját is bemutattuk. Beszámoltunk egy székelyföldi horgászrekordról, Nagy István szentegyházi időjárás-megfigyelőt is kifaggattuk, és egy gyergyói paraszt mindennapjait is megnéztük. Bemutattuk a csíkszeredai hajléktalanok életét, egy lakásdzsungelben élő székelyföldi fiatal hivatását, a székelyföldi kemény motorosok meleg szívét.

Sorozatot indítottunk Hétköznapi pszichológiánk címen, hogy a legyakrabban ismétlődő kérdésekre válasszal szolgálhassunk, illetve Erdély ízei a Rhédey ajánlásával címen is, amelyben recepteket szolgáltatunk olvasóinknak a hétvégékre. Olvasóinkkal közösen megtöltöttük a mezőségi Szivárvány Ház kamráját, és ebben az évben is angyalokká váltunk: rászoruló gyermekek számára teremtettünk karácsonyi csodát.

A vírus mellett a nyugdíjemelés volt a slágertéma a gazdaságban

A járvány gazdaságra gyakorolt hatásával természetszerűen a gazdaság rovatunkban foglalkoztunk. Már a pandémia elején megkerestük a leginkább érintett területeken működő vállalkozásokat, de utánajártunk annak is, mennyit költünk magánemberként a járvány elleni védekezésre, maszkra és kézfertőtlenítőre.

Rovatunkban megírtuk, hogy ha nem reformálják meg a nyugdíjrendszert, akkor könnyen megtörténhet, hogy nem lesz pénz a 60-as és a 70-es években született, nagy létszámú nemzedékek járandóságának a kifizetésére. Elmagyaráztuk, hogyan gyűjthetünk pénzt a gyermekünknek a Junior Centenar megtakarítási programmal.

Elbeszélgettünk Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel arról, mennyi pénz jár Romániának az EU helyreállítási alapjából, s hogyan lehet azt majd felhasználni. Erdélyi magyar gazdasági szakemberek segítségével feltérképeztük, milyen veszélyeket rejteget a nyugdíjak tervezett, 40 százalékos emelése. Utána jártunk annak is, hogyan kivitelezhető mégis az üzleti világ képviselői és a gazdasági elemzők által sokat kritizált nagyarányú emelés.

Kielemeztük, mire lenne elég a különnyugdíjak megadóztatása. Kiderült, nem sokra. Kiszámítottuk, hogy a hétéves uniós költségvetésből és a helyreállítási alapból Romániának járó összeg messze nem 80 milliárd euró, ahogy azt egyes politikusok előszeretettel hangoztatják.

A gazdaság rovatban folytatódott a sikeres erdélyi vállalkozásokat bemutató sorozatunk. Három évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező faipari szakembert látogattunk meg az év első napjaiban Csíkszentmiklóson. Szakács Gyula példája jól mutatja, hogy hozzáértéssel, kezdeményezőkészséggel és kitartással komoly eredményeket lehet elérni.

A kulturális élet nem állt le teljesen 2020-ban sem

A szokásos év eleji amerikai díjözönből 2020 februárjában a több Grammy-díjat elnyerő fiatal Billie Eilisht emeltük ki, aki azért tűnt fontosnak számunkra, mert ő az egyik új tiniikon, akinek gondosan felépített imidzse sokat elárul a kortárs popkultúra alakulásáról.

2019-et a 30 évvel korábbi, 1989-es romániai rendszerváltás eseményeinek felelevenítésével zártuk. Az azóta eltelt három évtizedre is reflektál többek között a brassói Elise Wilk Eltűntek című drámája, amelyet a Yorick Stúdió 2020-ban több erdélyi helyszínen bemutatott, majd online is közvetített. Az erdélyi szászok több rendbéli exodusához kapcsolódó darabról a szerzőt kérdeztük.

A koronavírus-járvány ellenére az erdélyi fesztiválok szervezői megpróbálták tartani a kapcsolatot a közönségükkel, és bemutatkozási lehetőséget biztosítani az előadóknak, alkotóknak. Maszkban moziztunk például a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon, megnéztük az Eurotrans Alapítvány Elmúlt jelen című multimédiás vándorkiállítását, amely az erdélyi magyarok szemszögéből mutatta be a rendszerváltás előtti és utáni időszakot, részt vettünk a Kolozsvári Magyar Napok előadásain, például a Trianon erdélyi nyelvi következményeiről szóló kötet bemutatóján, de kint voltunk többek között a Mérai Csűrfesztivál „lite” kiadásán vagy a Csíkszeredai Könyvvásáron, ugyanakkor követtük az online térbe szorult rendezvényeket is, ilyen volt például a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár.

Miközben a személyes találkozások többnyire elmaradtak ebben az évben, az interneten keresztül számos érdekes előadás érkezett egyenesen a nappalinkba. Ilyen volt például Dr. Krász Lilla történész előadása a Virtuális Bolyai Egyetem sorozat keretében, amelyből megtudtuk, hogy 300 éve a vesztegzár, a füstölés és az ecet számított a legjobb megoldásnak járvány ellen.

Az év első felének végéhez közeledve sorra enyhültek a koronavírus-járvány terjedését megakadályozását célzó szabályok. Több kulturális intézmény újra megnyithatta kapuit,a hívek visszatérhettek a templomokba és az Ezer Székely Leány Napját is megtartották, igaz, néhány száz résztvevővel. Lapunk fotóriportban számolt be az eseményről, akárcsak a Csángó Fesztiválról.Fotó: Gábos Albin

A járványhelyzetre való tekintettel tavaly arra kérték a ferences rendi atyák a híveket, hogy ne induljanak el a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, hanem lélekben és az eseményeket online követve vegyenek részt az eseményen. Lapunk Ádám Gyula fotóművész a pünkösdi búcsú alkalmával készült felvételeiből készített összeállítást a művész és a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével.

2020 kultúra szempontjából a koronavírus miatt pangó előadótermek mellett a rasszizmus ellen indított hadjáratról is szólt. A Black Lives Matter mozgalom hatására nem csak szobrok dőltek le, hanem korábbi filmes vagy irodalmi alkotások létjogosultsága is felmerült, az HBO Max internetes tartalomszolgáltató például egy sokat vitatott döntéssel levette kínálatából, majd figyelmeztető bevezetővel ellátva tette ismét elérhetővé az Elfújta a szél című klasszikust.

Az egyre megosztottabb magyarországi kulturális élet egy-egy konfliktusa Erdélybe is átszivárgott, ilyen a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) zajló modellváltás, amelynek hirtelensége és jogszerűtlennek tartott módja miatt szeptember eleje óta tiltakoznak az egyetem oktatói és diákjai. A #freeSZFE mozgalomról egy erdélyi erasmusos diákkal beszélgettünk

Erdélyben a koronavírus-járvány évében a túlélésre rendezkedtek be a kulturális intézmények, a közönség távolmaradása különösen súlyosan érinti a függetleneket, a szabadúszó alkotókat. Volt, ahol nem csak a járvány hátráltatta az alkotómunkát. Mint beszámoltunk róla, a kolozsvári Puck Bábszínházban feszült a légkör a magyar tagozat egy része és a vezetőség között. A Bihar megyei kulturális intézményeknél pedig hirtelen leépítésekkel zárult az év. Szolgálhattunk szerencsére néhány jó hírrel is: megújult a nagyváradi Darvas–La Roche-házban működő szecessziós múzeum és új zsidó múzeum nyílt Kolozsváron.

Az Erdélyi Audiovizuális Archívummal közös Időutazó rovatunkban többek között megnéztük, hogy hogyan ünnepelték az első március 15-ét a rendszerváltás után az erdélyi magyarok, a kolozsvári futball hőskorában jártunk Szathmári Elek válogatott kapus lenyűgöző fotóhagyatékával, és egy sepsiszentgyörgyi szövőgyári alkalmazott fotóalbumával belepillanthattunk a polgári élet átalakulásába is.

Gazdag videótermésünk volt tavaly. 2020-ban a korábbinál jelentősen több saját videótartalommal jelentkeztünk, nagy sikere volt az Erdély legjei sorozatunknak. Stábunk kamerával a kézben járt többek között a Brassói Magyar Színházfesztiválon, a Borszék Bogrács Fesztiválon, jelen volt a Csíki Játékszínnél az új évad előkészítésén, vagy Nagy Péter pinkfloydosított előadásán. De megmutattuk azt is, mi kerül Csíkban a „kicsi kosárba”, hogyan készül a kézműves csoki Csíkszentimrén, mi lesz a merinói gyapjúból Nyárádszentsimonban, miként versenyeznek rönkhúzásban a székelyföldi lovak, hogyan zajlik az online oktatás a Gyimesekben, karácsonykor pedig Kovács Gergely katolikus érsekkel készítettek videóinterjút a munkatársaink. Elindítottuk a Maszol #Fórum online beszélgetős sorozatunkat is, amelyben aktuális közéleti kérdésekről faggattuk a meghívottjainkat.

Ami a vírus hátterében volt

Az első terjedelmes cikkünket a Háttér rovatunkban január 24-én írtuk meg a koronavírusról való tudnivalókról, amikor megérkezett Európába, de még messze járt Romániától. Március elején már tudni lehetett, hogy világjárvány fenyeget, és 5-én már arról számoltunk be, hogy gőzerővel kutatják a kór ellenszerét, néhány nappal később pedig már arról, hogyan készültek fel a hazai kórházak az első Covid-19-betegek fogadására. Ekkor már komolyra fordultak a dolgok Romániában, az államfő szükségállapotot hirdetett, és mi elmagyaráztuk az olvasóknak, hogy ez mivel jár.

Március végétől igyekeztünk minél több információval ellátni az olvasóinkat a Háttér rovatunkban a járványról: összefoglaltuk a fertőzés legfontosabb tüneteit, összegyűjtöttük a nemzetközi szakértők véleményét a pandémia lefolyásáról, hazai sztárorvos védekezési tanácsait idéztük. Emellett hivatalos forrásokból merítkezve felsoroltuk kijárási tilalom legfontosabb szabályait, és egy társadalomkutatót is megkérdeztünk arról, hogyan változtatja meg a világot a járvány, illetve egy pszichológust is faggatunk azoknak a nőknek a helyzetéről, akik gyakorlatilag a bántalmazójukkal voltak összezárva a szükségállapot idején.

Áprilisban is próbáltunk minél több hasznos tudnivalót összegyűjteni a járványról: készítettünk egy fejtágítót a kijárási tilalom előírásairól, megnyugtattuk az olvasóinkat, hogy rendelhetnek termékeket az internetről, és tájékoztattuk őket arról, hogy megváltozott a szakemberek véleménye a védőmaszkok viseléséről. Ekkor már a világ vezető politikusait sem kerülte el a fertőzés, késett és pontatlan volt a hivatalos hazai járványmérleg, valamennyi EU-tagállamban korlátozó intézkedéseket vezettek be, a járvánnyal együtt terjedt a gyűlöletbeszéd, de egy felmérés szerint még mindig jobban féltek az emberek a gazdaság összeomlásától, mint a fertőzéstől.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Májusban már a védőmaszkokról írtunk meg szinte mindent, amit tudni lehetett, júniusban pedig – amikor a járvány visszahúzódóban volt idehaza – beszámoltunk arról, amit magunk is tapasztaltunk: a koronavírus megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat. Júliusban már látszott a fény az alagút végén, év végére ígérték a gyógyszergyártók az oltóanyag elkészítését, augusztusban pedig a közelgő tanévkezdés volt Háttér rovatunkban is a téma: kiderült, hogy nincs elegendő tanterem az iskolák egy részében, egy felmérés szerint pedig a szülők kétharmada a „klasszikus” oktatást támogatja.

Ám a Háttér rovatunk sem csak a járványról szólt: az évforduló kapcsán májusban és júniusban Trianonnal is részletesen foglalkoztunk: az ellopott Erdély mítoszáról kérdeztünk történészt, majd az impérium váltás korszakát idéztük fel egy sorozatban, szintén történészek segítségével. Körbejártuk azt is, hogy miért tört ki tüntetéshullám az Egyesült Államokban, illetve azt, hogy miként szítja Donald Trump a faji ellentéteket, és miért döntögetik a szobrokat a világ nyugati felében.

Év végéhez közeledve az amerikai elnökválasztásokról szólt a legtöbb anyagunk a rovatban: megírtuk, hogy Donald Trump rosszul áll, de még boríthatja a papírformát, „megjósoltuk”, hogy akár hetekbe telhet az eredmények kihirdetése, és a legfelsőbb bíróság akár meg is fordíthatja az állást. A választások után már azt elemeztük, hogy miért nem adja fel Donald Trump, és milyen jogi lépésekre készül az amerikai elnök.

Nézők nélküli arénák

Az élet minden területéhez hasonlóan, a sportra is rányomta bélyegét idén a koronavírus. Pedig olyan szépen indult a 2020-as év: február elején „csúcsra járatták” a sportrendezvényeket Kolozsváron: miközben a BT Arénában a román női teniszválogatott Oroszország legjobbjai ellen vérzett el a Fed Kupa nyolcaddöntőjében, addig a kisebbik kolozsvári sportcsarnokban, a Horia Demianban az U-BT bejutotta a férfi kosárlabda FIBA Europe Cup negyeddöntőjébe.

Ugyancsak februárban történt, hogy a remek őszi szezont maga mögött tudó Kolozsvári CFR-t az Európa-liga legjobb 32 csapata között összesorsolták a rekordbajnok FC Sevillával. A fellegvári első mérkőzésen 1-1-es döntetlent játszottak a felek, majd egy héttel később könnyek között, de emelt fővel esett ki a vasutas csapat, úgy hogy videóbírók a mérkőzés utolsó perceiben semlegesítették a CFR győzelmét, és továbjutását jelentő gól.

Közben már mindenhonnan jöttek az aggasztó, koronavírussal kapcsolatos hírek, s mivel egyre több országban ugrottak nagyot a fertőzöttségi számok, már csak idő kérdése volt, hogy mikor áll le a sportélet is. Az utolsó hazai Liga 1-es mérkőzést – immár zárt kapuk mögött – március közepén rendezték meg, utána már csak arról írhattunk, hogy ezt is, azt is, itt is, ott is felfüggesztenek, elhalasztanak.

Fájóan érintette ez a magyar labdarúgó válogatottat is, amelynek március végén Bulgáriában kellett volna megvívnia az Európa-bajnoki részvételért rendezett két lépcsős párharc első felvonását. Az év végén kiderült, hogy megérte várni, mert Marco Rossi tanítványai novemberben győztesen tértek haza Szófiából, majd Izland ellen a Puskás Arénában kiharcolták a jövőre halasztott labdarúgó Európa-bajnokságon való részvétel jogát.

Időközben az új realitásokhoz alkalmazkodva újraindult a sportélet, de ennek legnagyobb áldozatai a szurkolók voltak, akiket teljességgel kizárták a stadionokból, termekből. De azért kisebb népünnepély alakult ki egy Kolozsvár melletti fogadónál rendezett kültéri meccsnézésen, amikor a CFR megszerezte hatodik bajnoki címét, amely a nyár folyamán Bajnokok Ligája és Európa-liga selejtezőkkel kezdte, majd El-csoportkörön mérkőzésekkel folytatta egy évvel korábbi menetelését.

A tavalyi év politikai eseményekben gazdag és fordulatos esztendő volt, két választást is tartottak 2020-ban, ezárt a belpolitika rovatunk cikkeit a későbbiekben külön anyagban szemlézzük.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?