A temesvári Victor Babeș Járványkórházban sikerült eddig Romániában a legtöbb koronavírusos beteget kigyógyítani. A kórház nagy tekintélyű osztályvezető főorvosa, Virgil Musta hosszú listát állított össze arról, hogy miként védekezhetünk a legeredményesebben a fertőzés ellen.

A listán már jól ismert védekezési eljárások is szerepelnek, például az, hogy jó ideig kerüljük a személyes kontaktusokat, két személy között tartsuk be a kétméteres távolságot, a társalgás ne tartson többet 15 percnél, szellőztessünk a lakásban, mivel ezzel csökkenthetjük a levegőben a víruskoncentrációt, a könyökhajlatba kell köhögnünk vagy prüszkölnünk.

A szájmaszkról, kesztyűről

A temesvári szakorvos azonban számos új információt is közöl, például a szájmaszkról. Ezeket ajánlatos mindössze egy napig hordani, a legjobb azonban, ha négyóránként cseréljük. Ha nincs maszkunk, ajánlatos sállal, zsebkendővel eltakarni a szánkat és az orrunkat.

A szájmaszkot fölösleges egész napon át viselnünk, elég csak akkor, ha fertőzőgyanús környezetben tartózkodunk. Hazaérkezve ajánlatos kimosni, sőt főzéssel fertőtleníteni a rögtönzött szájmaszkot, amelyet – anyagától függően – forró vasalóval is át kell vasalni. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor tanácsos a fertőzésgyanús rögtönzött maszkokat néhány napig zacskókban tárolnunk, ameddig a vírus elveszíti életképességét.

Tanácsos védőkesztyűt viselnünk, ám ez kétélű fegyvernek bizonyulhat, hiszen ha a fertőzött kesztyűvel szánkhoz, orrunkhoz nyúlunk, elkaphatjuk a vírust. A kesztyűt tehát csak fertőzésgyanús helyeken kell viselni, miután pedig lehúzzuk a kezünkről, el kell dobnunk, hiszen tovább terjesztheti a fertőzést. Ezt követően pedig szappannal és vízzel alaposan kezet kell mosnunk, legalább 20 másodpercen át.

Ha az utcáról hazaérünk

A lakásban, illetve a munkahelyen a kilincseket gondosan fertőtlenítenünk kell. Az utcai ruhát hazaérve ajánlatos levetni és kitenni az erkélyre vagy pedig olyan helyre, amelyet fertőtleníteni lehet. Utána le kell zuhanyoznunk, és átöltöznünk az otthoni ruhába. Ha az utcai ruhát nem tudjuk fertőtleníteni vagy átvasalni, a legjobb, ha csak 24-48 óra elteltével vesszük fel legközelebb.

Az utcai cipő talpán rengeteg vírust vihetünk haza, főleg olyan helyekről, ahol több fertőzéses személy is jár, vagy ahol a földre köpnek. Ez utóbbi Romániában sajnos nagyon valószínű… Ezért tanácsos, ha a bejárati ajtó előtt és utána is elhelyezünk egy-egy lábtörlőt. Az előbbit klóros oldattal kell átitatnunk. Miután cipőnket megtöröltük a második lábtörlőben is, házi cipőt kell húznunk. Az utcai cipőt olyan helyen kell hagynunk, amelyet gyakran fertőtleníthetünk klóros oldattal. Utcai cipőt semmiképpen ne használjunk a lakásban!

Ha az utcán védőkesztyűt viseltünk, akkor mielőtt kinyitnánk az ajtót a hazatérésünkkor, a kesztyűt levesszük, nejlonzacskóba tesszük, és azt lezárva a kukába tesszük. A vírus a fertőzött szervezetéből két úton juthat a szabadba: egyrészt a légzéssel, másrészt a széklettel. Vigyázzunk tehát mindezekre is.

A koronavírus okozta megbetegedés mindenekelőtt a 65-70 év közötti személyeknél, a cukorbetegeknél, a tüdő-, máj- és szívbetegeknél, az immunbetegeknél ölt veszélyes formát, itt a legnagyobb az elhalálozási ráta is.  A hatvan év alatti, az említett betegségben nem szenvedőknél a kór lefolyása enyhe, vagy ha súlyosabb is, de ritkán vezet halálhoz. A koronavírus azért vált annyira pusztítóvá, mert első ízben jelent meg, és okoz megbetegedést az embereknél, akik tehát még nem rendelkeznek ellene immunitással – magyarázta az orvos.

Két stratégia létezik a járvány leküzdésére

A szakorvos szerint a járványtól két úton szabadulhatunk meg: ha megkapjuk a betegséget, és ezzel immunissá válunk, vagy védőoltással. A terjedése elleni küzdelem egyik lehetősége az, hogy karanténnal védjük meg a hatvan év fölöttieket, és engedjük, hogy mások viszont megkapják a betegséget. Ennek a „nyájimmunitásnak” is nevezett stratégiának viszont az a kockázata, hogy a fiatalokat küldjük „az első vonalba”, akik ugyan könnyen, nem egyszer pedig tünetmentesen átesnek a kóron, de fennáll az a rizikó is, hogy sokaknál kedvezőtlen irányba fordulhat a betegség.

A második megoldás az, hogy valamennyien igyekszünk megvédeni magunkat a betegségtől, hogy időt nyerjünk a védőoltás megjelenéséig. Erre azonban a legjobb esetben is év végéig várunk kell. Mivel azonban védőoltás még nincs, ezért nincs választásunk sem, az egyetlen mód a járvány terjedésének megakadályozására csupán a karantén.

A hosszan tartó karantén viszont kedvezőtlenül hat ki a gazdaságra, ennek folytán pedig a foglalkoztattak anyagi helyzetére. Nehéz tehát megtalálni a megfelelő stratégiát, viszont mindenképpen azon kell lennünk, hogy a kórházi rendszerünk működőképes maradjon, nehogy Olaszország sorsára jussunk – vonja le a végső következtetést a temesvári Victor Babeș járványkórház osztályvezető főorvosa, Virgil Musta.