A koronavírusos fertőzés négy lehetséges kezelését teszteli gőzerővel a WHO
Az Egészségügyi Világszervezet hatalmas programot indított a koronavírus négy lehetséges kezelésének tesztelésére – jelentette be az intézmény főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus. A teszteket számos olyan országban végzik, amelyeket súlyosan sújt a koronavírus. A program célja a már fertőzött személyek állapotának javítása, a halálesetek számának csökkentése, illetve a kockázatnak kitett egészségügyi személyzet megbetegedésének megelőzése. A Science magazin összegyűjtötte a tesztelés előtt/alatt álló gyógyszerekről a pozitívumokat és a negatív mellékhatásokat egyaránt.
A SOLIDARITY (SZOLIDARITÁS) elnevezésű, nagyméretű globális vizsgálat célja annak kiderítése, hogy mivel lehet kezelni az új típusú koronavírus fertőzés által okozott veszélyes légzőszervi megbetegedést. Példátlan erőfeszítés ez - mindenre kiterjedő, összehangolt kutatómunka a megfelelően alátámasztott tudományos adatok gyors összegyűjtésére világjárvány idején. A tesztelés, amely több tucat országban több ezer beteg részvételével fog zajlani, a lehető legegyszerűbben van felépítve, úgy hogy még a COVID-19 betegek által elárasztott kórházak is részt vehessenek benne.
Ezeket a készítményeket válogatták be
Mivel a COVID-19 betegek mintegy 15 százaléka súlyos légúti megbetegedésben szenved, és a kórházak túlterheltek, sürgősen szükség van tehát egy hatékony kezelésre. Ezért ahelyett, hogy a nulláról kezdenének kísérletezni a szakemberek teljesen új vegyületekkel, amelyek kidolgozása és tesztelése évekbe telik, a kutatók és a közegészségügyi ügynökségek arra törekszenek, hogy újrahasznosítsanak más betegségekre már jóváhagyott és nagyrészt biztonságos gyógyszereket. Olyan, nem jóváhagyott gyógyszereket is bevizsgálnak, amelyek állatkísérletekben jól teljesítettek a másik két halálos koronavírus-járvány, a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) és a Közel-Kelet légúti szindróma(MERS) alkalmával végzett tesztelésekkor.
Azok a gyógyszerek, amelyek lelassítják vagy elpusztítják az új típusú koronavírust egyrészt a súlyos betegségben szenvedő betegek életét menthetik meg, de profilaktikusan is adhatók az egészségügyi dolgozók és más, magas fokú kockázatnak kitett kategóriáknál a megelőzés érdekében. A kezelések csökkenthetik azt az időtartamot is, amelyet a betegek intenzív osztályon töltenének, felszabadítva ez által a túlterhelt kórházi egységeket.
A tudósok tucatnyi létező vegyületet javasoltak tesztelésre, de a WHO arra összpontosít, hogy a négy legígéretesebb terápiát tesztelje:
-
egy Remdesivir nevű kísérleti antivirális vegyületet;
-
a malária gyógyszereiként ismert klorokint és hidroxiklorokint;
-
két HIV-gyógyszer, a lopinavir és a ritonavir kombinációját;
-
a béta-interferon a lopinavir-ritonavir kombinációhoz csatolva. Az interferon az immunrendszer hírvivője, és ez által segíthet a vírus legyengítésében.
Néhány adat a COVID-19 betegekben való alkalmazásukról már felmerült - a HIV-kombináció egy Kínában végzett kis tanulmányban kudarcot vallott, ám a WHO véleménye szerint indokolt egy széles körű, különféle betegekkel folytatott vizsgálat.
Hol és hogyan zajlanak a tesztelések?
A betegek felvétele a SZOLIDARITÁS tesztelési folyamatába könnyű lesz. Ha az a személy, akinél fennforog a COVID-19 elismert esete, választhatónak tekinthető, az orvos beiktathatja adatait a nemzetközi felmérésbe. A résztvevőnek alá kell írnia egy beleegyezési űrlapot, ezt követően a rendszer véletlenszerűen kiválasztja a beteget a rendelkezésre álló gyógyszerek egyikére vagy a COVID-19 helyi, szokásos ellátására.
„Ezután nincs szükség további mérésekre vagy dokumentációra – részletezte Ana Maria Henao Restrepo, a WHO immunizálási osztályának főorvosa. Az orvosok rögzítik azt a napot, amikor a beteg gyógyultan elhagyta a kórházat vagy elhunyt, a kórházi tartózkodás időtartamát, valamint azt, hogy a betegnek volt-e szüksége oxigénre vagy gépi lélegeztetésre.”
A kialakítás nem a megszokott kettős vak klinikai vizsgálaté, amely az orvosi kutatás egyik aranyszabálya, mely szerint sem a páciens, sem a kezelőorvos nem tudja, hogy valóban a hatóanyagot tartalmazó gyógyszert kapja-e a beteg. De a WHO szerint a tudományos szigort és a sebességet egyensúlyba kellett hozni ebben az esetben. A SZOLIDARITÁS ötlete kevesebb, mint két héttel ezelőtt merült fel - mondta Ana Maria Henao Restrepo, az Egészségügyi Világszervezet szakembere, és kifejezte azt a reményét, hogy a támogató dokumentációs és adatkezelő központok felállítása rekordidő alatt megtörténik.
A Szolidaritás projekt európai párja a Discovery
Az INSERM, francia orvosbiológiai kutatási ügynökség is bejelentette, hogy a Discovery nevű kiegészítő kísérletet koordinálja Európában, amely a WHO példáját követi, és legalább hét országból 3200 beteget vesz fel, köztük 800 franciát. A kísérlet ugyanazokat a gyógyszereket fogja tesztelni, a klorokin kivételével. Más országok vagy kórházi csoportok is szervezhetnek kiegészítő tanulmányokat – hívták fel a figyelmet a WHO szakemberei. Szabadon végezhetnek további méréseket vagy megfigyeléseket, például virológiai vizsgálatokat, vérgáz elemzéseket (oxigénszint, széndioxid szint a vérben), tüdőképek elemzését.
A vizsgált gyógyszerek listáját az a tudományos testület állította össze a WHO számára, amely január óta értékeli a lehetséges terápiák bizonyítékait. Azokat a gyógyszereket választották ki, amelyek a legnagyobb valószínűséggel működhetnek, biztonságos felhasználásukról már vannak előző tapasztalatok, és olyan mennyiségben állnak rendelkezésre, amely elegendő lehet több tízezer beteg kezeléséhez is, ha a vizsgálat azt mutatja, hogy működik.
Íme a gyógyszerek, amelyet a SZOLIDARITÁS során tesztelni fognak:
Remdesivir
Az eredetileg a Gilead Sciences által az Ebola és az ahhoz kapcsolódó vírusok leküzdésére kifejlesztett vegyület, a Remdesivir leállítja a vírusreplikációt (szaporodást) egy kulcsfontosságú vírusenzim, az RNS-függő RNS-polimeráz gátlásával.
A kutatók a Remdesivirt tavaly az Ebola-járvány kitörésekor tesztelték a Kongói Demokratikus Köztársaságban, három másik kezelés mellett. Az Ebola ellen nem mutatott semmilyen hatást, azonban az észak-karolinai egyetem, a Chapel Hill kutatói 2017-ben kémcsőben és állatkísérleteken kimutatták, hogy a gyógyszer gátolhatja a SARS-t és a MERS-t okozó koronavírusokat.
Az Egyesült Államokban diagnosztizált első COVID-19 betegnek - egy washingtoni fiatalembernek - Remdesivirt adtak, amikor állapota romlani kezdett: a The New England Journal of Medicine (NEJM) esettanulmánya szerint másnapra már javulás volt tapasztalható a páciens állapotában. Egy másik, kritikus állapotban lévő kaliforniai beteg, akinek az esetében az orvosok nem bíztak a túlélésben, Remdesivirt kapott, és szintén felépült.
Az egyes esetekből származó ilyen bizonyítékok azonban nem elegendőek arra, hogy a gyógyszer biztonságos és hatékony használatát szavatolják. Ennek ellenére, a SOLIDARITY vizsgálatban szereplő gyógyszerek közül a „Remdesivirnek van a legnagyobb lehetősége a kórházi felhasználásra” - mondja Jiang Shibo, a Fudan Egyetem tanára, aki már régóta tesztel különböző koronavírusok elleni terápiákat. Jiang professzor szerint különösen előnyös az, hogy nagy dózist lehet beadni gyógyszerből anélkül, hogy toxikológiát okozna.
Stanley Perlman, az Iowai Egyetem koronavírus-kutatója szerint a Remdesivir az összes többi gyógyszernél hatékonyabb lehet, ha a fertőzés korai szakaszában adják be. Azonban egy intravénásan beadandó készítményről van szó, amely nagyon drága, és nem lehet csak a valóban súlyos betegeknek beadni. 100 beteg közül valószínűleg csak 15-nek van szüksége a gyógyszerre – pontosított a szakember.
Klorokin és hidroxiklorokin
Donald Trump amerikai elnök egy korábbi sajtótájékoztatón a klorokint és a hidroxiklorokint „játékváltónak” („game changer”) nevezte. Az Egészségügyi Világszervezetnek a Szolidaritás nemzetközi tesztelést működtető tudományos testülete eredetileg úgy döntött, hogy nem válogatja be ezt a duót a bevizsgálandó gyógyszerek közé, azonban a március 13-i genfi találkozón módosult az álláspontjuk, mivel a klorokinnak és párjának sok országban széles körű figyelmet szenteltek.
A rendelkezésre álló adatok azonban ritkák. A gyógyszerek úgy működnek, hogy csökkentik az endoszómák, a sejtekben lévő rekeszek savtartalmát, amelyeket egyes vírusok arra használnak, hogy belépjenek a sejtekbe. De az új típusú koronavírus bejárata más: az úgynevezett tüskefehérje segítségével kapcsolódik az emberi sejtek felületén található receptorhoz. A sejttenyészeteken végzett tanulmányok azt mutatták, hogy a klorokinnak van némi hatása az új típusú koronavírus ellen, de a szükséges adagok általában nagyok - és súlyos toxicitást okozhatnak.
Kínai kutatók, akik több mint 100 beteg klorokinnal történő kezeléséről számoltak be, megemlítették előnyeit tanulmányukban , de az állítás alapjául szolgáló adatokat nem tették közzé. A francia kutatók kiadtak egy tanulmányt, amelyben húsz COVID-19 beteget kezeltek hidroxiklorokinnal. Megállapították, hogy a gyógyszer szignifikánsan csökkentette a vírusterhelést az orrmintákban. De nem randomizált, ellenőrzött vizsgálat volt, és nem jelentett be olyan fontos klinikai eredményeket is, mint például a halálesetek. Az Egyesült Államok Kritikus Egészségügyi Orvostudományi Társasága szerint nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy javaslatot tegyenek a klorokin vagy a hidroxiklorokin használatára kritikusan beteg, koronavírussal fertőzött felnőtteknél.
Különösen a hidroxiklorokin okozhat több kárt, mint hasznot. A gyógyszernek számos mellékhatása van, és bizonyos esetekben károsíthatja a szívet. Mivel a szívbetegségben szenvedő embereknél nagyobb a veszélye a súlyos COVID-19-nek, ez aggodalomra ad okot. Ráadásul a COVID-19 gyógyításához való felhasználása a gyógyszernek megnehezítheti a hozzájutást a klorokinhoz a rheumatoid arthritisban vagy maláriaban szenvedők számára, akiknek szükségük van ezekre a készítményekre.
Ritonavir – lopinavir
Ezt a kombinált gyógyszert, amelyet Kaletra márkanéven árusítanak, 2000-ben a HIV-fertőzések kezelésére hagyták jóvá az Egyesült Államokban. Az Abbott Laboratories kifejezetten a lopinavirt fejlesztette ki, hogy gátolja a HIV-proteázt, egy fontos enzimet, amely hosszú fehérje láncot több peptidre hasít az új vírusok összeállítása során. Mivel a lopinavir az emberi testben gyorsan lebomlik saját enzimeink révén, kis mennyiségű ritonavirral adják be, amely egy másik proteázgátló, amely lehetővé teszi a lopinavir hosszabb ideig való működését.
A kombináció más vírusok, különösen a koronavírusok proteázát is gátolhatja. Hatékonyságot mutatott a MERS vírussal fertőzött kagylókban, és SARS és MERS betegeken is tesztelték, bár e vizsgálatok eredményei nem egyértelműek.
Az első COVD-19 kísérlet azonban nem volt biztató. A wuhani orvosok 199 betegnek két-két tabletta lopinavirt – ritonavirt adtak naponta kétszer, a szokásos ellátás kiegészítéseként, a kontroll csoportnak pedig csak az alapellátást biztosították. A csoportok között nem volt szignifikáns különbség - számoltak be a tesztet végző szakemberek március 15-én. De a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a betegek súlyos állapotban voltak - több mint egyötödük halt meg -, és így elképzelhető, hogy a kiegészítő kezelést túl későn kapták meg a páciensek.
Noha a gyógyszer általában biztonságos, kölcsönhatásba léphet olyan gyógyszerekkel, amelyeket általában súlyosan beteg betegek kapnak, és az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy jelentős májkárosodást okozhat.
Ritonavir – lopinavir és béta-interferon
A Szolidaritás nemzetközi tesztfolyamatában lesz egy olyan kombináció is, amely a fentebbi két vírusellenes szer és a béta-interferon együttes hatását vizsgálja meg. A béta-interferon egy olyan molekula, amely részt vesz a test gyulladásának szabályozásában, és amely a MERS-sel fertőzött rágcsálók tesztelése során jó eredményeket mutatott. A három gyógyszer kombinációját most tesztelik az első, randomizált, kontrollált vizsgálatban a szaúd-arábiai MERS-betegeknél.
A béta-interferon súlyos COVID-19-ben szenvedő betegeknél azonban kockázatos lehet – figyelmeztetnek a szakemberek. Ha később adják be a betegeknek, akkor a szövetkárosodáshoz vezet, és a beteg állapota súlyosbodhat, ahelyett, hogy javulna.
Globális erőfeszítések
A SZOLIDARITÁS próbaterve bármikor megváltozhat. A globális adatbiztonsági megfigyelő bizottság rendszeres időközönként megvizsgálja a részeredményeket, és eldönti, hogy a „kvartett” bármely tagjának van-e egyértelmű hatása, vagy ejteni kell, mert hatástalan a fertőzés ellen. Számos más gyógyszert, beleértve a japán Toyama Chemical által gyártott influenza-gyógyszert, a favipiravirt is fel lehet venni a vizsgálatba.
Megbízható eredmények elérése érdekében a vizsgálathoz valószínűleg több ezer beteget kell toborozni - mondja Ana Maria Henao Restrepo, a WHO Immunológiai Osztályának főorvosa. Argentína, Irán, Dél-Afrika és számos más, nem európai ország már csatlakozott a Szolidaritáshoz.
Az INSERM sajtóközleménye szerint a vizsgálat európai párja, a Discovery, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Németország és a Benelux államok betegei közül fog toborozni a teszteléshez szükséges pácienseket. A vizsgálatot Florence Ader epidemiológus fogja vezetni a lyoni Egyetemi Kórház központjában.
A szigorú klinikai kutatások elvégzése egy világjárvány során mindig kihívás – állítják a szakemberek, de ez a legjobb módja annak, hogy lépéselőnyt szerezzenek a vírussal szemben. „Fontos, hogy gyorsan megkapjuk a válaszokat, megpróbáljuk kideríteni, mi működik, és mi nem. Úgy gondoljuk, hogy megtaláltuk a legjobb módszert erre” – jelentette ki Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO elnöke, amikor kihirdette a Szolidaritás program kezdetét.