Huszadik alkalommal szervezik meg Marosvásárhelyen a Múzeumok Éjszakáját, amely az elmúlt két évtizedben a város egyik legnépszerűbb kulturális rendezvényévé nőtte ki magát. Az idei eseményen 39 helyszínen összesen 164 program várja az érdeklődőket, a lebonyolításban 118 önkéntes vesz részt – jelentették be kedden sajtótájékoztatón a Maros Megyei múzeum képviselői.

Rezi Botond múzeumigazgató, Sárándi Tamás történész és Vizi Iulia sajtószóvivő elmondták: a jubileumi kiadás egyszerre próbál látványos, közösségi és tartalmilag is erős lenni. Az idei program egyik legkülönlegesebb eleme egy olyan kiállítás lesz, amely a történelem nagy világjárványait mutatja be emberi csontmaradványokon keresztül.

Sárándi Tamás történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa a Maszolnak elmondta: a tárlat ötlete részben abból a közös tapasztalatból született, amelyet a COVID-járvány idején szinte mindenki átélt.

„Még a legfiatalabb generációnak is van személyes tapasztalata arról, hogy mit jelent egy világjárvány. Innen jött az ötlet, hogy ezt történelmi kontextusba helyezzük, és megmutassuk: az emberiség történetében újra és újra hasonló járványok törtek ki” – fogalmazott.

A kiállítás a pestistől és a himlőtől kezdve számos más fertőző betegség történetét és nyomait mutatja be. A különlegessége, hogy a középpontban emberi csontok és csontvázak állnak majd, amelyek különböző korszakokból származnak.

A projekt szakmai hátterét Gál Szilárd fizikai antropológus biztosítja, aki emberi csontok kutatásával foglalkozik. A szakember az emberi maradványok alapján képes meghatározni az elhunyt nemét, életkorát, egészségi állapotát, sőt sok esetben azt is, milyen betegségben halhatott meg.

„Nagyon sok járványos betegség hagy nyomot a csontokon is. A ruházatok vagy más szerves anyagok nem maradnak fenn, de a csontok akár több ezer év távlatából is rengeteg információt őriznek meg” – magyarázta Sárándi Tamás.

Az őskortól egészen a középkorig terjedő időszakból származó leletek között olyan csontmaradványok is szerepelnek majd, amelyek különböző betegségek nyomait hordozzák. A történész elmondta, még a mohácsi csatához kapcsolódó leletek is helyet kapnak a tárlaton.

A kiállítást digitális tartalmakkal és tárlatvezetésekkel egészítik ki, így a látogatók nemcsak látványos, hanem tudományos szempontból is különleges betekintést nyerhetnek a történelmi járványok világába.

Tavaly rekordot döntött a rendezvény

Rezi Botond múzeumigazgató szerint a Múzeumok Éjszakája az elmúlt években stabilan tízezres nagyságrendű közönséget mozgatott meg Marosvásárhelyen.

„Az elmúlt években sikerült mindig megközelíteni, illetve kevéssel meghaladni a tízezer fős látogatottságot. A tavaly tulajdonképpen rekordév volt, több mint tizenegyezer látogatónk volt. Ez természetesen az agyagkatona-kiállításnak is köszönhető” – mondta.

Hozzátette: a szervezőcsapat célja, hogy időről időre nagyobb nemzetközi vagy országos jelentőségű vándorkiállításokat is elhozzanak Marosvásárhelyre. „Van egy ilyen törekvés a csapaton belül, hogy ha nem is minden évben, de legalább két-három évente egy nagyobb kaliberű vándorkiállítást tudjunk elhozni. Ez tavaly sikerült. Idén sajnos erre nem volt lehetőség a gazdasági keretek és korlátozások miatt” – fogalmazott az igazgató.

Ennek ellenére úgy véli, már az is sikernek számítana, ha idén ismét sikerülne megközelíteni a tízezres látogatottságot.

Egyre több intézmény akar csatlakozni

Rezi Botond szerint húsz év alatt kialakult egy stabil szervezési struktúra és partnerhálózat, ugyanakkor minden év új kihívásokat is hoz. „Van már egy bejáratott szervezési folyamat és egy öt-hat fős szervezőcsapat. A Múzeumok Éjszakája főszervezője a múzeumon belül Farkas Noémi múzeumpedagógus kollégánk, ő koordinálja az egész eseményt” – mondta.

Hozzátette: bár minden évben újra kell egyeztetni a részleteket a partnerekkel, mára kialakult egy stabil intézményi kör, amely rendszeresen részt vesz a rendezvényen.

A visszatérő partnerek között szerepel a filharmónia, a színház, a megyei könyvtár, a Teleki Téka, a Maros Művészegyüttes és a várbeli kiállítóterek is. Emellett nemcsak kulturális intézmények csatlakoznak, hanem olyan helyek is, amelyek különleges élményt kínálnak a látogatóknak.

Ilyen például az állatkert, amely minden évben az egyik legnépszerűbb helyszín. „Az állatkert rendszerint zárás után csatlakozik a Múzeumok Éjszakájához. Idén is este héttől éjjel kettőig lesz látogatható. Különböző esti állatetetések, koncertek és lemezlovas programok lesznek” – mondta Rezi Botond.

A városi börtön és a tűzoltóság szintén különleges helyszínnek számítanak. A tűzoltóság korábban főként járműbemutatókkal kapcsolódott be a rendezvénybe, idén azonban új szintre emelik a részvételt.

„Olyan sikere volt a korábbi programoknak, hogy idén már ők is szeretnék megnyitni a kapuikat a látogatók előtt, és az udvaron is várják majd az érdeklődőket” – tette hozzá az igazgató.

„Kávé a központban, aztán majd védém”

Az idei Múzeumok Éjszakája kommunikációs kampánya is eltér a megszokottól. A Maros Megyei Múzeum ezúttal közvetlenebb, ironikusabb, városi hangvételt választott.

A George Roșu által jegyzett kampány a marosvásárhelyi hétköznapi nyelvből, a város interkulturalitásából és a múzeumokkal kapcsolatos sztereotípiákból építkezik – mondták a szervezők.

Olyan mondatok jelennek meg a plakátokon és online felületeken, mint: „Nem mész múzeumba ezen a víkenden?” vagy „Kávé a központban, aztán majd védém”.

A szervezők szerint a kampány egyszerre „játék a nyelvvel és reflexió arra, mit jelent ma múzeumba járni”. George Roșuról úgy fogalmaztak: olyan művész, „aki a szöveg, a rajz, a vizuális intervenció és a társadalmi reflexió határvonalán alkot”.

A jubileumi Múzeumok Éjszakája szervezői szerint az idei esemény célja nemcsak az, hogy minél több embert bevonzzon a kiállítóterekbe, hanem az is, hogy a múzeumot élő, közösségi és kortárs térként mutassa meg a városlakóknak.