Kárásztelken a hétvégén megrendezett családi majális egész napos kikapcsolódást kínált kicsiknek és nagyoknak egyaránt: a jó hangulatot vetélkedők, kulturális műsorok, sportos kihívások, zene és közös ünneplés biztosították. Az esemény azonban túlmutatott egy egyszerű majálison, hiszen a program egyik legfontosabb mozzanata a Kárásztelki Emlékház ünnepélyes felavatása volt.

Egész napos programok minden korosztály számára

A rendezvény már a délelőtti órákban megtöltötte élettel a települést. A bográcsokban különböző ételkülönlegességek készültek, a szervezők pedig változatos programokkal készültek, így a délután folyamán mindenki megtalálhatta a számára legkedvesebb elfoglaltságot. A gyermekeket arcfestés, kézműves sarok és családi vetélkedők várták, míg a mozgás szerelmesei biciklis ügyességi versenyen mérhették össze tudásukat. A résztvevők kipróbálhatták magukat kötélhúzásban, gumicsizma-dobálásban, tárcsacipelésben, robikapás versenyen és a népszerű BeerPong játékban. A jó hangulat garantált volt, hiszen minden program a közös élményről és az együtt töltött időről szólt.

A rendezvény színpadán helyi tehetségek is bemutatkoztak. A kárásztelki gyermekek néptánccal és fúvószenei előadással szórakoztatták a közönséget, bizonyítva, hogy a település fiataljai nemcsak őrzik, hanem továbbviszik a helyi kulturális örökséget. A szervezők nemes célt is szolgáltak: az ételekből befolyó összeget a Mária Kilátó Egyesület javára ajánlották fel. Az est folyamán a Bella Music szolgáltatta a zenét, gondoskodva arról, hogy az idei majális méltó mulatsággal záruljon.

Az ünnep legfontosabb pillanata: a Kárásztelki Emlékház avatása

A nap központi eseménye kétségtelenül a Kárásztelki Emlékház átadása volt. Az ünnepségen Faluvégi Ferenc polgármester hangsúlyozta, hogy az épület nem csupán egy régi ház megmentését jelenti, hanem egy olyan hely létrehozását, ahol a közösség múltja, tárgyi és szellemi öröksége méltó módon megőrizhető.

Beszédében rámutatott, hogy az emlékház jóval több, mint falak, gerendák és cseréptető együttese. Az épület az elődök munkáját, tudását, szorgalmát és életmódját őrzi. Kiemelte, hogy a XX. század első felében épült, eredeti állapotában megmaradt lakóházakból már nagyon kevés van a településen, ezért különösen fontos, hogy ezt a több mint száz éves házat megmenthették a jövő generációi számára.

A polgármester szerint az emlékház egyik legfontosabb küldetése, hogy helyet biztosítson azoknak a tárgyaknak és emlékeknek, amelyek egy-egy megszűnő háztartásból kerülnek elő. Legyen szó bútorokról, használati eszközökről, családi dokumentumokról vagy akár egy katonalevélről, ezek mind olyan örökségek, amelyek a közösség történetének részei.

Faluvégi Ferenc hangsúlyozta: az emlékház tisztelgés mindazok előtt, akik Kárásztelek fejlődéséért dolgoztak: gazdák, kézművesek, családanyák és családapák előtt, akik kitartásukkal és hitükkel megalapozták azt a közösséget, amelyben ma élünk. Az ünnepi beszéd során a polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik szerepet vállaltak az emlékház létrejöttében: Szabó Ödön parlamenti képviselőnek, Kárásztelek szülöttjének, aki közreműködött, hogy a Szentendrei Skanzen szakemberei felmérjék a település még meglévő épített örökségét. Az általuk készített szakmai útmutatás nagy segítséget jelentett az épület hiteles helyreállításában. Köszönet illette a Pegas Construct csapatát, Szabó Szabolcs vezetésével, valamint Popovics Tibor mérnököt, aki szakmai irányításával segítette a munkálatokat. A polgármester megköszönte a helyi tanács támogatását, amely kezdettől fogva partner volt az épület megvásárlásában és felújításában. Szintén elismeréssel szólt Szabó (Koló) Marikáról, aki jelentős szerepet vállalt a berendezési tárgyak összegyűjtésében és a ház hangulatának kialakításában. Végül, de nem utolsó sorban köszönetet mondott Seres Dénes parlamenti képviselőnek, az RMDSZ Szilágy megyei szervezet elnökének, aki hosszú évek óta támogatja a település örökségvédelmi törekvéseit.

Seres Dénes: a múlt tisztelete nélkül nincs jövő

Az avatáson Seres Dénes parlamenti képviselő beszédében felidézte Kárásztelek elmúlt évtizedeinek fejlődését. Rámutatott, hogy a település számos jelentős beruházással gazdagodott: utak újultak meg, fejlődött az oktatási infrastruktúra, közösségi és sportlétesítmények épültek, épülnek. Mint fogalmazott, korábbi ünnepségeken elsősorban a jelenről és a jövőről esett szó, ez a nap azonban a múltról szólt. Széchenyi István gondolatát idézve hangsúlyozta: Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!

A képviselő szerint az emlékház lehetőséget ad arra, hogy a fiatalabb generációk megismerjék őseik életét, munkáját és mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek révén a mai közösség létrejött. Az idősebbek számára pedig az épület az emlékezés helye lesz, ahol újra felidézhetik szüleik és nagyszüleik mindennapjait.

Szalagátvágás és egyházi áldás

Az ünnepi beszédeket követően Seres Dénes parlamenti képviselő, Faluvégi Ferenc polgármester és Szabó Szabolcs közösen vágták át a nemzeti színű szalagot, hivatalosan felavatva az emlékházat. Ezt követően Mahajduda János helyi római katolikus plébános megszentelte az épületet. Imájában Isten áldását kérte az emlékházra és mindazokra, akik a jövőben felkeresik azt. Kiemelte, hogy az épület legyen olyan hely, ahol örömmel emlékeznek mindarra, ami keresztény, magyar és kárásztelki. A plébános arra is kérte a Mindenhatót, hogy a településnek mindig legyenek olyan vezetői és lakói, akik tisztelik a múltat, és felelősséggel építik a jövőt.

Kulturális műsor és személyes emlékek

Az ünnepséget kulturális műsor gazdagította, amelyet a helybéli Szabó Csilla és gyermekei adtak elő. Különösen megható pillanatokat idézett fel Balog (Koló) Ildikó, aki az egykori háztulajdonosok, Bede Erzsébet és Bede Mihály unokája. Elmesélte nagymamája életének történetét, aki 1906-ban született, 84 éves koráig élt, hat gyermeket nevelt fel, és bár korán özvegy maradt, rendkívüli szorgalommal gondoskodott családjáról. Felidézte a nagymama kedvességét, és azt a szeretetet, amellyel tizennyolc unokáját körülvette. „Isteni palacsintát sütött, tej nélkül. Azt mondta, nem pocsékolja a tejet a tésztába, inkább megissza” – idézte fel mosolyogva nagymamáját Balog Ildikó. Történetei emberközelivé tették az emlékház falai között megőrzött múltat, és megmutatták, hogy az épület nem csupán tárgyakat őriz, hanem emberi sorsokat, családi történeteket és generációkon átívelő emlékeket is.

Egy ház, amely a közösség történetét őrzi

Az avatás után Faluvégi Ferenc polgármester a Maszolnak elmondta, hogy a ház három fő részből áll: a hagyományos „nagyházból”, a pitvarból, amelyhez konyha és kamra kapcsolódik, valamint a „kisházból”. A felújítás során arra törekedtek, hogy az épület a lehető leghitelesebben idézze fel a XX. század eleji falusi életet. A látogatók tapasztott padlót, sárral tapasztott és meszelt falakat, valamint eredeti mestergerendát láthatnak, amelyen a család életének fontos eseményeit örökítették meg. A polgármester szerint az emlékház a jövőben nem csupán kiállítótérként működik majd, hanem közösségi találkozóhelyként is, ahol a fiatalok megismerhetik elődeik világát, a közösség pedig továbbadhatja hagyományait.

A múlt és a jövő találkozása

A kárásztelki családi majális egyszerre volt vidám közösségi esemény és megható történelmi pillanat. Miközben a gyerekek játszottak, a családok versenyeztek, a színpadon helyi tehetségek léptek fel, a település egy maradandó értékkel gazdagodott. Az emlékház nem csupán egy felújított épület, hanem egy olyan hely, amely összeköti a múltat a jelennel, és lehetőséget ad arra, hogy a következő generációk megismerjék mindazt az örökséget, amelyre a közösség ma épít. Az avatás üzenete egyértelmű volt: a fejlődés mellett a gyökerek megőrzése is fontos, hiszen csak az a közösség építhet biztos jövőt, amely tiszteli és ismeri saját múltját.