Úgy tűnik, az amerikai elnök felismerte, hogy az Iránnal zajló béketárgyalások fő akadályozója az izraeli kormány Libanon-politikája. Donald Trump egyre nyíltabban próbál változást elérni ezen a fronton, miközben háborúpárti szövetségesei – Izrael álláspontjával egybecsengően – a „feladat befejezése” mellett kardoskodnak.

Már közel egy hét telt el azóta, hogy az amerikai és az iráni tárgyalóküldöttség előzetes megállapodást kötött a tűzszünet további hatvan napos meghosszabbításáról, valamint az iráni nukleáris programról szóló újabb tárgyalási forduló megindításáról. Donald Trump amerikai elnök azonban változtatásokat kért anélkül, hogy ezek tartalmát részletezte volna. Irán eközben nem mutat hajlandóságot új amerikai igények elfogadására. Teherán elemzők szerint arra számít, hogy Trumpnak nem fűlik a foga a bombázások újraindításához, miután több kulcsfontosságú amerikai fegyverrendszer készletei kimerültek.

„Nem sürgős” tűzoltás

Az amerikai elnök a héten azt nyilatkozta: nem érzi sürgősnek a negyedik hónapjába lépett háború lezárását – annak ellenére, hogy az eredeti elképzelésekhez képest jócskán elnyúlt konfliktus árát az amerikai fogyasztók is egyre inkább érzik a saját zsebükön. Azt is kijelentette, hogy a novemberben esedékes félidős választások közelsége miatt nem hajlandó bármilyen kompromisszumra – akkor sem, ha a republikánus szavazók körében is egyre népszerűtlenebb háború a kongresszus fölötti ellenőrzés elvesztésével fenyeget.

Ugyanakkor egyre több jel utal arra: Donald Trump tudatosította, hogy az Egyesült Államok és Izrael más-más háborút vív Iránnal. Az amerikai elnök felismerte, hogy az elhúzódó béketárgyalások fő akadályozója a Netanjahu-kormány Libanon-politikája, és egyre nyíltabban próbál változást elérni ezen a fronton. Eközben az izraeli kormányfő számára – a parlamenti választások közelsége miatt – nehezen elfogadható a konfliktus lezárása úgy, hogy Teheránban továbbra is az ajatollahok vannak hatalmon.

Az amerikai elnök szerdán megerősítette, hogy egy korábbi telefonhívás során „kib***tt őrültnek” nevezte az izraeli miniszterelnököt. A hétfői beszélgetésről elsőként az Axios hírportál számolt be. A cikk szerint Donald Trump trágár szavakkal támadt Benjámin Netanjahura a libanoni helyzet eszkalálása miatt, hálátlansággal vádolta, és emlékeztette az izraeli politikust, hogy csakis neki köszönhetően nem ül börtönben. A beszélgetésről két amerikai tisztviselő és „egy harmadik forrás” számolt be az Axiosnak. Egy amerikai tisztviselő szerint Trump azt mondta Netanjahunak, hogy a libanoni főváros bombázásával kapcsolatos fenyegetései még inkább elszigetelnék Izraelt. Úgy fogalmazott: „Mindenki utál mostanában. Mindenki utálja Izraelt emiatt”. A portál egyik forrása szerint Trump elismerte, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát a Hezbollah libanoni siíta szervezet támadásaitól, de úgy érzi – különösen a civil áldozatok magas száma miatt –, hogy Netanjahu aránytalanul eszkalálja a helyzetet.

Egy izraeli tisztviselő közölte az Axios-szal, hogy Izrael letett a Hezbollah bejrúti célpontjainak támadásáról. Netanjahu másként számolt be a beszélgetésről. Közleménye szerint ő azt mondta Trumpnak, hogy Izrael folytatja a műveleteket Dél‑Libanonban, és támadni fog Bejrútban, ha a Hezbollah nem áll le. Egy amerikai tisztviselő szerint azonban Trump „átgázolt” Netanjahun, aki végül engedett.

Az amerikai elnök a New York Post szerdai podcastjében elismerte a sértő kijelentéseket, de azt mondta, nem volt dühös, csak „kicsit zavarta”, hogy Netanjahu folyamatosan konfliktusba keveredik Libanonnal. Egyúttal cáfolta azt az elméletet, miszerint „Bibi” vette volna rá az Irán elleni háború megindítására. „Én indítottam el” – mondta hangsúlyozva, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, „ami érinti Izraelt, hiszen valószínűleg Izrael lenne az első célpont”. Trump kijelentette: „ha én nem lennék, nem lenne Izrael”.

A két vezető között korábban is voltak feszült hívások, de a mostani volt a legrosszabb Trump második elnökségének kezdete óta. Trump attól tart, hogy Netanjahu libanoni lépései veszélyeztetik az USA és Irán közötti tárgyalásokat. Nem sokkal korábban az iráni állami média azt közölte, hogy Teherán leállítja az Egyesült Államokkal folytatott közvetett tárgyalásokat Izrael Libanon területén végrehajtott katonai műveletei miatt. Később Mohammad Báger Gálibáf parlamenti elnök, Irán főtárgyalója közölte: ha Izrael folytatja a libanoni csapásokat, Teherán közvetlenül is szembeszállhat Izraellel.

Irán a megállapodás egyik feltételének tekinti a libanoni harcok befejezését – és ez már korábban is feszültséget okozott Trump és Netanjahu között. A két politikus közötti előző feszült beszélgetés témája ugyancsak az iráni békemegállapodás volt, két hete. A hívás Netanjahut láthatóan felzaklatta, az Axios forrása szerint az izraeli miniszterelnök „haja lángolt”.

Két tűz között

Donald Trump szövetségesei és bírálói egyaránt attól tartanak, hogy belehajszolja magát egy olyan helyzetbe, amelyből nem kínálkozik sima kiút. A katonai realitásokat figyelembe vevő – főleg a raktárkészletek szűkössége miatt óvatos – táborral ellentétben a „héják” elleneznek bármilyen megállapodást, amely nem távolítja el a hatalomból vagy nem gyengíti meg súlyosan Irán politikai vezetését, és nem degradálja a perzsa állam katonai erejét. Befolyásos háborúpárti szenátorok attól tartanak, hogy a konfliktus által teremtett gazdasági kényszerek hatására Trump aláír egy olyan megállapodást Iránnal, amely Izrael számára elfogadhatatlan. A konfliktus befejezése a Hormuzi-szoros újranyitása érdekében rémálom lenne Izrael számára – figyelmeztetett Lindsey Graham szenátor, a háború egyik leghangosabb támogatója az X-en közzétett bejegyzésében, amelyet azonnal megosztott az AIPAC Izrael-párti lobbiszervezet.

Az elnök erre a belső nyomásra részben az Ábrahám-egyezmények bővítésével válaszol – azzal próbálva vonzóbbá és tartósabbá tenni az iráni megállapodást, hogy azt egy szélesebb regionális normalizálási folyamat részeként állítja be.

Regionális nyitás mint fedezék

Előbb kiszivárogtatás útján hozta nyilvánosságra, majd személyesen is megerősítette, hogy az Iránnal folyó háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítés részeként megpróbálja elérni az „Ábrahám‑egyezmények” kiterjesztését több muszlim többségű országra – Szaúd-Arábiára, Katarra, Pakisztánra, Törökországra, Egyiptomra és Jordániára –, azaz normalizálják kapcsolataikat Izraellel. Trump a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott: „kötelező jelleggel” kéri az országokat, sőt, ha Iránnal sikerül megállapodást kötni, akkor Teherán is részese lehetne egy „példátlan nemzetközi koalíciónak”.

Nem múló szeszélyről van szó. Ezt jelzi, hogy az Egyesült Államok izraeli nagykövete, Mike Huckabee már május közepén figyelmeztette a Perzsa‑öböl országait, hogy a jelenlegi háborús helyzetben „választaniuk kell” Irán és Izrael között. Huckabee emlékeztette a térség államait, hogy Irán támadásokat indított ellenük, és megerősítette – először nyilvánosan –, hogy Izrael légvédelmi rendszereket és katonákat küldött az Egyesült Arab Emírségekbe (EAE), hogy segítsenek kivédeni az iráni rakéta‑ és dróntámadásokat. Az Emírségekben ennek ellenére komoly károkat okoztak az iráni rakéták, és megrendítették az ország biztonságos imázsát.

A felsorolt országok közül eddig Pakisztán utasította el a javaslatot. A többiek nem reagáltak, de elemzők szerint a pozitív válasz valószínűtlen, mivel a gázai hadműveletek miatt a térségben továbbra is erős az Izraellel szembeni bizalmatlanság.