Néhány napja valóságos nyilatkozatháború zajlik XIV. Leó pápa és az amerikai elnök között. Miközben a Trump-kormányzat egyfajta keresztes hadjáratként igyekszik beállítani az iráni konfliktust, a vita élesen szembeállítja a Vatikán morális tekintélyét a magát „békehozónak” tituláló elnök háborús logikájával.

„Jaj azoknak, akik a vallást és Isten nevét saját katonai, gazdasági vagy politikai hasznuk érdekében manipulálják, és a szentséget a sötétségbe és a szennybe taszítják. Áldottak a béketeremtők” – jelentette ki XIV. Leó pápa csütörtökön Kamerunban, afrikai turnéjának harmadik napján. A nyilatkozat a legújabb fejezete az egyre élesedő viszálynak, amely az első amerikai származású pápa és az Egyesült Államok elnöke között alakult ki az elmúlt két hétben.

A Szentatya már az Irán ellen február 28-án indított háború első napjaiban tűzszünetet sürgetett, de üzenetét igyekezett úgy becsomagolni, hogy a címzettek lehetőleg ne vegyék sértésnek. Annak ellenére volt óvatos, hogy a Trump-kormányzat kezdettől fogva nyíltan felhasználta a vallást a csapások igazolására, egyfajta modernkori keresztes hadjáratként állítva be az Irán elleni konfliktust.

A nyílt viszályt az amerikai elnök és a katolikus egyházfő között XIV. Leó virágvasárnapi szentbeszéde indította el. A Szent Péter téren tartott szentmisén a pápa elítélte Isten nevének felhasználását a Közel‑Keleten zajló háborúk igazolására. Izajás próféta könyvéből idézte: „Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér.”

Egyes értelmezések szerint a pápa attitűdváltását Pete Hegseth védelmi miniszter három nappal korábbi viselkedése váltotta ki. A tárcavezető – aki az állam és a vallás különválasztását ellenző radikális szekta képviselője – a Pentagonban szervezett protestáns istentiszteleten „elsöprő erőszakért” imádkozott. „Legyen minden lövedék pontos az igazság és nagy nemzetünk ellenségeivel szemben... az irgalmat nem érdemlőkkel szemben elsöprő erőszakot” – hangzott az élőben közvetített miniszteri ima. Hegseth arra kérte az amerikai népet, hogy „mindennap térdre borulva” imádkozzanak a győzelemért „Jézus Krisztus nevében”.

A pápa virágvasárnapi szentbeszédében hangsúlyozta, hogy az egyház hallja „mindazok fájdalmas sóhaját, akiket az erőszak elnyom és a háború áldozataivá tesz", valamint egyértelműen leszögezte: Jézus elveti a háborút, Istent senki sem használhatja igazolásként az erőszakra.

Nagycsütörtöki homíliájában a Szentatya ismét kitért a konfliktusra, figyelmeztetve: a kereszténység „küldetését nem ritkán eltorzította a dominancia iránti vágy, amely teljesen idegen Jézus Krisztus útjától”. Neveket ezúttal sem említett, de a célzás egyértelmű volt.

Ezután következett Trump sokat idézett fenyegetőzése, miszerint Irán „egész civilizációja elpusztulhat még ma éjjel”, ha Teherán nem nyitja meg újra a Hormuzi-szorost. A pápa ezt „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte, és hozzátette, hogy a hidak és erőművek kilátásba helyezett felrobbantása „ellentétes a nemzetközi joggal”.

Az amerikai elnök személyeskedő tirádával válaszolt. A szokásosnál hosszabb közösségi médiás bejegyzésében Trump egyebek mellett azt írta: a pápa „hálás lehetne”, mert kizárólag neki köszönhetően választották meg a katolikus egyház fejének, „senki listáján nem szerepelt”. Azzal vádolta a Szentatyát, hogy a „radikális baloldalt pártolja”, „gyenge a bűnözéssel szemben” és „rossz a külpolitikában”. Azt tanácsolta neki, hogy „inkább legyen Nagy Pápa, ne politikus”.

Megszólalt a témában az amerikai alelnök is, aki alig hét éve tért át a katolikus hitre. JD Vance elismerte, hogy Leó pápa „a béke szószólója”, de vitatta azt a kijelentését, miszerint Isten soha nem áll a fegyvert fogók oldalán. Példaként hozta fel a náciktól Franciaországot és a haláltáborokat felszabadító amerikaiakat, akik mellett szerinte Isten igenis ott állt. Egyúttal figyelmeztette az egyházfőt: nagyon-nagyon körültekintőnek kell lennie, amikor teológiai kérdésekről nyilatkozik.

A viszály pikáns, egyben groteszk fejezete nyílt meg azokkal az AI-generált képekkel, amelyeket az amerikai elnök osztott meg közösségi oldalán a napokban, és amelyek őt Jézus társaságában vagy beteget gyógyító Megváltóként ábrázolták. A Truth Social-oldalán szerdán közzétett bejegyzésében az amerikai elnök csukott szemmel áll egy mikrofon előtt, a háttérben az amerikai zászlóval, és halántékát Jézuséhoz érinti. Az eredeti poszt felirata egy szójáték: „Isten talán kijátssza a Trump-kártyáját!” (Az angol „Trump card” adut is jelent.) „A radikális balos őrülteknek talán nem tetszik, de én nagyon szépnek találom!!!” – fűzte hozzá a képhez az elnök.

„Balos őrültek” alatt Trump azokat értette, akik kifogásolták vasárnap kiposztolt képét, amely Jézusként ábrázolta, amint kézrátétellel gyógyít. A poszt közfelháborodást okozott keresztény körökben. David Brody, a Christian Broadcasting Network újságírója szerint „ez már túl messzire megy”, még egy olyan ember számára is, ki esetleg támogatja az iráni küldetést. Megan Basham konzervatív író és publicista közölte: nem tudja, Trump viccnek szánta‑e, valamilyen szer hatása alatt állt, vagy mi lehet a magyarázat a „felháborító istenkáromlásra”. Kijelentette: az elnöknek azonnal törölnie kellene a bejegyzést, és bocsánatot kellene kérnie az amerikaiaktól, majd Istentől is.

A poszt hétfő reggelre eltűnt Trump Truth Social‑oldaláról. Később az elnök újságíróknak azt mondta, hogy a képen őt ábrázoló alakban ő „orvost” lát, aki „meggyógyítja az embereket”, és szerinte sokan így látták.

Timothy Radcliffe bíboros – aki részt vett a Leo pápát megválasztó konklávén – a BBC-nek adott interjújában „egyszerűen bizarrnak” nevezte Trump Jézus-képét. Szerinte akép nem szándékosan istenkáromló, mégis „a teljes félreértését” mutatja annak, amiről a kereszténység szól. Trump állítását, miszerint a kép gyógyító orvosként ábrázolja őt, Radcliffe ironikusan utasította el. „Sok orvossal találkoztam életemben, de egyik sem ragyogott éppen ennyire” – mondta.

Trump azt állította, azért törölte a képet a közösségi oldaláról, hogy „ne legyen félreértés”, és a botrányt a „fake news” számlájára írta. Az ABC News‑nak adott interjúban fontosnak tartotta emlékeztetni a közvéleményt, hogy ő az egyetlen, aki megakadályozza, hogy „a világ darabokra hulljon”.

Az elnök kedden este megismételte a pápával szembeni kritikáját. Egy külön Truth Social‑posztban azt írta: „Valaki mondja meg XIV. Leó pápának”, hogy Iránban tüntetőket ölnek, és „semmiképp sem elfogadható, hogy Iránnak atomfegyvere legyen”.

Leó pápa Trump támadásaira válaszul kijelentette, hogy „nem fél” az adminisztrációtól, és továbbra is „hangosan fogja hirdetni az evangélium üzenetét”. Algírban elmondott erőteljes beszédében elítélte a „neokoloniális” világhatalmakat – anélkül, hogy konkrét országokat nevezett volna meg –, amelyek szerinte megsértik a nemzetközi jogot.

Csütörtökön Kamerunból üzent „a háború urainak”, akik „úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy pusztítani csak egy pillanat alatt, mégis gyakran egy élet nem elég az újjáépítéshez”, illetve „milliárdokat költenek gyilkolásra és pusztításra, miközben a gyógyításhoz, oktatáshoz és helyreállításhoz szükséges erőforrások sehol nincsenek”.

A vita miatt látványosan megromlott Donald Trump és egyik legfontosabb európai szövetségese, Giorgia Meloni kapcsolata. Az olasz miniszterelnök „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai elnök hétfői, személyeskedő támadását a pápa ellen. Trump erre látványosan nekiment Meloninak: „Ő az, aki elfogadhatatlan” – fogalmazott a Corriere della serának adott interjúban, majd arról beszélt, hogy „régen” tárgyaltak utoljára Melonival, és bosszantja Olaszország távolmaradása az iráni háborútól. „Azt hittem, bátor, de tévedtem” – mondta Trump az olasz kormányfőről. Utólag egy tévéinterjúban leszögezte: Olaszországgal „már nem ugyanolyan a kapcsolatunk”.