Az idei Eurovíziós Dalfesztiválon papíron a dalok versenyeztek, a valóságban azonban a gázai háború, Izrael részvétele, a bojkottáló országok és a közönségszavazás körüli vádak uralták a figyelmet. A végén Bulgária történelmi győzelmet aratott, de a verseny után nemcsak a győztes dalról beszél Románia.

Az Eurovíziós Dalfesztivál hosszú ideje Európa egyik legfurcsább kulturális intézménye: egyszerre popzenei show, identitáspolitikai látványosság, turisztikai reklám és nemzetközi presztízsverseny. Az idei, 70. Eurovízió azonban minden korábbinál élesebben mutatta meg, hogy a „dalverseny” szó ma már csak részben írja le azt, ami a színpadon és a színfalak mögött történik. 

A 2026-os döntőt május 16-án Bécsben, a Wiener Stadthalléban rendezték meg, 35 résztvevő országgal, ami 2003 óta a legalacsonyabb szám volt. A versenyt végül Bulgária nyerte meg DARA Bangaranga című dalával. Ez volt Bulgária első Eurovízió-győzelme, ráadásul meggyőző fölénnyel: 516 pontot kapott, ebből 204-et a zsűritől és 312-t a közönségtől. Az Eurovízió hivatalos beszámolója szerint ritka pillanat történt: ugyanaz az ország nyerte a zsűri- és a közönségszavazást is, amire közel tíz éve nem volt példa. A második helyen Izrael végzett Noam Bettan Michelle című dalával, a harmadik pedig Románia lett Alexandra Căpitănescu és a Choke Me révén.

Izrael volt az idei Eurovízió fő témája

A botrány középpontjában az állt, hogy Izrael a gázai háború ellenére is indulhatott a versenyen. A döntés öt ország távolmaradásához vezetett: Spanyolország, Írország, Hollandia, Izland és Szlovénia bojkottálta a 2026-os Eurovíziót. A Reuters szerint ezeknek az országoknak a közszolgálati műsorszolgáltatói Izrael részvétele miatt döntöttek a távolmaradás mellett. A Le Monde külön kiemelte, hogy Írország és Spanyolország nemcsak nem vett részt a versenyen, hanem a közvetítéstől is elállt. Az Eurovízió hivatalos szlogenje évek óta az, hogy United by Music, vagyis „A zene egyesít”. Idén ez a mondat inkább ironikusan hatott. Bécsben fokozott biztonsági készültség volt, fegyveres rendőrök jelentek meg az Eurovíziós falu és a versenyhelyszín környékén, a nézőknek pedig szigorú ellenőrzéseken kellett áthaladniuk. A feszültség nem a semmiből jött.

Izrael Eurovíziós részvétele már 2024-ben és 2025-ben is tiltakozásokat váltott ki, de 2026-ra a vita új szintre lépett. A bojkottáló országok és a palesztinpárti aktivisták szerint az EBU kettős mércét alkalmaz: Oroszországot az Ukrajna elleni invázió után kizárták, Izrael viszont továbbra is részt vehet, noha a gázai háború miatt súlyos nemzetközi bírálatok érik. Izrael ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a Hamász 2023. október 7-i támadására válaszol, és visszautasítja a népirtás vádját. Az AP beszámolója szerint több szakértő, köztük ENSZ-megbízásból dolgozó szakértők is népirtásként értékelték Izrael gázai műveleteit, amit Izrael határozottan tagad.

Kapcsolódó

Megint a Romániával való egyesülés mellett érvelt Maia Sandu

Az elnök reményét fejezte ki, hogy a magyarországi politikai fejlemények elősegítik majd a Moldova csatlakozásának folyamatát.

Moldova Moldovai Köztársaság Maia Sandu román-moldovai egyesülés

A másik nagy vitapont a szavazás volt. Izrael az elmúlt években rendre nagyon erősen szerepelt a közönségszavazáson. Idén is ez történt: a döntőben Izrael a közönségpontoknak köszönhetően ugrott nagyot előre, és végül második lett. A Reuters szerint amikor Izrael hatalmas közönségpontszáma megérkezett, a bécsi nézőtéren fütyülés is hallatszott. A Moldovai Köztársaságban is komoly hullámokat vetett az Eurovízió körüli botrány, miután a chișinăui szakmai zsűri mindössze 3 pontot adott Romániának, miközben a moldovai közönség maximális, 12 pontos támogatással jutalmazta Alexandra Căpitănescu produkcióját. A döntés azért váltott ki különösen heves indulatokat, mert a két ország közötti kulturális és érzelmi kapcsolat miatt sokan természetesnek vették volna, hogy a moldovai zsűri is kiemelten támogatja Romániát. Ehelyett a zsűri a maximális pontszámot Lengyelországnak adta. 

A botrányt tovább erősítette, hogy még Rita Engleza, a moldovai pontszámokat élő adásban ismertető műsorvezető is megdöbbent, amikor meglátta az eredménylistát. Elmondása szerint sokkolta, hogy Románia csak 3 pontot kapott, Ukrajna pedig egyáltalán nem szerepelt a pontozott országok között. A műsorvezető állítása szerint először azt hitte, tréfáról van szó, majd felhívta a Teleradio-Moldova vezetőjét, Vlad Țurcanut, és jelezte, hogy nem akarja felolvasni az eredményt, mert nem tudna a kamerába nézni úgy, hogy Romániának mindössze három pontot adjon át. Țurcanu később maga is úgy fogalmazott: „a zsűri meglepett minket”, és külön köszönetet mondott a moldovai közönségnek, amiért 12 ponttal támogatta Romániát.

A történet gyorsan politikai üggyé nőtte ki magát: sokan hangsúlyozták, hogy a Moldovai Köztársaság nem fordított hátat Romániának, hiszen a közönség pontosan azt tette, amit sokan vártak tőle és maximális pontszámot adott. Többen úgy vélik, hogy a félreértést az okozta, hogy a zsűri pontjai hangzanak el először, ezért az első benyomás az volt, mintha Moldova elutasította volna Romániát, holott a nézői szavazás ennek az ellenkezőjét mutatta. 

A botrány nyomán Cristian Jardan moldovai kulturális miniszter is magyarázatot kért, hangsúlyozva, hogy bár a minisztérium nem vett részt közvetlenül az Eurovízió szervezésében, a zsűri és a közönség szavazata közötti látványos különbség tisztázást igényel. A zsűri egyik tagja, Victoria Cușnir azzal magyarázta a különbségeket, hogy a szakmai zsűri nem a döntő esti produkciót értékeli, hanem a főpróbán látott előadást, amely szerinte több esetben eltért a közönség által látott végső produkciótól. Úgy fogalmazott, két megoldás képzelhető el: vagy megszüntetik a zsűrit, vagy a zsűri is pontosan ugyanazt az előadást pontozza, amelyet a közönség lát a döntőben.

Kapcsolódó

A moldovai kormányfő szerint „egyre aktuálisabb” az egyesülés Romániával

„A Prut mindkét partján élő állampolgárok ráébrednek, hogy nagyon közel vagyunk az egyesüléshez” – mondta Alexandru Munteanu.

Chișinău Moldova egyesülés román-moldovai egyesülés

A felháborodás azonban nem csillapodott: Dinu Plîngău, a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt (PAS) parlamenti képviselője már a Teleradio-Moldova vezetésének távozását követelte. Szerinte ebben a helyzetben semmilyen vizsgálat vagy magyarázkodás nem lehet igazán hiteles, és csak a közmédia vezetőinek lemondása enyhíthetné valamelyest a szégyent. A képviselő odáig ment, hogy ha nem történnek önkéntes lemondások, akkor a parlamentnek kell előkészítenie a TRM vezetésének leváltását. Így az Eurovízió moldovai pontozása már nem csupán zenei ízlésről vagy szakmai értékelésről szól, hanem a Pruton túli román-moldovai viszony érzékenységéről, a közmédia felelősségéről és arról is, hogy egy dalverseny miként válhat pillanatok alatt politikai botránnyá.

Ennek következményében, Vlad Țurcanu hétfőn bejelentette, hogy lemond a Teleradio-Moldova közszolgálati társaság vezérigazgatói tisztségéről, vállalva a „felelősséget”. „Bár elhatárolódtunk az Eurovízió bécsi döntőjében látott művészi produkciókat értékelő zsűri döntéseitől, a leadott szavazat a mi felelősségünk, és mindenekelőtt az enyém, mint az intézmény vezetőjé” – magyarázta Țurcanu. Hozzátette, kerülte, hogy utasításokat adjon a zsűri tagjainak. Szerinte ami történt, „súlyos dolog”, mégpedig azért, mert a zsűri „nem vette figyelembe azokat az érzékenységeket, amelyek a Moldovai Köztársaságban, valamint a két szomszédos ország, Románia és Ukrajna esetében fennállnak”. 

Țurcanu szerint lemondásával „egyértelmű jelzést” is kíván küldeni: azt, hogy a Moldovai Köztársaság Romániához fűződő testvéri kapcsolatai, valamint az Ukrajna mindennapi áldozatvállalása iránti hála változatlanok maradnak. Mindeközben a Moldovai Köztársaság versenyzője, Satoshi, aki a döntőben a 8. helyen végzett, nyugalomra intette a közvéleményt, és arra kérte az embereket, hogy ne táplálják a gyűlöletet. Érdekesség, hogy ő Romániától 10 pontot kapott a zsűritől és 12-t a közönségtől.