Történelmi párhuzamok: „A mai Moldovát Romániából szakították ki”
Maia Sandu moldovai elnök a lett parlamentben mondott beszédet, amelyben éles párhuzamot vont Lettország és a Moldovai Köztársaság sorsa között. Az államfő emlékeztetett: mindkét nemzet a hírhedt Ribbentrop–Molotov-paktum áldozatává vált, amely évtizedekre meghatározta a régió geopolitikai dinamikáját. Sandu hangsúlyozta, hogy országa európai integrációja az egyetlen út a történelmi traumák végleges gyógyítására.
Maia Sandu április elsejei rigai felszólalásában felidézte az 1939-es esztendőt, amikor a Moszkvában született döntések a népek akaratanélkül rajzolták újra Európa térképét. Kijelentette, hogy a mai Moldovai Köztársaság területét ugyanazon titkos protokoll alapján szakították ki Romániából, amely a balti államok sorsát is megpecsételte. Az elnök szerint a szovjet megszállás nem csupán területi rablás volt, hanem szisztematikus kísérlet a nemzeti identitás eltörlésére: átnevezték a nyelvet, átírták a történelmet, és tudatosan elvágták a Moldovát Európához fűző kapcsolatokat.
Beszédében Sandu elismeréssel adózott Lettország „erkölcsi tisztasága” előtt, amely lehetővé tette, hogy a balti állam a Szovjetunió felbomlása után gyorsan és határozottan elutasítsa a rákényszerített rendszert. Ez a tartás vezetett Lettország 2004-es uniós csatlakozásához. Ezzel szemben Moldova a szovjet korszak után megosztottabb maradt, és hosszabb időre volt szüksége ahhoz, hogy nemzeti öntudatát visszanyerve a Nyugat felé forduljon, ami Sandu szerint nem az értékrend hiánya, hanem a rehabilitáció időigényessége miatt alakult így.
A moldovai elnök szerint a Ribbentrop–Molotov-paktum okozta sebek csak akkor gyógyulnak be véglegesen, ha az egykori „szürke zónákba” kényszerített országok teljes jogú, védett és szabad tagjaivá válnak az Európai Uniónak. Ez a stratégiai cél Sandu politikájának központi eleme, amelyet a jelenlegi ukrajnai háború és az orosz destabilizációs kísérletek csak még sürgetőbbé tettek számára.
Nagy-Románia témája is előkerült
A történelemről alkotott képe mellett Sandu a Romániával való esetleges egyesülés kérdésében is határozott álláspontot képvisel. Korábbi nyilatkozataiban, többek között a brit sajtónak adott interjúiban is egyértelművé tette: egy erről szóló népszavazáson az egyesülés mellett voksolna. Úgy véli, a két ország újraegyesítése jelentősen növelné Moldova ellenálló képességét az orosz fenyegetéssel szemben, és szilárdabb alapokat biztosítana a biztonságos fejlődéshez.
Az elnöki álláspont a moldovai politikai elit körében is visszhangra talált. Alexandru Munteanu miniszterelnök és Cristian Jardan kulturális miniszter is jelezte, hogy támogatnák az uniót egy esetleges szavazáson, Vasile Costiuc képviselő pedig javaslatot készül benyújtani egy erről szóló népszavazás kiírására. A politikai támogatottság bővülése ellenére a kérdés továbbra is megosztja a moldovai társadalmat, ami óvatosságra inti a döntéshozókat. Jelenleg az abszolút prioritást az Európai Unióhoz való csatlakozás élvezi, mivel a szociológiai adatok azt mutatják, hogy a Romániával való egyesülés ötlete egyelőre nem élvezi a moldovai választók többségének támogatását.
Kapcsolódó
A romániai lakosság valamivel több mint fele, egészen pontosan 56 százaléka támogatná Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését egy esetleges népszavazás esetén – derült ki a CURS legfrissebb reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés adatai szerint a támogatói többség mellett egy jelentős, 37 százalékos kisebbség határozottan elutasítja az egyesülést, míg a megkérdezettek mindössze 7 százaléka nem tudott vagy nem akart véleményt formálni. Ez az arány azt jelzi, hogy a kérdés mélyen foglalkoztatja a romániai közvéleményt, és a lakosság nagy része rendelkezik kiforrott állásponttal.
Bár a többség az egységes nemzet mellett foglal állást, a markáns ellenzői vélemények rávilágítanak arra, hogy a politikai és gazdasági integráció megvalósítása továbbra is összetett, társadalmi vitákkal kísért folyamat maradhat. Az 1067 fős, reprezentatív mintán készült kutatás egyértelművé teszi, hogy a történelmi traumák orvoslására és az újraegyesítésre való igény jelen van, de a megvalósításhoz vezető út még jelentős politikai kihívásokat tartogat.
CSAK SAJÁT
