A Brüsszelből érkező eurómilliárdok kozmetikázzák a korábbi évek esztelen pénzszórása miatt elkerülhetetlenné vált megszorítások ütötte sebeket.

2020-ban Klaus Iohannis, akkori államfő diadalittas hangnemben jelentette be, hogy az elkövetkező nyolc évben 80 millió euró uniós pénz áll Románia rendelkezésére az országos helyreállítási alapból (PNRR) és egyéb EU-s forrásokból. Más politikusok is rózsaszínben látták a jövőt, mondván, fel fogja vetni a Brüsszelből érkező pénz az országot, csak győzzük majd elkölteni.

Időközben eltelt hat év, a PNRR keretösszege az eredeti mintegy 29 milliárd euróról 21,140 milliárdra olvadt, amiből az Európai Bizottság ezidáig 10,722 milliárdot utalt át, a kormány pedig 10,694 milliárdot már kifizetett a haszonélvezőknek. A fennmaradó 10,418 milliárd eurót az év végéig használhatjuk fel, a beruházásokat legkésőbb augusztus 31-ig kell befejezni, az elszámolásokat pedig december 31-ig lezárni. Az egyértelmű, hogy további milliárdokat veszítünk, a pontos összeget csak 2027 elején fogjuk megtudni.

Az elúszott milliárdok ellenére tagadhatatlan, hogy az elmúlt években ömlött az uniós pénz az országba, kár, hogy az államháztartás és a gazdaság állapotán ez nem igazán látszott meg. 2024-ben 42,62 milliárd lej értékű uniós támogatás áramlott az országba, ám a GDP-arányos gazdasági növekedés mindössze 0,8 százalék volt, a költségvetési hiány pedig horribilis, 8,65 százalék, 152,72 milliárd lej.

Tavaly már 75,9 milliárd lejnek megfelelő értékű eurót utalt az Európai Bizottság, a gazdasági növekedés mégis 0,7 százalékra csökkent, az utolsó negyedévi GDP pedig zsugorodott az előzőhöz viszonyítva. Ugyanakkor az államháztartás állapota érzékelhetően javult, a GDP-arányos deficit 7,65 százalékra, abszolút értékben 146,03 milliárd lejre  mérséklődött.

Idén még jobban megnyitották a brüsszeli pénzcsapot. Az év első négy hónapjában 17,83 milliárd lej értékű támogatás érkezett, 26,4 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában. A PNRR keretösszegéből 5,99 milliárd lej származott, ami 34,32 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.

Hiába volt azonban az uniós pénzeső, a gazdaság csapnivaló teljesítményt nyújtott, az első negyedévi GDP 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kilátások az egész évet illetően nem rózsásak: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 0,2 százalékos, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig 0,1 százalékos recesszióra számít.  

Most isszuk a feketelevest

Mindezek az adatok, a gazdaság és az államháztartás állapota mégsem jelentik azt, hogy az uniós támogatásoknak ne lenne kézzel fogható hatásuk, mondja Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdász adjunktusa.   

„Ezek nélkül sokkal rosszabb volna a helyzet. Jelenleg a román gazdaság a stagnálás fázisában van, az uniós pénzek hiányában azonban komoly recesszióban lennénk. Nélkülük a gazdaság nem tud simán működni, a megszorító intézkedések negatív hatásai sokkal drasztikusabbak lennének, az EU-s pénzek segítenek eltakarni a sebeket” – nyilatkozta a szakember a Maszolnak.

Hozzáteszi, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a beruházások hatása részben nem azonnal jelentkezik. Az a pénz, amit infrastrukturális beruházásoknál alapanyagokra és a munkaerőre költenek, azonnal bekerül a gazdaság vérkeringésébe, azonban a pozitív hatás, amit a szállítási idők lerövidülése, a befektetések számára kedvezőbb feltételek jelentenek, később jelentkezik. „Mindig van egy eltolódás a kifizetés és a pozitív hatás között” – hangsúlyozza.

Véleménye szerint várható volt, hogy ilyen állapotba kerül a gazdaság. „2020 és 2024 között fergeteges költekezés zajlott, aminek a feketelevesét most isszuk. Öt év esztelen költekezése nem maradhat következmények nélkül. A Covid idején más országok kormányai is nyomták a pénzt a gazdaságba, azonban nálunk ez a járvány után is folytatódott, a megbillent egyensúlyt pedig helyre kell állítani” – magyarázza a BBTE oktatója. A Bolojan-kormány fájdalmas, de elkerülhetetlen megszorító intézkedései ennek az egyensúlynak a visszaállítását szolgálják.

Az egymást váltó bukaresti kormányok, a rohamosan hízó államadósság árán, hatalmas összegeket pumpáltak a gazdaságba, főleg bér- és nyugdíjemelések formájában, a várt növekedés mégsem következett be. Ennek a fő oka az, hogy a hazai termelés nem tudta tartani a lépést a fogyasztással, így a pénz import formájában kiáramlott az országból. Ez vezetett a közgazdászok által különösen veszélyesnek tartott ikerdeficithez, amikor a magas költségvetési hiányhoz nagy folyó fizetési mérleghiány társul, vagyis jóval több pénz áramlik ki az országból, mint amennyi érkezik.

Mindez nem jelenti azt, hogy, eltekintve az elúszott milliárdoktól, a lehívott PNRR-s forrásokat nem lehetett volna ésszerűbben felhasználni. A forrást projektek ezrei között aprózták fel, sok esetben minimális menedzselési képességű kedvezményezettekre bízva a beruházásokat, így nem is csoda, hogy tömegével hiúsultak meg. Erősen kétséges, hogy nem lehetett volna értelmesebb célra költeni a pénzt, mint iskolai bútor vásárlására (mintha a nem megfelelő padok lennének a hazai közoktatás fő baja), falvak között húzódó kerékpárutak építésére vagy okoskukák beszerzésére, amelyek szemkiszúrásra jók, de a szelektív hulladékgazdálkodás problémáit nem oldják meg.

Kapcsolódó

Szakértő: Románia gyakorlatilag már a befektetésre nem ajánlott kategóriában van

Ha a politikusoknak nem lesz merszük folytatni az államháztartási reformot, lehet, hogy ismét az IMF-re kell apellálnunk.  

hitelminősítés gazdasági növekedés recesszió Nemzetközi Valutaalap

Bár a pénzügyi elemzők zöme 2027-re ha nem is acélos, de 1 százalékot meghaladó növekedést jósol, a honi gazdaság számára a gondok nem fognak véget érni az idei szilveszterrel. A PNRR lezárul, a most induló SAFE-program pedig nem biztos, hogy már jövőre számottevő serkentő hatást fog gyakorolni a gazdaságra. Amíg egy uniós program elkezd pénzt generálni a gazdaság számára, mindig bizonyos időbe telik, az átállásnak van egy tehetetlensége, mondja Juhász Jácint, szerencse, hogy a strukturális alapok ciklusa nem a PNRR-vel egyidejűleg zárul.

Miféle modellváltás?

Az utóbbi hónapokban a kormánypárti politikusok folyamatosan mantrázzák, hogy modellváltáson megy keresztül Románia gazdasága, a növekedést immár nem a bővülő fogyasztás, hanem a beruházások és a magas hozzáadott értékkel bíró, innováción alapuló termékek és szolgáltatások táplálják. Juhász Jácint szerint ez javarészt politikai retorika, nem pedig valóság. „Egy ilyen modellváltáshoz kormányokon átívelő fejlesztési stratégiára lenne szükség, márpedig nekünk ilyenünk sosem volt, minden új kormány a saját gazdasági stratégiájával rukkolt elő” – szögezi le.

A politikusok szólamait a számok sem támasztják alá. Az idei év első négy hónapjában a beruházásokra 31,03 milliárd lejt költött a kormány, 4,3 százalékkal, 1,38 milliárddal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában, amikor 32,41 milliárd lej volt a beruházások értéke. Ha körvonalazódik valamiféle paradigmaváltás, akkor legfeljebb az, hogy a lakossági fogyasztáson alapuló növekedési modellt felváltja a beruházásalapú recesszió/stagnálás.