A Magyarország és Románia által Temesváron harminc éve megkötött alapszerződés szolgáltatja továbbra is a két ország együttműködésének politikai és jogi pilléreit – hangsúlyozza a külügyminisztérium a dokumentum aláírásának évfordulója alkalmából szerdán kiadott közleményében. Kiemelik, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme „továbbra is irányadó elv marad a Magyarországon élő román nemzetiségűek, illetve a Romániában élő magyar nemzetiségűek etnikai, nyelvi, vallási és kulturális identitásának megőrzése és érvényesítése szempontjából”.

Románia és Magyarország vezetői három évtizede abban a városban állapodtak meg a két ország kölcsönös tiszteletre, együttműködésre, partnerségre alapozott jószomszédi viszonyának szorosabbra fűzéséről, ahonnan az 1989-es romániai forradalom indult, emelik ki külügyi tárca szerdán kiadott közleményében. 

Felidézik: Magyarország és Románia megértésről, együttműködésről és jószomszédságról szóló, 1996 szeptember 16-án megkötött szerződése alapozta meg a 2002-ben aláírt kétoldalú stratégiai partnerséget, amely megszilárdította az európai értékek melletti közös elkötelezettségen és pragmatizmuson alapuló, a két ország polgárainak javát szolgáló közös projekteket eredményező kapcsolatokat.

A külügyminisztérium az alapszerződés egyik fontos eredményének tartja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme mindkét fél számára kiemelt prioritás, amely a Magyarországon élő román, illetve a Romániában élő magyar közösségek etnikai, nyelvi, vallási és kulturális identitásának megőrzését és érvényesítését szolgálja.

A román külügyminisztérium kifejezte meggyőződését, hogy Románia és Magyarország kapcsolata továbbra is átlátható és konstruktív módon fejlődik majd, a két állam közös érdekeivel és értékeivel, az európai illetve euroatlanti szövetségesi kötelezettségekkel összhangban.

Bukarest szerint az évforduló jó alkalom a román–magyar párbeszéd megerősítésére, kiemeli a két ország lakosainak, közösségeinek intézményeinek kapcsolatait etnikumtól függetlenül szolgáló közös projektek jelentőségét.

„A jószomszédi viszony nem csupán egy diplomáciai dokumentumban rögzített kötelezettségvállalás, hanem folyamatos törekvés, amely a bizalomra, a kommunikációra, az átláthatóságra és arra a képességre épül, hogy a különbségeket az együttműködés forrásává alakítsuk. Harminc évvel ezelőtt Temesváron jelentős lépés történt egy közösen épített jövő irányába (…) Ma kötelességünk továbbvinni annak a pillanatnak a szellemiségét, és erősíteni a tiszteleten, bizalmon és együttműködésen alapuló kapcsolatot” – zárul a külügyminisztérium évfordulós közleménye, számol be az MTI.

Kapcsolódó

Mikor látogat Magyar Péter Bukarestbe? – A román elemző aktívabb  kapcsolatot sürget Magyarországgal

Popescu szerint Magyarország egyetlen kormánya sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a határon túli magyarokat.

Szomszédok magyar-román magyar-román viszony román-magyar kapcsolatok