Szakértő: Románia gyakorlatilag már a befektetésre nem ajánlott kategóriában van
Ha a politikusoknak nem lesz merszük folytatni az államháztartási reformot, lehet, hogy ismét az IMF-re kell apellálnunk.
Elhúzódó és mélyülő gazdasági válságra számít Radu Crăciun, a Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia (ASE) oktatója, a Romániai Magánnyugdíjakért Egyesület (APAPR) elnöke. Úgy véli, stagfláció, vagyis nagy inflációval társuló gyenge gazdasági növekedés vagy stagnálás nem fenyeget, mivel idén erősen csökkenő pályára állnak a drágulások.
„Szeptemberben az infláció megfeleződik, 5 százalék körüli értékre csökken. Egy problémával maradunk, a stagnáló gazdasággal. Közszájon forog, hogy ösztönöznünk kellene a gazdaságot. Felhívnám a figyelmet, hogy évek óta ösztönözni próbáljuk, de hiába. (…) Ez a folyamat várható volt. Románia történetében sosem került sor korrekcióra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nélkül. Most az IMF nélkül próbálunk boldogulni. Így már nincs az IMF nevű bűnbak, a korrekciót a politikai osztálynak kell felvállalnia. Nem fogadnék arra, hogy sikerülni fog. Nem zárható ki az IMF visszatérése, ha nem lesz meg a bátorság az intézkedések meghozatalára” – idézi a gazdasági elemzőt az economica.net.
Radu Crăciun szerint megalapozatlanok a félelmek, hogy 6 lejre emelkedhet az euró árfolyama, mivel a Román Nemzeti Bank (BNR) nem engedné meg, hogy a leg értéke 20 százalékkal csökkenjen. Úgy véli, attól sem kell tartanunk, hogy a nemzetközi hitelminősítők esetleg leminősítik Romániát.
„Azt hiszem, hogy egy leminősítésnek korlátozott hatása volna a kamatokra. (…) Jelenleg is olyan helyzetben vagyunk, hogy az országkockázat a befektetésre nem ajánlott kategóriának felel meg” – nyilatkozta a szakember.
Az országkockázat azt jelenti, hogy a befektetők annál nagyobb kamatot kérnek egy adott kormánynak kölcsönzött pénzre, minél gyengébb lábakon áll az adott ország gazdasága és államháztartása.
Jelenleg mi fizetjük a külföldi hitelezőknek a legnagyobb kamatot az Európai Unió tagállmai közül. A gazdaság recesszióban van, az első negyedévben 1,7 százalékkal zsugorodott 2025 azonos időszakához viszonyítva, az infláció pedig áprilisban meghaladta a 10 százalékot.
CSAK SAJÁT