Nyakunkon a recesszió: a kormány szerény gazdasági növekedést vár, a szakemberek visszaesésre számítanak
Zuhanó lakossági fogyasztás, meredeken emelkedő üzemanyagárak és a deficit lefaragását célzó költségvetés mellett szinte kizárt a gazdasági növekedés.
A Bolojan-kabinet a 2026-os költségvetés tervezetében 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami jelen pillanatban éppoly illuzórikusnak tűnik, mint a tavalyi 2,5 százalékos prognózis, amiből végül 0,7 százalék lett. Amíg azonban 2025-ben egy vérszegény növekedést legalább kiizzadt magából a gazdaság, addig idén a kilátások egyértelmű recessziót vetítenek előre.
Januárban példátlan mértékben, 9,1 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, az export 4,7 százalékkal, az ipari termelés 3,9 százalékkal, a turisták száma pedig 7,3 százalékkal esett vissza. Az év első hónapjában annak ellenére teljesített siralmasan a gazdaság, hogy semmi rendkívüli nem történt, még előszele sem volt a közel-keleti háborúnak.
Időközben megugrott a kőolaj és a földgáz világpiaci ára, aminek hatására rohamosan drágulni kezdtek az üzemanyagok, ez pedig fel fogja pörgetni az egyébként is magas inflációt, ami még jobban visszafogja majd a lakossági fogyasztást, s rontja az ipar teljesítményét. „Nem hiszem, hogy a drágulási hullám meg fog itt állni, hanem folytatódik, tükröződve az inflációs rátában” – idézi az economica.net Adrian Codîrlașut, a pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA Románia) az elnökét.
A szakember arra számít, hogy tavasszal a drágulások átlagos mérték meghaladja a 10 százalékot, csak augusztusban indul csökkenésnek, s az év végén sem süllyed 7-8 százalék alá. Ez súlyos csapást jelentene a vásárlóerőre, s erősen visszahúzná a gazdaság teljesítményét. A Román Nemzeti Bank (BNR) februárban még 3,9 százalékos inflációt jósolt az év végére, amit az aktuális világpolitikai és világgazdasági helyzetben nincs realitása.
„Lényegében, ha a 2026 első negyedéve mínuszos lesz 2025 első negyedévéhez viszonyítva, akkor idén recesszióba kerülünk” – mondja Adrian Codîrlașu.
A CFA Románia korábban sem hitt az 1 százalékos gazdasági növekedésben, 0,5 százalékot prognosztizált, de most már valószínűbbnek tartja a fél százalékos csökkenést.
Vége a fogyasztásalapú növekedésnek
Nem lát okot az optimizmusra Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa sem, aki szerint nem az a kérdés, hogy recesszióba kerül-e idén Románia gazdasága, hanem, hogy mekkora lesz a visszaesés.
„A technikai recesszió már beindult, s nincs kilátás rá, hogy egyhamar kilábalnánk belőle” - nyilatkozta a közgazdász szakember, arra utalva, hogy a honi gazdaság teljesítmény 2025 harmadik és negyedik negyedévében 0,2, illetve 1,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva.
Véleménye szerint a nagyon rossz januári kiskereskedelmi adat annak az eredménye, hogy tavaly a fizetések az áraknál jóval kisebb mértékben emelkedtek, aminek következtében csökkent a vásárlóerő. A drasztikus csökkenéshez egy lélektani tényező is hozzájárult.
„Ezt a korábban felduzzasztott fogyasztást az optimizmus is táplálta. Az emberek nem csak a jövedelmüket költötték, hanem hitelből is vásároltak, most azonban rájöttek, hogy ez az állapot nem tartható fenn” – magyarázza a nagyváradi közgazdász szakember.
Kapcsolódó
A hazai gazdasági növekedés fő motorjának számító lakossági fogyasztás augusztusban indult csökkenésnek, amikor a kormány megemelte az általános áfakulcsot és az élelmiszerek áfáját, de növelte a jövedéki adót is. A kiskereskedelmi forgalom tavalyi mélypontját október jelentette 4,6 százalékos mínusszal. Decemberben az emberek csak 1,6 százalékkal kevesebb pénzt hagytak az üzletekben, mint egy évvel korábban, ezzel azonban ki is költekezték magukat, megalapozva a januári drasztikus zuhanást.
„A gazdaság fogyasztásalapú növekedését akár évekre el kell felejtenünk” – mondja Králik Lóránd.
A gazdasági növekedéshez három fő terület járul hozzá: a lakossági fogyasztás, a vállalati beruházások és a kormányzati beruházások. A jelenlegi konjunktúra nagyon kedvezőtlen, ugyanis pozitív, a gazdasági növekedést támogató hatásra egyik területen sem számíthatunk.
Mivel az infláció érdemben nem lassul, sőt, a gyorsulására kell számítanunk, a lakossági fogyasztás tartósan csökkenő pályára áll. „Az emberek óvatossági takarékoskodásba kezdtek, s egyelőre nem várható, hogy megfordulna ez a tendencia” – szögezi le a PKE oktatója.
Negatív folyamatok zajlanak a versenyszférában is. A váratlan olajválság a feje tetejére állított mindent, csökkent a vállalkozói optimizmus, romlottak a profitkilátások. Ezen okokból a cégek visszafogják a befektetéseket, ami szintén visszahúzza a gazdaság teljesítményét.
Válságra kell berendezkednünk
Idén a kormányzati költekezés sem fogja kihúzni a sárból a gazdaság megrekedt szekerét. A Bolojan-kabinet elkötelezett az államháztartási konszolidáció mellett, legalábbis a koalíció nagyobbik része, ráadásul, bár tavaly sikerült faragni belőle, a költségvetési hiány még mindig nagyon magas. A kormány mozgásterét szűkíti a romló gazdasági környezet is, ami miatt borulhat az idei költségvetés tervezete.
„Azok a bevételi kilátások, amelyekre a költségvetést építették, teljesen irreálisnak bizonyulhatnak, az áfabevételek a fogyasztás csökkenése miatt csökkenhetnek, míg a költségvetési kiadások nőni fognak” – véli Adrian Codîrlașu.
Mindezeket a negatív hatásokat az augusztusban záruló országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegéből befolyó pénzek csak részben tudják majd ellensúlyozni, jövőre pedig nagy kihívást jelent majd a gazdaság és a költségvetés számára egyaránt, hogy kevesebb lesz az uniós forrás. „Gyorsuló csökkenésre számíthatunk, válságra kell berendezkednünk” – összegzi Králik Lóránd, aki szerint valószínű, hogy a recesszió nem fog az idei évre korlátozódni.
CSAK SAJÁT
