Mintegy 1,8 millió lejes beruházással zárult le a kézdiszentkereszti Szent Kereszt megtalálása római katolikus templom felújításának első nagy szakasza. A négy éven át, több ütemben végzett munkálatok során újrafödték az épületet, kicserélték az ablakokat, majd gyakorlatilag a teljes templombelsőt felújították. Tódor Attila kézdiszentkereszti plébános a Maszollal közölte: a munkát ezzel még nem tekintik befejezettnek, következő lépésként a templom külsejét szeretnék rendbe tenni.

A kézdiszentkereszti római katolikus közösség számára a templom jóval több egyszerű épületnél: a helyiek hitének, közösségének és az előző nemzedékektől örökölt értékeknek egyik legfontosabb őrzője – hangsúlyozta Tódor Attila. A plébános szerint éppen ezért különösen fontos eredmény, hogy az elmúlt négy évben több ütemben olyan munkálatokat sikerült elvégezni, amelyek hosszú távon biztosíthatják az épület fennmaradását és megfelelő használatát.

Földrengések többször is próbára tették

A mai templom története több mint két évszázadra nyúlik vissza. Elődjének építését 1798-ban kezdték, és 1802-re fejezték be, az épületet azonban egy földrengés súlyosan megrongálta. A romok eltakarítása után ismét hozzáfogtak az építkezéshez, az új templom 1811-re készült el.

Az épület történetét később is többször meghatározták a földrengések és az általuk okozott károk. Jelentősebb javításokat 1878-ban, 1913-ban, 1947-ben, 1968-ban, 1977-ben és 1994-ben is végeztek rajta. Mai formáját nagyrészt az 1990-es földrengést követő helyreállításkor nyerte el.

A templom barokk jellegű belsővel rendelkezik, tornya pedig eredetileg különálló építmény volt. A későbbi javítások során a templommal összeépítették, ám ez földrengések idején szerkezeti problémákat okozott. Az 1990-es földmozgást követően ezért a tornyot ismét elválasztották a templom épületétől.

A tetőtől a villanyhálózatig

A mostani felújítás egyik első jelentős állomása 2023-ban volt, amikor teljesen újrafödték a templomot és kicserélték az ablakokat. A belső munkálatok 2025 júliusában kezdődtek el.

Tódor Attila beszámolója szerint a terveket és az engedélyezéshez szükséges dokumentációt a csíkszeredai Arc Studio Kft. készítette Máthé Zoltán tervező építészmérnök vezetésével. A kivitelezés jelentős részét a lemhényi Mesterházak építőipari vállalkozás végezte Miklós Gábor irányításával. A pályázati és adminisztratív feladatokban, valamint a munkálatok összehangolásában Zonda Balázs gondnok és Tódor Lóránd is jelentős szerepet vállalt – közölte a plébános.

A belső munkálatok a padlástér tíz centiméter vastag kőzetgyapot-szigetelésével kezdődtek. Ezt követően eltávolították a használaton kívüli elektronikai berendezéseket, majd kicserélték és kibővítették a teljes villanyhálózatot. Új világítótesteket és csatlakozókat szereltek fel, emellett a templom hangosítását is korszerűsítették: új erősítővel, keverővel, mikrofonokkal, állványokkal és hangfalakkal látták el.

Előkészítették a riasztórendszer, a füstérzékelők és a kamerák vezetékezését is. Magukat a berendezéseket azonban csak később szerelik fel és helyezik üzembe, amikor rendelkezésre áll az ehhez szükséges anyagi fedezet.

A nedvességgel és a repedésekkel is meg kellett küzdeni

A templom falainak állapota ugyancsak komoly beavatkozást igényelt. A nedves részeken eltávolították a régi vakolatot, majd meszes vakolattal kezelték a falakat, ahol pedig szükség volt rá, statikai beavatkozásokat is végeztek. A repedések miatt a falfelületeket megtisztították, újrasimították, ezt követően kerülhetett sor a festésre és meszelésre.

A munkálatok idején a fűtési rendszert is el kellett távolítani. Ezt felújították, új vezetékeket kapott, majd visszaépítették. Öt fa nyílászárót cseréltek ki, a főbejárat termopán faajtaját pedig megfordították, hogy megfeleljen a tűzvédelmi előírásoknak.

Restaurálták a két régi nagy bejárati ajtót, a templomi padokat, továbbá a szentély székeit és a papi széket is.

Jelentős beavatkozást igényelt a padlózat. A meglévő betonrétegeket eltávolították, majd a bejáratnál, a kórus alatti részen, a középső bejárat előterében, a szentélyben és a sekrestyében összesen 156 négyzetméternyi, négy centiméter vastag kézdiszentléleki természetes kőburkolatot helyeztek el homokágyba. A templomhajó deszkapadlóját ugyancsak teljesen megújították, akárcsak a kórusfeljáró lépcsőjét, a kórus vasazatát, a toronyfeljárót és az előteret.

Új liturgikus berendezések készültek

Nem minden régi berendezési tárgyat lehetett megmenteni. A miséző oltár, az ambó és a keresztelőkút diófából készült részeit annyira megtámadta a szú, hogy azok visszahelyezésére már nem volt lehetőség. Helyettük egységes, kőből készült új liturgikus berendezéseket készítettek.

Felújították a meglévő kőoszlopokat és kőfelületeket, valamint a szenteltvíztartókat is. A szobrok tartóit megtisztították, a templomba pedig új szőnyegek kerültek.

Két nagy teljesítményű páramentesítő berendezést is elhelyeztek. Ezek feladata, hogy megfelelő szinten tartsák a páratartalmat, és ezzel segítsék az elvégzett munkálatok eredményének hosszú távú megőrzését.

Elkészültek az új keresztúti stációk is, amelyek cseresznye-, hárs- és bükkfából készültek. A templom ezenkívül új húsvéti gyertyatartóval, térdeplővel és Szent Antal-persellyel gazdagodott. Néhány feladat ugyanakkor még hátravan: el kell készíteni a sekrestye új bútorzatát és a kórus új padjait.

1,8 millió lejbe került az első nagy felújítási szakasz

A négy év alatt elvégzett munkálatok összértéke mintegy 1,8 millió lej volt. A beruházás több intézmény, a helyi közösség, vállalkozók és támogatók összefogásával valósult meg.

A legnagyobb összeget, 800 ezer lejt a Román Vallásügyi Államtitkárság biztosította, ami a teljes költség mintegy 44 százalékát jelentette. Tódor Attila ennek kapcsán Fejér László Ödön szenátor közbenjárását is kiemelte.

Jelentős részt vállaltak a költségekből maguk a hívek: az egyházközség tagjai összesen 350 ezer lejt adományoztak a templom felújítására. Kovászna Megye Tanácsa 175 ezer lejjel, a Kulturális Minisztérium az Országos Örökségvédelmi Intézeten keresztül 161 450 lejjel járult hozzá a beruházáshoz, utóbbi támogatásból a tervdokumentáció elkészítését finanszírozták.

A kézdiszentkereszti származású Bandi András és Tünde, a Comert Batu Kft. vállalkozói 140 ezer lejjel támogatták a munkálatokat. A magyar kormány támogatása megközelítette a 100 ezer lejt, Kézdiszentkereszt önkormányzata pedig 70 ezer lejjel járult hozzá a beruházáshoz.

Tódor Attila hangsúlyozta, a felújítás nem valósulhatott volna meg a támogatók, a szakemberek és a helyi közösség összefogása nélkül.

„Egy templom felújítása nem egyetlen ember munkája. Sok ember, intézmény, vállalkozás és közösség összefogásának eredménye” – fogalmazott a plébános. Mint mondta, arra törekedtek, hogy az elődöktől örökölt templom történelmi értékeit megőrizzék, ugyanakkor olyan biztonságos és méltó teret alakítsanak ki, amely a következő nemzedékeket is szolgálhatja.

Kívül folytatnák a munkát

Bár a belső felújítás pénzügyi lezárása nagyrészt megtörtént, a templom korszerűsítése ezzel még nem ért véget. A következő nagy feladat a külső helyreállítás lenne.

Tódor Attila a Maszollal közölte, hogy a már elkészült tervek alapján szeretnék folytatni a beruházás második részét, ennek ütemezése azonban attól függ, sikerül-e előteremteni a szükséges támogatásokat.

A kézdiszentkereszti templom több mint két évszázados története során földrengéseket, újjáépítéseket és számos nagyobb javítást élt meg. A most lezárt munkálatok ennek a hosszú történetnek újabb fejezetét jelentik: az épület megújításával egy időben a helyi római katolikus közösség egyik legfontosabb történelmi és egyházi örökségének megőrzésére is törekedtek.