Nagyon visszahúzza a világgazdaságot a közel-keleti válság, vélik több nemzetközi pénzügyi szervezet elemzői.

A Világbank októberben még arra számított, hogy a fejlődő országok gazdasága idén 4 százalékkal nő. Most már az optimista forgatókönyv, vagyis a háború rövid időn belüli lezárása esetén is csak 3,65 százalékos növekedéssel számolnak. Amennyiben a konfliktus elhúzódik, a gazdaság bővülése ezekben az országokban mindössze 2,6 százalékos lehet.

A negatív hatások nem merülnek ki a gazdaság teljesítményének romlásában. Az energiahordozók magas ára általános drágulást generál, aminek az eredménye akár 6,7 százalékos infláció is lehet. A korábbi prognózis még csak 3 százalékos inflációval számolt, írja a Hotnews.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet, hogy huzamosabb ideig tartó háború esetén 45 millióval nőhet az élelmiszer-bizonytalanság által fenyegetett személyek száma a világban. Ennek az oka az, hogy a Hormuzi-szorosan át kerül a világpiacra a műtrágyák alapanyagainak jelentős része is, a műtrágyahiány pedig a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után.

A két pénzügyi szervezet arra számít, hogy hatalmas összegű támogatásra lesz szükségük a gazdaságilag viszonylag gyenge lábakon álló, az energiaimportnak nagyban kiszolgáltatott országoknak. Az IMF 20-50 milliárd, a Világbank pedig 25-70 milliárd dollárral számol, előbbi összeggel gyorssegélyek formájában, utóbbival pedig féléves távlatban.  

„Ez egy sokkhatás az egész rendszer számára” – jelentette ki nemrég Ajay Banga, a Világbank elnöke.