A Világbank előrejelzése szerint lassulás várható a fejlődő gazdaságokban az Európa és Közép-Ázsia (ECA) régióban, a növekedés 2025–2026 között várhatóan 2,5% lesz. Románia esetében 1,2%-os gazdasági növekedést vetítenek előre 2025-re és 1,9%-ot 2026-ra – derül ki a szerdán közzétett legfrissebb jelentésből.

A fejlődő országok gazdasági növekedése a régióban valószínűleg lassulni fog, ezt 2025–2026-os időszakra 2,5%-ra becsülik, részben a gyenge külső kereslet és az orosz gazdaság lassulása miatt, idézi a jelentést az Agerpres hírügynökség.

A Világbank megállapítja, hogy 2024-ben az egész régióban 3,6%-on stabilizálódott a növekedés, amit a magánfogyasztás, a reálbérek növekedése, a magasabb hazautalások és a fogyasztási hitelek bővülése támogatott – ezek ellensúlyozták az EU alacsony gazdasági növekedése miatt csökkenő külső keresletet.
Az élelmiszer- és szolgáltatásárak növekedése következtében az infláció 2025 februárjára 5%-ra emelkedett a 2024 közepén mért 3,6%-ról. Ez az inflációs emelkedés arra késztette több jegybankot, hogy növeljék az irányadó kamatokat vagy halasszák el a további lazítást.

„Bár az ECA régió országai tavaly sikeresen fenntartották a növekedést, a globális bizonytalanság, a geogazdasági széttagoltság, valamint a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek gyenge bővülése megnehezítik ennek fenntartását. A hosszú távú gazdasági növekedéshez elengedhetetlenek a belső szerkezeti reformok, amelyek ösztönzik a dinamikus, innovatív magánszektort, a vállalkozószellemet és a technológia alkalmazását” – mondta Antonella Bassani, a Világbank Európa és Közép-Ázsia régióért felelős alelnöke.

Közép-Ázsia várhatóan továbbra is a leggyorsabban növekvő alrégió marad 2025-ben is, bár a növekedés várhatóan 4,7%-ra csökken. A lassulást a kazahsztáni olajszektor gyengébb teljesítménye, az export visszaesése és a hazautalások normalizálódása okozza – áll a jelentésben.

A kereskedelmi politika bizonytalansága, a kereskedelmi akadályok növekedése és az euróövezet ellátási láncaira gyakorolt közvetett hatások mérsékelhetik a fellendülést a régió más részein. A Nyugat-Balkánon a növekedés várhatóan 3,4%-ra mérséklődik 2025–2026-ban, míg Közép-Európában csak enyhe javulás várható, 2,7%-os növekedéssel.

A megoldás: dinamizmus és innováció

A jelentés hangsúlyozza egy dinamikus magánszektor fontosságát a jelenlegi kihívásokkal teli globális környezetben. Az országoknak többet kellene beruházniuk az innovációba, reformokat kellene végrehajtaniuk a fiatal vállalkozások támogatására, mélyíteni a pénzügyi piacokat, valamint növelni a kutatás-fejlesztésbe (K+F) irányuló befektetéseket – miközben továbbra is a globális technológia, szakértelem és tőke integrációjára kellene összpontosítaniuk.

Kapcsolódó

Egyre borúlátóbb Romániát illetően a Nemzetközi Valutaalap

Drasztikusan lerontotta az idei gazdasági növekedésre és az inflációra vonatkozó prognózisát.

gazdasági növekedés infláció inflációs előrejelzés IMF Nemzetközi Valutaalap

Ahhoz, hogy a közepes jövedelmű országok elérjék a magas jövedelmű státuszt, gazdaságaiknak dinamikusabbá kell válniuk. Azok az országok, amelyek sikeresen léptek elő magas jövedelmű gazdasággá, ezt vállalkozási dinamizmussal és innovációval érték el – és ezt a növekedést a technológia, a szaktudás és a tőke kiaknázásával tudják fenntartani, hogy növeljék a termelékenységet – hangsúlyozza a jelentés.

„Az innováció és az üzleti kísérletezés kulcsfontosságú a termelékenység növeléséhez, és alapfeltétele annak, hogy egy gazdaság elérje és meg is tartsa a magas jövedelmi státuszt. A régió közepes jövedelmű országai akkor válhatnak magas jövedelművé, ha a vállalatok növekednek, innoválnak és versenyeznek. Bár minden országnak megvan a saját megközelítése a növekedés újraindítására, az innováció ösztönzése és az üzleti dinamizmus megkönnyítése elengedhetetlen” – mondta Ivailo Izvorski, a Világbank vezető közgazdásza az ECA régióban.

Túl sok a kisvállalkozó?

A jelentés szerint fontos, hogy inkább a fiatal és innovatív vállalatokba fektessenek, mint általánosan az egész KKV-szektorba, mivel ezek a cégek teremtenek munkahelyeket. Ezt az irányt javítani kell a finanszírozáshoz – különösen a hosszú távú és kockázati tőkéhez – való hozzáférésen keresztül. A régióban nincs elegendő finanszírozás, mivel a kockázati tőke és a saját tőkén alapuló finanszírozás továbbra is fejletlen.

„A verseny ösztönzése elengedhetetlen a dinamikus vállalatok megjelenéséhez. A régióban túl sok alacsony termelékenységű kisvállalkozás működik, és kevés nagyvállalat, azon kívül, hogy az állami cégek gyakran dominálják a piacokat és elfojtják a vállalkozói dinamizmust. Az olyan politikák, amelyek támogatják az üzleti innovációt és a technológia átvételét – például nagyobb és célzottabb K+F ösztönzők – segíthetnek abban, hogy a cégek termelékenyebbé és innovatívabbá váljanak. Sok vállalat jelenleg az erőforrások átcsoportosítására támaszkodik, és külföldi cégek gyártóegységeként működik, ahelyett hogy saját technológiákat fejlesztene ki” – olvasható a jelentésben.

Végül, a humántőkébe való befektetés alapvető fontosságú a magasan képzett munkavállalók  bevonzása és megtartása szempontjából, valamint a szakképzésen keresztüli készségfejlesztési lehetőségek megteremtéséhez.