Hol és hogyan nyílhatna új sóbánya a Sóvidéken, mennyibe kerülne, mennyi időbe telne egy ilyen vállalkozás elindítása? – erről kérdeztük Serfőző Antal hidrogeológust, aki nemrég egy Parajd kapcsán szervezett kerekasztal-beszélgetésen említette, hogy nem feltétlenül kell lezártnak tekinteni a bányászatot a Sóvidéken azok után, hogy a parajdi sóbányát elöntötte az árvíz és be kellett zárni. A szakember szerint a környéken rengeteg só van és több helyszín lehet alkalmas, de nagyon komoly koncepció kell és sok millió euró, amennyiben lenne jelentkező a bányanyitásra.

„A vidék neve Sóvidék, lehetne hasonló sóbányákat nyitni akár turisztikai céllal. A természeti adottságok megvannak” – vetette fel Serfőző Antal hidrogeológus – a parajdi bánya környezetének helyreállításán dolgozó szakértői csapat korábbi tagja – Kolozsváron, a Mathias Corvinus Kollégium által Parajd jelene és jövője kapcsán szervezett beszélgetésen október végén.

„Maga a lehetőség, a földtani potenciál adott. A teljes sódiapírnak még a Parajdhoz közeli településen, Szovátán is vannak kibukkanó részei, sőt a középkorban voltak is bányák Szováta területén is” – folytatta a gondolatot a Maszol megkeresésére a szakember, aki a GeoGold vállalatok társalapítója Magyarországon és Romániában.

Elmagyarázta, „egy bánya megnyitásának megvan a földtani kutatási módszertana, annak elvégzése legalább két-három év. A kutatás eredményei alapján lehetne eldönteni, hogy milyen típusú, mekkora bányát és hogyan lehetne egyáltalán megnyitni. Anélkül fikció az egész”.

Hol nyílhatna, és mennyi az esély rá?

Serfőző szerint a helyszín kiválasztása is alapos kutatás részét képezné. „Parajd és Szováta környezetében a sódiapírnak lehetnek olyan részei, amelyek közel vannak a felszínhez, de hogy pontosan hol lenne megfelelő helyszín egy bányához, ez az, amit az ismert adatok alapos áttekintése után, az alapján lehetne eldönteni. A környéken rengeteg só van, és sok olyan helyszín, ami alkalmas lehet a bányanyitásra, de egy ilyen döntés nem percek művelete, és mindenképp több milliós beruházás” – mutatott rá.

A hidrogeológus elmondta, csak a kutatás legalább egy-két millió euróba kerülne, ugyanakkor nagyon drágák a kitermeléshez szükséges gépek is, amiket be kellene szerezni. „A befektető dönti el, mi a célja: kitermelési vagy bányászati céllal akar bányát nyitni, de mindkettő piaci alapon működik, azaz, ha van igény rá, és ha valaki hajlandó belefektetni több millió eurót vagy épp dollárt. Nagyon komoly koncepció kell, amennyiben lenne rá jelentkező” – fejtette ki.

Hogy mennyi az esély arra, hogy új bánya nyíljon a Sóvidéken? – Serfőző Antal szerint ez „politikai döntés”. „Szakmailag adott a lehetőség, de végső soron a politikusok döntenek arról, hogy jut-e rá pénz, hiszen helyi szinten nincs hozzá elegendő erőforrás” – fogalmazott a hidrogeológus szakember.

Kapcsolódó

Üres utcák, új tervek: a túlélés útjait keresik fél évvel a bányakatasztrófa után

A parajdiak dolgoznak, dolgoznának, és várják, hogy mit hoz a jövő.

parajdi katasztrófa Parajd Parajd sóbánya sóbánya helyszíni tudósítás

Régi-új helyszín kitermelési céllal is

Mint október végén többször is írtunk róla, a május végén a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányában a bányászat esélytelen, de van remény arra, hogy legalább a turizmust megmentsék, ha az Erzsébet-tárót használhatóvá teszik.

„Ez az eredeti bányabejárathoz kapcsolódik. A bányarendszer magasabban fekvő részén található, így nincs elárasztva. Tele van hordalékkal és fedőkőzettel, így ki kellene takarítani, de ez lehetséges. Ez egy lehetőség arra, hogy legalább a sóturizmust és a kapcsolódó vállalkozásokat helyreállítsák” – mondta Gerhard Winters holland hidrogeológus a már említett MCC-s kerekasztal-beszélgetésen. A szakember tagja volt az EU polgári védelmi szakértői csoportjának, akik a parajdi sóbánya ökológiai válságának megoldásán dolgoztak június elején. 

Kapcsolódó

Fél év telt el a parajdi bányakatasztrófa óta – Novemberre készültek el a védőgát és a záportározó tervei

A Maros Vízügyi Hatóság által kidolgozott terv kivitelezési munkálataihoz néhány engedély, majd egy kormányhatározat és anyagi fedezet is szükséges. 

bányakatasztrófa árvízvédelem stratégia

Egy héttel korábban, a Maszolnak a Salrom Országos Sótársaság igazgatója azt nyilatkozta az új bányarész nyitásával kapcsolatban, hogy a vállalat műszaki-gazdasági tanácsa jóváhagyta az Erzsébet-táró iszapmentesítésére, a szivárgó vizek összegyűjtésére és a bejárat rehabilitálására vonatkozó műszaki dokumentációt.

„A vállalat fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitásának lehetőségét a meglévő kitermelési területen, amelynek végső célja egy rekreációs, turisztikai bázis létrehozása lenne. Ez az új szint az elárasztott bányatérségek vízszintje fölött, a lelőhely északkeleti részén (a Telegdy-akna térségében), a régi bányák területétől távol helyezkedne el” – írták. Hozzátették: az esetleges fejlesztéssel kapcsolatosan megkezdődtek a kutatási-tervezési szerződés megkötésére irányuló eljárások.

Az egyébként már több mint egy hónapja leváltott igazgató, Dan Constantin Dobrea nemrég újságíróknak a Salromhoz intézett kérdéseire válaszolva már nemcsak turisztikai célú beruházást említett, hanem kitermelésit is. Azt közölte, zajlanak a vizsgálatok egy új kitermelési és turisztikai bányarész megnyitása érdekében. 

Serfőző Antal kérdésünkre elmondta, erről a kutatásról nincsenek ismeretei, de úgy gondolja, bármit is szeretnének a Parajdi bányánál létrehozni, „azt úgy kell kialakítani, hogy a vízszint fölött legyen, mert a vízszint alatt használhatatlan az egész rendszer. Az a kérdés, hogy a vízszint felett van-e olyan vastagságú és kiterjedésű, valamint annyira kompakt sóréteg, hogy az bármire megfelelő legyen”.

„Nem hiába mentek le évszázadokon át olyan mélyre, és nem maradtak fent, ennek oka volt” – tette hozzá.

Hogy mennyire labilis a helyszín, mennyire kockázatos a Salrom vállalkozása épp a Telegdy-bánya környékén, ezt nehéz megítélni Serfőző szerint, hisz nagyon kevés az információ arról, hogy pontosan mit is akar a vállalat. „Mivel csak részinformációk vannak, nem lehet megítélni. Annyit el lehet mondani, hogy ha elkezd az egész bányarendszer omlani, a Telegdy-bánya sem lesz biztonságban” – jegyezte meg.

Arról, hogy jelenleg mi zajlik Parajd rehabilitációja kapcsán, semmi információja nincs, mondta Serfőző, aki – mint kiderült – a parajdi bánya környezetének helyreállításán dolgozó, hazai szakértői csapatnak ugyan tagja volt, de hanyag módon ennek hivatalos formát nem adtak az illetékesek. „Volt egy felkérés, miután megtörtént a katasztrófa, öt kollégával voltunk a helyszínen egy-két hetet, de erre sem hivatalos megkeresés, sem szerződéskötés nem történt. Azzal az egy-két hetes hozzájárulásunkkal le is zárult a részvételünk” – magyarázta el.

Kapcsolódó

Salrom: Nem robbanásveszélyes a parajdi bányánál észlelt gázszivárgás

A mérések szerint a gáz összetétele alapján nincs ok pánikra – a jelenség természetes eredetű, és nem jelent veszélyt a környezetre.

Parajd sóbánya gázszivárgás