Védőgát és záportározó-rendszer épül Parajdon, amely a Sószorost védi meg a hirtelen érkező, nagy mennyiségű víztől. A Maros Vízügyi Hatóság által kidolgozott terv kivitelezési munkálataihoz néhány engedély, majd egy kormányhatározat és anyagi fedezet is szükséges – derült ki azon az egyeztetésen, amelyet november végén tartottak Parajdon. A résztvevők a terv megvitatását követően a helyszínre is ellátogattak.

Stratégiai megbeszélést tartottak Parajd hosszú távú árvízvédelme érdekében – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. A vízügyi szakemberek elkészítették a települést védő gát és a záportározó-rendszer első terveit, amelyek engedélyeztetése már folyamatban van – tette hozzá.

Tánczos Barna rámutatott: „Parajdnak védelemre van szüksége, meg kell védjük a sóbányát attól a vízmennyiségtől, amely időnként – 10, 20, 50 vagy 100 évente – árvíz formájában érkezik. Sajnos láthattuk idén, hogy mit jelent az árvíz itt, Parajdon. Ez ellen kell egy fenntartható, hosszú távon is biztonságos rendszert építeni” – fogalmazott.

A helyszíni egyeztetésen Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, az országos vízügyi hatóság igazgatója, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Parajd önkormányzati tisztségviselői, valamint Antal Lóránt szenátor is jelen volt. A szakemberek által javasolt megoldásokat a résztvevők közösen tekintették át, és a miniszterelnök-helyettes szerint az engedélyeztetési folyamat rövidesen lezárulhat.

Ezt követően kormányhatározattal hagyják jóvá a beruházást: a védőgát és a töltés megépítését, valamint egy 6 millió köbméteres záportározó kialakítását, amely a Sószorost védi meg a hirtelen érkező, nagy mennyiségű víztől.

Lakossági együttműködés is szükséges

A tározó működése időszakos lesz: csak extrém árhullámok esetén telik meg, és a település védelmében szükség esetén ideiglenesen elárasztják a környező kaszálókat. Tánczos Barna elmondta, hogy az esetleges ideiglenes elöntések súlyos esetekben fordulnak majd elő, amikor például az ideihez hasonló árvíz alakul ki. Ilyenkor egyes kaszálók néhány napra, vagy legfeljebb két hétre víz alá kerülhetnek, hogy a települést és a sóbányát megvédjék a vízhozamtól. A szakemberek ezt követően irányított módon engedik le a tározó vizét, és minden visszatér a megszokott kerékvágásba.

„Ez az első fontos és konkrét lépés annak érdekében, hogy megvédjük Parajdot és megvédjük a sóbányát” – mondja a miniszterelnök-helyettes. Tánczos Barna közölte, a sóbánya vezetőivel is egyeztetnek annak érdekében, hogy a Sószorosban a megfelelő szakmai munkát előkészítsék. Kijelentette: sajnos ott lassabban haladnak a dolgok.

„Itt, a vízügynél úgy látjuk, hogy a jövő évre elő tudjuk készíteni azt a nagyméretű munkálatot, amelynek a teljes értéke meghaladja a 300 millió lejt. Ide költségvetési támogatás kell, a szakmai támogatás nem elég. Ez a mi feladatunk. Bukarestben ezen fogunk dolgozni a következő hetekben, hónapokban” – hangsúlyozta a politikus.

Kártérítést kapnak a szükség esetén elárasztott telkek tulajdonosai

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond a Maszolnak elmondta: ami nehezítette az eddigi folyamatot, az a különböző, a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó entitások munkájának összehangolása. Ennek felgyorsításában segített Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Hozzátette, a cél az lenne, hogy a záportározó és az elkerülő csatorna időben, gyakorlatilag egyszerre valósuljon meg, a munkálatok összehangoltan tudjanak haladni.

Kapcsolódó

Késik a Korond-patak végleges elterelése – Van terv, de nincs engedély

A Korond-pataka bordázott csöveken keresztüli ideiglenes elterelését véglegesre kellene kiegészíteni, de azok a munkálatok még váratnak magukra. 

bányakatasztrófa Parajd sóbánya Környezetvédelmi Minisztérium Parajd

A korábban felmerült mesterséges tározó építéséről és a bányában lévő sólé kiszivattyúzásával kapcsolatos tervről Bíró Barna Botond úgy nyilatkozott: ötlet szintjén vetődött fel a téma, szerinte azonban ahhoz, hogy a bányában lévő vizet ki lehessen szivattyúzni – mégiscsak egy 316 g/l telítettségű sósvízről beszélünk – a környezeti hatásait biztonságba kell tudni helyezni. Ez azt jelenti, hogy olyan vízhatlan mederbe kellene kiszivattyúzni, ahonnan egy nagy esőzés vagy árvíz nyomán ne tudjon kijönni. Szerinte a jelenlegi ötlet formájában ez nem életképes.

Az árvíz idején elárasztandó területek kapcsán Bíró Barna Botond elmondta: egy kormányhatározat rendezi majd jogilag azoknak a magánszemélyeknek az ügyét, akiknek a telkét árvíz esetén elárasztják. Azokat a területeket kaszálóként használják a tulajdonosok, de tudatában kell majd lenniük annak, hogy egy nagyobb természeti katasztrófa esetén víz alá kerülnek. Ilyen esetekben a területtulajdonos kártérítést kap a tönkrement takarmányért.

A nagy árhullámok szabályozása indokolja a beruházást

A Maros Vízügyi Hatóság (ABA Mures) szerint a projekt kiemelt jelentőségű a parajdi közösség számára. A térséget az utóbbi években több rendkívüli hidrometeorológiai esemény sújtotta; a legsúlyosabb a 2025. május–júniusi árhullám volt, amikor a Korond-pataknak másodpercenkénti 60 köbméteres vízhozama volt. Jóval nagyobb annál, mint amennyit a sóbánya térsége biztonságosan el tudott volna vezetni.

A Korond-patak hegyvidéki, gyors lefutású, záporpatak (torrens) jellegű vízfolyás. Az árhullámok rendkívül rövid idő alatt alakulnak ki, veszélyeztetve a települést, a lakosságot  – magyarázzák a vízügyi szakemberek.

A munkálatok Parajd bel- és külterületét egyaránt érintik, a Korond-patak és más, közeli patakok mentén. A tervek szerint egy 12 méter magas völgyzárógát épül – amelynek nem lesz állandó víztározója –, ugyanakkor áthelyezik a Korond-patak medrét két módon: 1200–1500 méter hosszúságban föld alatt, illetve 1980 méteres új medret alakítanak ki.