Rendkívüli természeti események, nem a Salrom nemtörődömsége okozta a parajdi sóbányánál bekövetkezett katasztrófát – írja a sótársaság abban a nyilatkozatban, amelyben a Miniszterelnöki Ellenőrző Testület (CCPM) által megfogalmazott vádakra reagál. A vállalat közleményében hangsúlyozza, hogy a katasztrófa a Korond-patak rendkívül magas vízhozama (64 m³/s) miatt következett be, amely jócskán meghaladta az Román Vízügyi Hatóság (ANAR) által meghatározott maximális értéket (50 m³/s). A patak elterelése vagy szabályozása a vízügy felelőssége lett volna – hangsúlyozzák. 

Mint arról beszámoltunk, közel öt hónappal azután, hogy a Korond-patak vize elárasztotta és tönkretette a parajdi sóbányát, az ellenőrző testület vizsgálata is arra a megállapításra jutott, hogy a Salrom figyelmen kívül hagyta a kockázatokat. 

A sóipari vállalat kedden közzétett válaszában hangsúlyozza: rendkívüli természeti események, nem a Salrom nemtörődömsége okozta a parajdi sóbányánál bekövetkezett katasztrófát, a patak elterelése vagy szabályozása a vízügy felelőssége lett volna.

Arra hívja fel a figyelmet, hogy 2022 és 2025 között a vízügy több mint 800 millió lejt különített el a Kovászna és Hargita megyei vízfolyások szabályozására, de hivatalosan nem számoltak be arról, hogy az összeget hogyan és mire fordították. A sótársaság nyilatkozatában ugyanakkor kérdést is megfogalmaz, nevesen azt, hogy a 2024 elején ismert árvízkockázat ellen milyen konkrét intézkedéseket tett a vízügy a Korond-patak mentén.

Emlékeztetnek, a környezetvédelmi miniszter akkori nyilatkozatai szerint „valószínűleg nem lehetett volna elterelni a Korond-patakot, mert a beruházás kedvezményezettje csak a Salrom lett volna”. Túl későn vált nyilvánvalóvá, hogy ennek elmulasztása nemcsak egy állami vállalatot súlyt, hanem az egész helyi közösséget.

Kapcsolódó

Parajdi bányakatasztrófa: a vizsgálat megállapításai egyértelműek

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint a miniszterelnök ellenőrző testületének vizsgálata is megerősítette: az Országos Sótársaság felelőtlenül kezelte a parajdi helyzetet, a Salrom igazgatójának mennie kell. Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter és Radu Miruță gazdasági miniszter szerint a megállapítások egyértelműek.

jelentés Parajd sóbánya bányakatasztrófa parajdi katasztrófa vizsgálat felelősségvállalás Tánczos Barna Radu Miruță Diana Buzoianu

A vállalat hangsúlyozza, hogy az éves beruházási programoknak megfelelően az elmúlt három évben különböző összegeket fordított a földalatti terek és berendezések védelmére. A parajdi fiókegység esetében 2023-ban és 2024-ben növelték a költségvetést, 2025 júniusától pedig további összegeket csoportosítottak át más beruházásoktól. 

Hangsúlyozzák, a pénzügyminisztérium memorandumának megfelelően a Salrom minden évben a nettó nyereségének legalább 90 százalékát az állami költségvetésbe fizeti.

Mint írják: ha a vállalat hatékonyságát, árbevételének megduplázását, profitjának megháromszorozását és a modernizálásra, újratechnologizálásra tett nagy beruházásokat „tréfának” tekintik, akkor „ezt a teljesítményt vállaljuk.” Ugyanakkor a gazdasági minisztériumnak vállalnia kell a cégre és dolgozóira vonatkozó, alaptalan, lejárató kijelentésekért való felelősséget.”

Hangsúlyozzák, a kommunikáció hiányára való hivatkozás nem állja meg a helyét, mivel a miniszter nem folytatott közvetlen párbeszédet a cég vezérigazgatójával, és az igazgatósági tagokkal. Hozzáteszik, a tárcavezető mindössze egyszer, a történtek kezdetén ült le velük egy asztalhoz, amikor jogalap nélkül a vezetőség lemondását kérte.

Nyilatkozatukban úgy fogalmaznak, hogy a Salrom továbbra is a román állam stratégiai partnere, jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasághoz és a közösségek fenntartható fejlődéséhez.

„A vállalat megerősíti elkötelezettségét az átláthatóság, a felelősség és az intézményi párbeszéd mellett, és folytatja a sókészletek fenntartható kezelését, a bányainfrastruktúra modernizálását és a természeti örökség védelmét. Továbbra is beruház modern technológiákba, az energiahatékonyság növelésébe és a sóturizmus fejlesztésébe, megerősítve ezzel országos vezető szerepét a sókitermelés területén” – írják.

A Salrom úgy véli, hogy az építő jellegű párbeszéd és az intézmények közötti együttműködés az egyetlen valódi út a fenntartható megoldások megtalálásához és a jövőbeni természeti katasztrófák megelőzéséhez, amelyek a helyi közösségekre és gazdaságra hatással lehetnek.