A hivatalos statisztikák szerint a főszezonban 50 százalékot meghaladó mértékben csökkent a turisták száma Parajdon, a valóságban pedig 80 százalékkal. A helyi turisztikai vállalkozók Facebook-kampányt indítottak a vendégek visszahódítására.

Övön aluli ütést kapott májusban Parajd, s főleg a település egyik fő megélhetési forrásának számító turizmus azzal, hogy a Korond-patak elöntötte a sóbányát. Bár voltak, akik már temették a parajdi idegenforgalmat, a hivatalos statisztikai adatok azt mutatják, hogy az idegenforgalom, bár nagyban visszaesett, távolról sem szűnt meg a Sóvidék központjában.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatásai arról tanúskodnak, hogy a vendégforgalom már az év elején, amikor még semmi sem sejtette a katasztrófát, elmaradt a tavalyitól. Az év első négy hónapjában a faluban megszálló vendégek száma 10-20 százalék között változó arányban maradt el a 2024-es értéktől, a legtöbben, 1161 személy, februárban jöttek, míg a legkevesebben, 979 fő, áprilisban. Ez nagyvonalakban megegyezik az ágazat Hargita megyei dinamikájával.

Májusban aztán felére esett vissza a forgalom, az INS nyilvántartásában mindössze 872 vendég szerepel, szemben az egy évvel korábbi 1721-gyel. A nyári szezonban július jelentette a mélypontot, amikor a turisták száma, 1005, 60 százalékkal maradt el a 2024-estől. A vendégéjszakák tekintetében még drasztikusabb, 69 százalékos volt a visszaesés. Az utolsó nyári hónapban némileg javult a helyzet, a látogatók és a vendégéjszakák száma is, 1244, illetve 3071, hozzávetőleg fele volt a tavaly augusztusinak.

Dacára a zuhanó forgalomnak, idén nyáron, legalábbis az INS adatai szerint, Parajdon még mindig több látogató fordult meg, mint Borszéken vagy Gyergyószentmiklóson.

A Bánya úton csattant az ostor

A bányakatasztrófa nem nullázta le a parajdi turizmust, azonban a valóság rosszabb annál, amit a hivatalos statisztikai adatok mutatnak, mondja Moldován László, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke. A vendégforgalom átlagban 80 százalékkal csökkent a településen, a Bánya úton található panziók, kulcsosházak esetében pedig még nagyobb, 90 százalék körüli mértékben.  A hivatalos adatok azért mutatnak a reálisnál rózsaszínűbb képet, mert a kiskapacitású szálláshelyek nem jelennek meg az INS statisztikáiban, nagyból pedig kevés van Parajdon.

„Az 50 százalékos visszaesés jó lett volna” – kommentálja a statisztikai adatokat az egyesületi elnök. Hozzáteszi, hogy legkevésbé a wellness alágazat sínylette meg a történteket, de az ilyen jellegű szálláshelyeken is csökkent 30 százalékkal a vendégek száma 2024-hez képest.

Hasonlóan látja a helyzetet Nyágrus László polgármester. „Ötöde maradt a tavalyi forgalomnak. Ebben benne van az országos tendencia hatása is, ami szintén csökkenő. Nálunk van olyan szállásadó, akinek volt vendége, s van olyan, akinek nem volt. A strand üzemelt, de a csökkenés a wellnessnél is látható” – nyilatkozta a Maszolnak az önkormányzati vezető.

A forgalom zuhanása miatt már elbocsátásokra is sor került, mondja Moldován László. Létszámcsökkentésre jellemzően a nagykapacitású szálláshelyek kényszerültek, a legfeljebb tízszobás létesítményekben általában maguk a tulajdonosok végzik a szükséges tennivalókat.

A nyár elején a kormány a tavalyi árbevétel 15 százalékával megegyező összegű állami támogatást ígért a szorult helyzetben levő vállalkozóknak. A pénz még nem érkezett meg, az érdekeltekhez eljutott információk szerint az igénylések az elbírálás szakaszában vannak. Parajdon 119 minősített szálláshely van, amelyekben egyidejűleg mintegy 800 turista szállhat meg, valójában azonban a férőhelyek száma lényegesen nagyobb, 1600 körül van, mondja az egyesület vezetője.

Kivinni a látnivalókat a piacra

Moldován László meglátása szerint a turisták számának a csökkenése nem kizárólag a bányakatasztrófa és az országos szinten is lanyhuló forgalom számlájára írható. Úgy véli, sokan félelemből mondtak le a parajdi nyaralásról, amihez hozzájárult a sajtó által a településről kialakított, már-már apokaliptikus kép. A vendégek zömét az a rémkép riasztotta el, hogy beomolhat az elárasztott bánya, elnyelve a települést, amit a független szakemberek nem tartanak valós veszélynek. A bánya, természetesen hiányzik, de ahhoz, hogy visszacsábítsák a turistákat, elsősorban a félelmet kell eloszlatni.

Kapcsolódó

Szakértő a Maszolnak: nem reális terv a parajdi sóbánya újranyitása

Nem reális addig semmilyen föld alatti beruházást tervezni, amíg az alapvető probléma, a Korond-patak vizének elterelése meg nem történik.

Parajd sóbánya parajdi katasztrófa Parajd bányászat

A vendégek visszacsalogatása céljából a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület körülbelül egy hónapja elindította a Visit Parajd és Visit Praid Facebook-oldalakat. A helyi ágazati vállalkozókat tömörítő civil szervezet alternatív programokat népszerűsítve mutatja meg, hogy Parajd több, mint a sóbánya. „Parajd és a környék látnivalóit próbáljuk meg kivinni a piacra” – mondja Moldován László. Mintegy másfél hete hirdetik is, amit közzétesznek az oldalakon, s ennek az első eredményei máris mutatkoznak. Mióta reklámoznak a közösségi médiában, közel 400 érdeklődő jelentkezett, ami várhatóan vendégéjszakákban is megmutatkozik majd a közeljövőben.

Az elmúlt években a Parajdon megszálló vendégek kb. 80 százaléka belföldi volt, elsöprő többségük románajkú. A külföldről érkezők között a moldáviaiak domináltak, akik a teljes látogatói létszám 15 százalékát adták, mellettük még a németek jöttek nagyobb számban.