A megyék közül Brassóba, Szebenbe és Kolozsba látogat el a legtöbb, határon túlról érkező turista.

Az idei év első nyolc hónapjában 1,67 millió külföldi töltött el legalább egy éjszakát Romániában valamely idegenforgalmi szálláshelyen, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Ez 5 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának a létszámát, azonban bőven elmarad a 2019-es 1,82 milliótól.

A határon túlról érkezők elsöprő többsége, 70,2 százaléka, Bukarestet vagy valamelyik megyeszékhelyet kereste fel. Hegyi üdülőt 10,8 százalékuk választott, fürdőhelyet pedig 2,1 százalékuk. A tengerpartra mindössze 2,5 százalékuk volt kíváncsi, ami nem meglepő, mivel a hazai tengerpart a természeti adottságok tekintetében gyengébb a bolgárnál, a horváttal, montenegróival, albánnal és göröggel pedig egy napon említeni sem lehet, ráadásul nem is olcsóbb azoknál. Románia egyik legérdekesebb természeti látnivalója a Duna-delta, azonban idén 5 ezernél kevesebb külföldi volt csak kíváncsi rá, a teljes létszám kb. 0,3 százaléka.

Az adatok megyei szintű bontása azt mutatja, hogy messze a legtöbb külföldit, 687 159 főt, Bukarest vonzotta. Biztosra vehető, hogy nagy többségüket nem a román főváros látnivalói érdekelték, hanem üzleti úton járt a Dâmbovița partján.

Az év első nyolc hónapjában csak három olyan megye volt, amelyet 100 ezernél több határon túli turista keresett fel: Brassó (131 184 fő), Szeben (112 993 fő) és Kolozs (100 954). Ez utóbbinak a vonzerejéhez, az üzleti turizmus mellett, nagyban hozzájárulhat az Untold és az Electric Castle.

A tágabb értelemben vett Erdélyben 650 160 külföldi turista fordult meg, vagyis ez a régió és Bukarest vonzotta a határon túlról jöttek 81 százalékát. A regáti megyék közül csak Ilfov (57 175 személy), Konstanca (42 387 személy), Prahova (36 851), Suceava (38 059), Argeș (33 629) és Iași (32 790) dicsekedhet számottevő létszámú külföldi vendégforgalommal. Biztosra vehető, hogy Ilfov viszonylagos népszerűségében döntő tényező a Bukaresthez való közelsége.

A Székelyföldön csökkent a forgalom

Erős túlzás lenne azt állítani, hogy a Székelyföldet elözönlötték volna a külföldiek, az INS szerint a számuk a 30 ezret sem érte el. Hargita megyére 20622-en voltak kíváncsiak, míg Kovásznára mindössze 8157-en. Különösen ez utóbbi nagyon szerény adat, ennél még Bákóban is több külföldi fordult meg, 9852 fő, de Mehedinți megyében sem voltak sokkal kevesebben, 7289-en. Az idegenforgalmi szakemberek között egyöntetű a vélemény, hogy az INS adatai nem megbízhatóak, elmaradnak a valósaktól, azonban a tendenciák és a területi eltérések tekintetében nagyjából tükrözik a realitást.

A magyarlakta megyék közül Maros (56 937 fő) és Bihar (42 049 fő) elég népszerűnek számít a külföldiek körében, ellenben Szatmár (5347) és Szilágy (3001) csekély vonzerővel bír. Egy sor regáti megyéről elmondható, hogy a kutya sem kíváncsi rájuk: Teleormanban 103, Oltban 943, Vasluiban 1540, Giurgiuban pedig 1520 külföldi fordult meg nyolc hónap alatt. Települési bontásban az INS nem közöl külföldi vendégforgalmi adatokat.

Kapcsolódó

Bányászat helyett idegenforgalom? - Verespatak vegetál, de a turizmus elkezdett életjeleket adni

Panziók már vannak, nyílt egy bisztró is, de a felújított műemléképületek zöme üresen áll, az utcák kihaltak, szellemfalura emlékeztet az egykor virágzó bányásztelepülés.  

UNESCO világörökség Verespatak műemlékvédelem turizmus idegenforgalom

Annak ellenére, hogy országos viszonylatban emelkedett a külföldiek száma, a két székely megyében csökkent: Hargitában mintegy 15, míg Kovásznában 3 százalékkal.

Idén Németországból (163 731 fő), Olaszországból (142 927 fő), Izraelből (105 606 fő), Nagy-Britanniából (98 787), az Egyesült Államokból (97 774) és Magyarországról (88 248) érkezett a legtöbb látogató. A külföldi turisták átlagban két éjszakát töltöttek az országban, ami minimális.