Közösségi archívumba gyűjtik a parajdi sóbánya látogatóinak emlékeit

A Parajdi Sóbánya Emlékezete elnevezésű közösségi archívumban gyűjtenék össze a vízzel elárasztott majd bezárt, egykor rendkívül népszerű turisztikai létesítménnyel kapcsolatos fotókat, videókat, emlékeket. A projekt kezdeményezőjével, Parajdi Kálmán Endrével beszélgettünk.

A bezárt parajdi sóbányában és környékén készül fotókat, videókat, utazásokról, kezelésekről, személyes élményekről szóló emlékeket vár a Parajdi Sóbánya Emlékezete elnevezésű közösségi archívum. A projekt célja, hogy összegyűjtse és megőrizze mindazokat az emlékeket, amelyek ehhez a különleges helyhez kötődnek – legyen szó kirándulásról, gyógyulásról vagy családi látogatásról.

Sokan megörökítették a parajdi sóbányát | Fotó: Parajdi Sóbánya Emlékezete Facebook-oldal

Mint a projekt kezdeményezője, Parajdi Kálmán Endre a Maszol érdeklődésére elmondta: a sóbányába látogatók többsége készített felvételeket, ahogyan egyébként ő is tette az elmúlt évtizedek során. Amikor májusban megtörtént a szerencsétlenség és a bányát elárasztotta a víz, a közösségi oldalakat ellepték a kirándulások, látogatások alkalmával készült felvételek.

Ekkor fogalmazódott meg beszélgetőtársunkban, hogy a sóbányával kapcsolatos fotókat érdemes volna egy helyre összegyűjteni. Parajdi Kálmán Endre szállásadóként maga is érintett a sóbánya bezárása által okozott bizonytalan helyzetben, és úgy gondolja: az archívum azon kevés kezdeményezés, ötlet közé tartozhatna, amelyet meg is valósítanak. „Sokat ötleteltek a vendéglátók, hogy mit lehetne csinálni, ötlet van, de kevés a megvalósítás sajnos” – mondta el.

"Gyerekparadicsom föld alatti köntösben" – Fotó: Parajdi Kálmán Endre

Az anyaggyűjtéshez mindenekelőtt a Facebookon készített oldalt, illetve csoportot. Érdekességként elmondta: a közösségi csatározások megelőzése érdekében két külön, magyar-, illetve román nyelvű oldalt hozott létre. Az anyaggyűjtés eredményeit a jövőben egy weboldalon kívánja összegezni Parajdi Kálmán Endre, ahol különböző szempontok szerint lehet majd válogatni a beérkezett anyagokat. A hosszabb távú cél egy állandó kiállítás berendezése.

„Szeretném elérni, hogy ezek a képek, emlékek ne kallódjanak el, valahogy őrizzük meg őket, hiszen aki a múltját nem ismeri, annak nincs jövője” – fogalmazott interjúalanyunk. Hozzátette: a kezdeményezése nem maradt már eddig sem visszajelzés nélkül. Amellett, hogy elkezdtek érkezni a különböző (emlék)képek, többen is pozitív megerősítés küldtek számára.

Egyelőre nem lehet tudni, mekkora mennyiségű anyagot sikerül összegyűjteni, ám ahhoz, hogy a bánya bezárásának egyéves évfordulójára megvalósulhasson a kiállítás, még sok befektetett energiára lesz szükség, mutatott rá Parajdi Kálmán Endre. Hozzátette: kezdeményezése mögött nincs támogató, vagy bármilyen szervezet. „Nincsen emögött sem pénz, sem párt” – fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte: amennyiben például tárhelyre lesz szükség az anyagok tárolásához, akkor bizonyára szükség lesz anyagi támogatásokra is.

2005-ben ilyen diesel autókkal hordták föl a sót | Fotó: Parajdi Kálmán Endre

A kezdeményező ugyan nem dolgozott a sóbányában, ám rokonai, családtagjai igen. Amint beszélgetésünk során rámutatott: Parajdon, vagy a község többi településén (Alsósófalván és Felsősófalván), szinte mindenkinek van valamilyen kötődése a létesítményhez, ahogy ez az egész Sóvidékre elmondható.

Parajdi Kálmán Endre gyermekkorában járt először a bányában, mint megosztotta: akkor még lifttel lehetett lemenni, munkavédelmi sisakkal a fejükön szálltak a mélybe. Később turisztikai vállalkozást indított, utazási irodát nyitott, majd egy kisebb panziót hozott létre, ami a mai napig működik. Mint visszaemlékezett rá, vállalkozása indulásakor gyerekcipőben járt a turizmus Parajdon.

„Akkor még csak faluturizmus volt, ami úgy működött, hogy a parajdiak kiköltöztek a melléképületbe, a szobáikat pedig kiadták. Hét évig dolgoztam külföldön, 2008-ban hazatérve meglepődtem, hogy milyen forgalom van. Ezután építettem a családi házunkat és úgy készítettük el, hogy az emeleten vendégszobákat alakítottunk ki” – elevenítette fel.

Nagyterem tornagyakorlatokhoz Itt tartották a gyógyító légzésprogramokat és könnyed mozgásokat | Fotó: Parajdi Kálmán Endre

Parajdi Kálmán Endre kitért arra is, hogy turisztikai vállalkozóként megérti, hogy mindenki „fájlalja” az idegenforgalom helyzetét Parajdon, ám a bánya történelmi jelentőségét, az egészségügyi kezeléseket és a bányászokat ért csapást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Fontos szempontként jelölte meg azt is, hogy Parajddal kapcsolatosan napvilágot lásson valamilyen pozitív kezdeményezés, ami a híradások nagy részére nem jellemző.

A fotókat, videókat a projekt román, vagy magyar oldalán várják, ahol egy űrlap segítségével küldheti be bárki a parajdi sóbányával kapcsolatos emlékeit.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?