Az eredeti célkitűzéshez képest csaknem egy hónap késéssel, hétfőn működésbe lépett az a vízelvezető csőrendszer, amelybe átmeneti jelleggel elterelték a Korond-patak vizét a parajdi sóbánya katasztrófa-sújtotta területéről.

Bár eredetileg július első napjaira tervezték, végül hétfőn fejezték be annak a csőrendszernek az elkészítését, amelybe a parajdi sóbányát korábban elárasztó Korond-patak vizét bevezették.

A hétfőn üzembe állított bypass-rendszer azt a célt szolgálja, hogy a patak vizét átvezessék a sóbánya vízzel elárasztott tárnái fölött és az ne oldjon több sót, amellyel szennyezve korábban kipusztította a Kis-Küküllő folyó teljes élővilágát.

A most üzembe állított rendszer kezdeti szakaszán betonozott gyűjtőmedence tereli a patakvizet a csövekbe, amely áthidalja az elárasztott tárnákat és a sószoros alsó szakaszán, a wellness-központ közelében engedi a vizet újra a mederbe. Az átmeneti megoldásként felépített csőrendszertől a szakemberek azt várják, hogy a patak vize nem keveredik a bányában található több millió köbméternyi sós vízzel és nem oldja tovább a szorosban a sót.

Mint arról a Maszolon beszámoltunk, Mircea Fechet korábbi környezetvédelmi miniszter június első napjaiban jelentette be, hogy a sóbányánál ideiglenes megoldásként lefektetnek két, egyenként kétméteres átmérőjű csövet a víz elvezetésére. A környezetvédelmi tárca magyarázata szerint ezek segítenek biztonságosan továbblépni a következő, sokkal bonyolultabb és összetettebb munkafázisokhoz.

A korábbi tárcavezető júniusi nyilatkozatában úgy fogalmazott: a szakértők tanulmányozni fogják azt a lehetőséget, hogy a Korond-patakot tereljék el a régi medrébe. Ez a megoldás felmerült a 2024-es vízszivárgások után is, ám megvalósíthatatlannak nyilvánították. Az új meder kialakítása meglehetősen költséges megoldás, mert hegyek átfúrásával, több ezer köbméter kőzet elszállításával, magas feszültségű vezetékek áthelyezésével jár – hangzott el júniusban.

Június utolsó napjaiban már nyilvánvalóvá vált, hogy a kivitelező nem tudja tartani az eredetileg kiírt határidőt a Korond-patak csövekbe terelésére. Ekkor a csöveket tartó elemek rögzítése során szükséges földmunkák összetettségét és a betonhiányt jelölték meg fő okként. Előbb 72 órás, később tíznapos csúszással számoltak a hatóságok. Végül július 16-ára kitűzték ugyan a víz csövekbe terelésének időpontját, ám nem készültek el a be- és kivezető szakaszon a szükséges betonozási munkák.

Korábban egy nemzetközi szakértőkből álló bizottság azt állapította meg, hogy a sóbányát elárasztó víz kiszivattyúzása csak a Korond-patak végleges elterelése után kerülhet szóba. A teljesen elárasztott parajdi sóbánya ugyanis omlásveszélyes, miközben a tárnákban lévő víz annyira telített sóval, hogy már nincs oldó hatása. Ezt a törékeny egyensúlyt egy újabb áradás vagy földcsuszamlás bármikor felboríthatja, ami a bánya beomlásához vezethet.