Bár elkészült az a csőrendszer, amely a Korond-patak vizét hivatott elterelni a vízzel feltelt parajdi sóbánya kritikus területéről, a tervekkel ellentétben mégsem helyezték üzembe szerdán a létesítményt. A késlekedés oka, hogy nem végeztek a csőrendszer elején és végén szükséges betonozási munkákkal. Újra emelkedett a Korond-patak és a Kis-Küküllő folyó sótartalma.

Az előzetesen közölt információkkal ellentétben nem történt meg szerdán a Korond-patak vizét a parajdi sóbánya katasztrófasújtotta térségéből elvezető csőrendszer beüzemelése.

Az okokkal kapcsolatosan a szerdai, a parajdi helyzetről szervezett operatív gyűlést követő sajtótájékoztatón elhangzott: bár a csövek összeillesztését befejezték, a patakvizet összegyűjtő csőrendszer kezdeti- és zárószakaszán még betonozni kell. A biztonságos üzemeltetés érdekében a friss betonnak meg kell száradnia, így tovább csúszik a víz csövekbe terelése.

Petres Sándor Hargita megyei prefektus az aktuális parajdi helyzetről elmondta, nem történt kirívó esemény, a biztonsági kockázatok nem változtak, a korábban bevezetett biztonsági intézkedések a következő napokban még biztosan érvényben maradnak.

„Ami a monitorizálást illeti, sikerült kijavítani azt a hálózati problémát, ami miatt a mikroszeizmikus-rendszer eredményeit manuálisan kellett letölteni és elküldeni a német elemzőknek, így újra automatikusan megy minden” – osztotta meg a kormánymegbízott. Hozzáfűzte: az említett rendszer nem jelzett semmilyen rendkívüli változást.

Az ATS-rendszer monitorizálási adatai szerint a Dózsa-bánya fölötti rétegeknek van egy folyamatos, oldalirányú elmozgása, ami a mérések kezdete óta 7,5 centimétert jelent. Ugyanitt tapasztalható egy függőleges, 7 milliméteres süllyedés is – tájékoztatott Petres Sándor. Hozzáfűzte: mindebben „semmi váratlan nincs”.

A prefektus kitért a Korond-patak ideiglenes elterelését célzó folyamatokra. Mint elmondta: a Sószoros kanyarulataiban folytatják a csőrendszer rögzítését, és elkezdik a felfüggesztések kialakítását is. Ugyanakkor a belépési és kilépési zónában is zajlik előkészítés, betonozás. „A betonozás után legkevesebb hét napra van ahhoz szükség, hogy elérjen a beton egy bizonyos szilárdsági fokot. Csak utána lenne a struktúra terhelhető” – mutatott rá Petres Sándor.

Az elmúlt napban lehullott csapadék a vízhozamokban nem éreztette a hatását, hangzott el. Ugyanakkor továbbra is „rejtély”, hogy miért történnek továbbra is ugrásszerű változások a Korond-patak sótartalom-értékében, ami a Kis-Küküllőre is kihatással van. Ezeket a folyamatokat követik, és a vízügyi szakemberek segítségével igyekeznek magyarázatot találni a jelenségre – emelte ki a prefektus. Hozzátette: a Sószorosba való belépés előtt a Korond-patak vezetőképessége 1000–1 500 µS/cm között váltakozik, kilépve onnan pedig még nagyobb, ami sótartalomra „lefordítva” magasabb, mint az egészségügyi határérték, hangzott el.