Az október 23-án és 24-én megszervezett rendezvényen felidézték az alapítvány negyedszázados múltjának legfőbb eredményeit, bemutatták a szervezet jövőképét, elismerő okleveleket nyújtottak át, az aktív tagok és a véndiákok számára tehetségműhely-találkozókat szerveztek. A kétnapos programot színvonalas kulturális műsor gazdagította.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány huszonöt évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy támogassa a Bethlen Gábor Kollégium oktató-nevelő munkáját, diákjait és tanárait, ösztönözze a tehetséget, és segítse a fejlődést. A szervezetnek egyedülálló módon sikerült felkarolnia a tehetséggondozást és felépítenie egy olyan ösztöndíjrendszert, amelyik az iskola elvégzése után is biztosítja a kiváló eredményeket elért tanulók számára a továbbtanulást. E koncepció gyökerei az iskolaalapító fejedelemig, Bethlen Gáborig nyúlnak vissza, aki birtokadományokkal és ösztöndíjakkal biztosította a kollégium működését és a kiváló növendékek érvényesülését.

Az alapítványt 48 intézmény és 68 magánszemély támogatja, a kedvezményezett tehetséges diákok létszáma pedig már meghaladta az ezerötszázat. A Keresztszülő Program, a tehetségműhelyek (kórus, reneszánsz, önképzőkör, néptánc, színjátszás, ifjúsági zenekar) és az egyéb közösségi kezdeményezések mind arról szólnak, hogy diákok, tanárok és támogatók közösen építenek egy olyan közösséget, melynek középpontjában az érték, az összetartozás és a fejlődés áll.

Az alapítványnak sikerült a kollégium infrastruktúráját is fejleszteni, ide sorolható például a tankonyha kialakítása a volt igazgatói lakásban, a tornakert és az étkezde korszerűsítése, iskolai bútorzat vásárlása. Az alapítvány továbbá három lakással rendelkezik, amelyek a tanárok számára tart fenn. 2019-ben sikerült egy irodát kialakítani és egy irodavezetőt alkalmazni, ami egy fontos mérföldkőnek számított az alapítvány történetében, hiszen ez egy stabil, jövőbemutató helyzetet teremtett.

 „Alapítványunk eddigi munkájának legnagyobb értékét mindig a programjainkban résztvevő diákok adták. Ünnepségünk során szeretnénk, hogy újra találkozzunk – diákok, mentorok, keresztszülők, támogatók –, és közösen idézzük fel azokat a pillanatokat, amelyek mindannyiunk életét gazdagították” – nyilatkozta a Maszolnak Szőcs Ildikó iskolaigazgató, az alapítvány elnöke.

A jubileumi ünnepségen felidézték a legszebb pillanatokat és hálával gondoltak mindazokra, akik az alapítvány tevékenységét segítették. Az iskola dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón rövid köszöntők hangzottak el, az eseményt Kerekes Dóra és Dimén Balázs végzős diákok konferálták.

Elsőként Galambfalvi Angyalka igazgató-helyettes tolmácsolta Szőcs Gyula Kálmán alapítványi alelnök üzenetét. „Ünnepi megemlékezésünk (…) látszólag önmagunk ünneplése, valójában egy sikertörténet felmutatása. Sikertörténet, a Kárpát-medence talán legnagyobb civil szárnyalása, mely szellemében szervesen építkezett a Bethlen Gábor-i és Apafi Mihály-i Statútumra” – fogalmazott levelében a kollégium lelkes támogatója.

Osváth Pál a „keresztszülők” nevében szólalt fel és kiemelte: a program azért sikeres, mert azt szeretettel végzik. A támogató magánszemélyek a szélrózsa minden irányába viszik tovább Bethlen Gábor szellemiségét, így Málta, Zürich vagy éppen Oszaka is olyan települések, ahol bizalommal tekintenek a kollégiumban zajló munkára. Köszöntőbeszéde végén Osváth egy szimbolikus ajándékot, a családja tulajdonában levő patinált Bethlen Gábor-portrét adott át az igazgatónőnek.

Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke, meghatottan szólt a hallgatósághoz. „A Bethlen Gábor Kollégium falai között tanultuk meg, mit jelent közösségben élni (…) Hálás lehetek a hitért a tanulásban, az önismeretben, az itt látott példaképek mindig segítettek a közéleti munkámban, amely egy életre szóló küldetés”.

Lőrincz Helga Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő az enyedi civil szervezetek nevében szólalt fel. Gondolatmenetét – az 1956-os forradalomra is kitérve - egy Márai Sándor-idézettel indította: „Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás”. A tanfelügyelő szerint a kollégium alapítványának negyedszázados története bebizonyította: Enyeden sikerült egy olyan civil szerveződést létrehozni, ahol fiatalok és felnőttek, több magyar intézmény együtt olyan erőt jelent, amivel „többet hozzá tudtunk tenni ahhoz, amit elvettek tőlünk”.

Nagyenyed alpolgármestere, Fülöp Szabolcs, a szülőbizottság nevében köszönte meg az alapítvány létrehozóinak és vezetőinek áldozatos munkáját és szimbolikus ajándékokat adott át.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Bajor Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alapítója, a MATEHETSZ ügyvezető elnöke, aki kiemelte: a Bethlen Gábor Alapítvány a kezdetektől tagja volt az általa képviselt, jövőre húszéves tanácsnak és nagyon korán létrehozta a tehetségpontokat. Ezt követően a tehetséggondozás jelentőségéről és jövőjéről tartott vetítettképes előadást és öt darab A tehetség kézikönyve című művével ajándékozta meg az iskola könyvtárát.

Ünnepi beszédében Szőcs Ildikó igazgató, az alapítvány elnöke, röviden összefoglalta az elmúlt huszonöt év történetét, kihangsúlyozva: az alapítvány teljesítette mindazokat a célokat, amelyekért létrejött.

„A mai ünnep alkalom arra, hogy hálával gondoljunk mindazokra, akik elindították, formálták és éltették az alapítványt. Ezek az évek nemcsak az alapítvány, hanem a nagyenyedi közösség történetének is fontos fejezetei. Az elmúlt huszonöt évben az alapítvány fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy támogassa a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot és diákjait, tevékenységével számos területen segítette a kollégiumot, legyen szó ösztöndíjakról, tehetséggondozásról vagy éppen az iskola infrastruktúrájának fejlesztéséről. Ma azért gyűltünk össze, hogy megköszönjük mindazok munkáját, akik hozzájárultak ehhez a közös sikerhez, és együtt idézzük fel a huszonöt év legszebb pillanatait” – mondta Szőcs Ildikó.

Az alapítvány elnöke felolvasta azoknak az alapítótagoknak a nevét, akik már elhunytak, oklevéllel tüntette ki az alapítótagokat, a kuratóriumi tagokat, a támogatókat, munkatársakat, a tehetségműhelyek vezetőit és a Petőfi-programos ösztöndíjasokat.

Lészai Róbert iskolalelkész áldást mondott az Alapítvány tevékenységére, jövőjére, és mindazokra, akik szívvel-lélekkel dolgoznak a közösségért, hitünk és magyarságunk ápolásáért.

A köszöntőket a kollégium Cantus Princeps kórusának közbeékelt dallamai színesítették, vezényelt Szabó Zsombor zenetanár. A repertoárban H. Schütz, S. Hine, M-A. Charpentier valamint Szabó Zsombor által komponált kórusművek csendültek fel.

Mezőségi néptáncokkal bemutatkozott az iskola egy másik tehetségpontja, a Fügevirág Néptánccsoport. Az együttes évek óta töretlen lelkesedéssel ápolja a magyar néptánc és népzene örökségét, bemutatva Erdély sokszínű népi kultúráját. A táncegyüttes tagjai a kollégium jelenlegi diákjaiból áll, a csoport tevékenysége pedig Szilágyi Róbert informatikatanár irányítása alatt működik.

Az est során megnyílt az alapítvány történetét bemutató fotókiállítás, amely látványos módon mutatta be a szervezet történetét és munkásságát.

A pénteki program a tehetséges fiatal alkotók világába engedett bepillantást. A gimnazisták alkotta Kalamajka Színjátszókör, a Bethlen Gábor Alapítvány egyik legélettelibb tehetségpontja, egy különleges, humorral és fantáziával teli színdarabot, a Charlie és a csokigyár-t mutatták be, irányítójuk Fodor Brigitta magyar szakos tanárnő.

Őket líceumi társaik, a Fordított Patkó Színjátszókör tagjai követték a színpadon, a Jeremi összekapja magát. LOL című előadással. A csoport tagjai szintén egy olyan közösséget képviselnek, amelyben szívvel-lélekkel keresik az önkifejezés útját, és bátran állnak színpadra, hogy elmondjanak valamit a világról a maguk fiatalos, őszinte hangján. A színjátszókör tagjai évről évre új darabokkal lépnek színpadra, kibontakozásukat Fodor Katalin magyar szakos tanárnő és kolozsvári szakemberek vezetik, akik hisznek abban, hogy a színház az egyik legjobb iskola az életre.

A színi előadásokat követően, a díszteremben az Érdi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola diákjait köszöntötték, akik immár második alkalommal vehettek részt szakmai gyakorlaton Nagyenyeden, az Erasmus+ program keretében. A gyakorlat lezárásaként, ünnepélyes keretek között, sor került az oklevelek átadására, amelyeket Móricz Melinda közélelmezés szakos tanárnő nyújtott át a magyarországi diákoknak.

Délután, 15 órai kezdettel került sor a tehetségműhelyek valamikori és jelenlegi tagjainak találkozójára. A találkozókra a földszinti osztálytermekben kerül sor, ahol minden tehetségpont a saját közösségével idézhette fel a régi emlékeket. A számos hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő Fenichel Sámuel Tudományos Önképzőkör találkozója Dvorácsek Ágoston és Nagy Egon – egykori és jelenlegi - irányító tanárok vezetésével zajlott. A Fügevirág Néptánccsoport remek hangulatú találkozóján Kónya Tibor és Szilágyi Róbert vezetők régi fotók alapján idézték fel a legszebb emlékeket. A legnyüzsgőbb tehetségműhely- találkozó a Cantus Princeps kórusé volt, ahol Fórika Éva egykori- és Szabó Zsombor jelenlegi kórusvezetők pillanatok alatt „egybehangolták” az egykori és jelenlegi diákokat és egy jót énekeltek közösen. A Fordított Patkó színjátszókör találkozóján is sokan részt vettek és Fodor Katalin tanárnővel meghitt hangulatú beszélgetésre került sor. A Collegium Gabrielense reneszánsz táncegyüttes és zenekar tehetségműhely találkozójára az egykori vezetők, Demény Piroska egyetemi tanár és Galambfalvi Angyalka kollégiumi aligazgató várták a nosztalgiázni vágyókat.

18 órától ismét a díszteremben gyűlt össze az ünneplő közösség, ahol egyből egy kis műsorváltozást kellett bejelenteni, hiszen Cantus Princeps tehetségműhely-találkozója olyan jól sikerült, hogy két dalt, egy kánont és egy régi népdalt helyben meg is tanultak és be is kívánták mutatni a közönségnek.

„A jövő pontosan ebben van, amit itt láttunk: együtt énekelhetünk gyerekeinkkel, szüleinkkel, tanárainkkal, ez egy felemelő érzés” – mondta Szőcs Ildikó, az általa vezetett alapítvány jövőbeli terveiről és céljairól tartott előadása nyitógondolataként. „Az elmúlt huszonöt esztendőben az alapítvány szilárd alapot teremtett, de nem nagy csindarattával, hanem csendesen és célirányosan tette a dolgát. A pályázatok teljes mértékben azt a célt szolgálták, amire érkeztek és egy így lesz az elkövetkezőkben is” á hangsúlyozta, hozzátéve: a legfontosabb az, hogy a támogatott diákok megtalálják, mi az, amit hozzátehetnek a kollégiumhoz: vigyék az intézmény jó hírét, segítsék, amivel tudják, egykori iskolájukat.

A jövőkép felvázolása során Szőcs Ildikó azt is elmondta: nagyon sokat dolgozik azon, hogy „az alapítvány túlélje ezt a mai csapatot, azaz sok évig működjön”.

A prezentációt követően egy kísérleti jellegű önképzőköri premierre, A kőszívű ember özvegye című kisfilm bemutatójára került sor, amelyet a kollégium jelenlegi diákjai készítettek, Nagy Egon magyar szakos tanár irányításával. A mintegy félórás alkotás a híres Jókai-regény újragondolása, az özvegy szempontjából, aki teljes mértékben szembemegy a férje végakaratával.

A diákok által készített kisfilm mellett egy másik eseménnyel, a kollégium alsó folyosóján bemutatott fotókiállítással emlékeztek Jókai születésének 200. évfordulójára.

A pénteki program a Szilágyi Róbert által vezetett, többéves múltra visszatekintő Gyertyaláng ifjúsági zenekar műsorával zárult. A lélekemelő előadást követően Osváth Pál, az alapítvány egyik támogatója bejelentette: egy Oszakában élő, Erdélyből származó hölgy támogatásban részesíti a zenekart.

A kollégium Apafi-termében mindkét este ünnepélyes állófogadást szerveztek, ahol a résztvevők kötetlen beszélgetés keretében emlékezhettek az eltelt negyedszázadról, illetve szövögethették az új kapcsolatokat és jövőbemutató terveket.