A megye legnagyobb magyar rendezvényére - amely idén először vált ötnapossá – június 14. és 18. között került sor. A fő helyszín ezúttal is a dél-erdélyi szórványmagyarság egyik legerősebb védőbástyája, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium volt.

„A magyar napok mindenkihez, minden korosztályhoz szólnak, a család, az iskola és az itthon maradás fontosságát hangsúlyozzák”- mondta a rendezvény főszervezője, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere a megnyitón, hozzátéve: idén kiemelt figyelmet szenteltek annak, hogy a helyi alkotóknak, előadóknak, termelőknek kellő teret nyújtsanak. A vásáros standok szebbnél-szebb kézműves portékákat, könyveket, enyedi bort kínáltak, és megrendezésre került az elmaradhatatlan gulyásfőző verseny is.

A program a Haccacáré című operett előadással startolt, Mahó Andrea, Csepregi Attila, Simon Panna Bogi és Jenei Gábor budapesti operaénekesek léptek fel.

„Együtt dobban a szív” a tornavizsgán

A magyar napokat idén is egybekötötték a tornavizsgával. A több mint 100 éves múlttal rendelkező, Erdély legrégebbi tornavizsgája minden tanév végén nagyszámú nézőközönséget toboroz a kollégium tornakertjébe, ahol diákok szülők, nagyszülők, meghívottak, véndiákok és érdeklődök csodálják a kollégium diákjai által bemutatott közös gyakorlatokat. Az idei - nemcsak zeneileg, de látványvilágát tekintve is különlegesre sikeredett -  tornavizsga szlogenje "Szállj fel, szabad madár!" volt.

Az óvodások a magyar zászló színeit jelképező mezben mutatták be tornagyakorlataikat. A gyakorlatokat Kerekes Tünde, Szakács Mária, Muzsnai Réka, Nagy Mónika és Szabó Ágnes óvónők tanították be.

Az elemista diákok egységet, összetartozást jelképező virágkoszorút alkotva adták elő ötletes tornabemutatójukat Gilyén Izabella, Kis Amália, Szakács Ildikó, Alexa Mária és Mester Ágnes tanítónők irányításával.

A gimnáziumi és középiskolai diákok gyakorlatainak összeállításában a kollégiumi sporttanárokkal,Tályai Stefániával és Kerekes Ferenccel összedolgoztak Tóth Bence és Tóth-Bóna Boglárka Luca Petőfi-programos ösztöndíjasokkal. Az együttműködésből a legendás rockopera, az István, a király csodálatos zenéjére alakult ki egy mozgásos, dinamikus gyakorlat.

A tornavizsgán, a szokásnak megfelelően, díjazták a legsikeresebb sportolókat. Az elmúlt időszakban nagyon sok diák ért el kiváló eredményeket a megyei és országos vetélkedőkön, a legeredményesebb sportolók Cheșcheș Sára és Kiss Mátyás voltak.

A tornavizsga után sor került a hagyományos tanár-szülő focimeccsre, amely idén a padagógusok javára dőlt el.

Sport- illetve a gyerekeknek, fiataloknak szánt eseményeket más napokon is szerveztek. Pénteken délelőtt, az évzárót követően, fellépett a Tekergők zenekar, majd kézműves- és cserkészfoglalkozások illetve íjászat kötötte le figyelmüket, szombaton pedig futball és kosárlabda bajnokságokon vehettek részt.

Enyedi kötődésű alkotók

Szerdán két fiatal festőművész, Fodor Zsuzsanna és Lőrincz Dávid mutatkozott be a közönség előtt alkotásaival, a kollégium folyosóin pedig Az én Petőfim címmel Fehér megyei diákok rajz- és festménykiállítása volt látható. A kollégium udvarán nagyméretű pannókon állítottak ki néhány enyedi és miriszlói archív fotót az Enyeden élő és alkotó néhai Szabó János hagyatékából, Lőrincz Zoltán fotóművész és Gordán Edina könyvtáros gondozásában.

A szombati nap egyik kiemelkedő eseménye a Gazdáné Olosz Ella (1937-1993) szőnyegkiállítás megnyitója volt. A híres erdélyi textílművész hagyatékát férje, Gazda József író, művelődésszervező mutatta be. A Gazda házaspár 1961 és 1964 között volt a Bethlen-kollégium tanára, viszont ez az első alkalom, hogy Gazdáné Olosz Ella alkotásai bemutatásra kerülnek Nagyenyeden.

Bemutatásra került Puskás Bálint Zoltán Az alkotmánybíró hétköznapjai és A szeretet szolgálatában című kötetei is.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által kiadott, Fehér megyéről szóló riportkötet bemutatója szintén hangsúlyos pontja volt a magyar napok programjának. Az éppen egy esztendeje, Fehér megyei helyszíneken készült riportokból összeálló könyvet a MÚRE elnöke, Szűcs László mutatta be. A kötetben az olvasó betekintést nyerhet a Fehér megyei magyar közélet mindennapjaiba, megismerheti önkormányzati vezetőiket. Gazdagon illusztrált anyag mutatja be Nagyenyed építészeti örökségét. Külön riport foglalkozik olyan települések múltjával és jelenével, mint Abrudbánya, Magyarigen, Torockó, továbbá megismerhetünk csombordi és magyarlapádi gazdálkodókat, rózsatermesztőket, terjermelőt, borászt, valamint az íjász hagyományőrzőket.

A kollágiumi színjátszókör, a Fordított Patkó, Székely Csaba Idegenek című művét mutatta Imecs Magdó Levente rendezésében. Mindazok számára, akik a kollégium és a város történetével szerettek volna részletesen megismerkedni, építészettörténeti sétát szerveztek, Horváth Zsuzsa művészettörténész vezetésével.

 A népi kultúra felfedezése és éltetése

Pénteken a népi hagyományokra koncentráltak a szervezők. A magyar napokon minden évben kiválasztanak egy Fehér megyei települést, amelyik bemutatja viseletét, táncait, örökölt tárgyi kultúráját.

Az idei fesztiválon először került a nyilvánosság elé a rekonstruált miriszlói népviselet, Szabó Csilla Erzsébet miriszlói óvónő jóvoltából, aki egyben a Miriszló Gyöngye Egyesület és az RMPSZ Fehér megyei elnöke is. A lelkes pedagógus, tánccsoportvezető elmondta: 2015 óta törekszik a helyi népviselet rekonstruálására, amely egy kihívásokkal teli feladat volt, hiszen nem maradt fenn egyetlen textíldarab sem, csupán régi fotókra és tanulmányokra lehet alapozni. A kutatásban támpontott jelentett Lázár István Alsófehér vármegye monográfiája illetve Szilády Zoltán: Miriszló község tárgyi néprajzának vázlata című munkák is. A kitartásnak viszont meglett az eredménye, a szakemberekkel és a viseletkészítőkkel való folyamatos egyeztetésnek köszönhetően, sikerült újjáéleszteni a miriszlói népviseletet. Az eseményen jelen levő Sántha Emőke, aki sokat segített Szabó Csillának a viselet rekonstruálásában, a Maszol kérdésére elmondta: a kezdeményezés sikere mások számára is követendő például szolgálhat, hiszen léteznek a környéken olyan települések, ahol ugyanezt meg lehetne tenni, fontos viszont, hogy kellő alázattal közelítsék meg a népviseletet és kizárólag a szakemberek bevonásával.

A népviselet bemutatót követően színpadra álltak a megye magyar néptánccsoportjai, este pedig Birinyi József és Szabó Sándor majd Nyitrai Tamás és zenekara lépett fel, ezután táncházat szerveztek a kollégium étkezdéjében.

 A klasszikus zene kedvelői számára az Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus plébániatemplomban a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara szimfonikus koncertje kínált alternatívát.

Amikor a szórvány egyesül...

A helyi erőforrásokból a zenekarok terén sem volt hiány, ezek pedig szintén sok résztvevőt vonzottak a fesztiválra. Csütörtökön a magyarországi Lunda zenekart helyi kötődésű fellépők követték, a Semaphore illetve DJ Földi x Miske. Szombaton a magyarlapádi Hóhányók zenekar lépett fel, amelyik a magyar napok himuszát is megkomponálta. A sztárfellépő idén a Csík Zenekar volt.  

A rendezvény egyik újdonsága a tombola volt, amelyen –a sok értékes nyeremény mellett - a fődíj egy elektromos kerékpár volt. Vasárnap lazító programot kínáltak a szervezők: a tompaházi tónál szervezték meg a horgász- és halászléfőző valamint íjászversenyt.

A magyar napok nem csak a Fehér megyeiek számára teremtett találkozási lehetőséget, hanem alkalmat nyújtott az iskola és a város magyarországi kapcsolatainak ápolására is. A kollégiumot támogató magánszemélyek mellett jelen volt három anyaországi testvértelepülés, Gyomaendrőd, Siklós és Soltvandkert képviselete is.

A komplex eseménysorozat jogi lebonyolítója a Dr. Brendus Gyula Egyesület volt, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetével karöltve, főtámogatók pedig Magyarország Kormánya, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány.