Nem reális addig semmilyen föld alatti beruházást tervezni, amíg az alapvető probléma, a Korond-patak vizének elterelése meg nem történik, és a vízzel elárasztott bányarészek sorsa megnyugtatóan nem rendeződik. Mindezt dr. Deák György habil, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője nyilatkozta a Maszol megkeresésésre egy esetleges új kezelőközpont lehetséges megnyitásával kapcsolatosan.

A napokban megjelent a hír a Hargita megyei sajtóban, hogy a vízzel elárasztott parajdi sóbánya kezelőközpontjának pótlására egy évtizedekkel korábban bezárt kutatótárnát, az úgynevezett Erzsébet-tárót nyitnák meg a parajdi sóbánya bányászainak elképzelése nyomán.

Az elképzelésekkel kapcsolatosan dr. Deák György a Maszol érdeklődésére leszögezte: a realitás azt diktálja, hogy bármiféle tervezés, új ötlet előtt az alapvető problémát szükséges megoldani Parajdon. Azaz a Korond-patak vizét kell biztonságos mederbe terelni, hogy ne veszélyeztethessen semmilyen föld alatti létesítményt.

„Nagyon nagy rizikóval állunk szemben. Ezt meg kell értenie a sóipari vállalatnak, a parajdiaknak és a gazdasági minisztériumnak is. Úgy tűnik, nem értik meg, hogy az a helyzet, ami ott van, az nem jó, és meg kell oldani. A Korond-patak vizét még mindig nem terelték el. Ez egy olyan szituáció, amit nem tudunk kontrollálni, nincsen még mindig adatbázisunk a zajló folyamatokról” – fogalmazott a szakember.

Hozzátette: lehet ötleteket gyártani, turizmust is lehet fejleszteni, azonban, „ha megtörténik a baj, akkor aztán futunk”. Kiemelte: véleménye szerint a parajdi folyamatokat vészhelyzetként kellene kezelni. Ugyanakkor fontos lenne „kézbe venni az irányítást”, megtervezni a lépéseket. Ez azonban a mai napig nem történt meg, emelte ki.

Mindenki hibás

„Kríziskezelésre van szükség, ezt valakinek vezetnie kell, felelősséget kell vállalni és elkezdeni megoldani a helyzetet, másképp minden ugyanígy marad. A Korond-patak vizét már rég el lehetett volna terelni a felhasznált pénzből. Mindenki értse meg, hogy arra kéne összpontosítani, hogy egyszer ettől a helyzettől szabaduljunk meg valahogy. Mindenki hibás ebben a történetben, de már nem a hibáról van szó, megoldást kell keresni. Fenntartom, hogy akármilyen fejlesztést érdemes megcsinálni, csak előbb oldjuk meg az alaphelyzetet” – nyomatékosította dr. Deák György.

Engedélyeztetni kell

Megkeresésünkre Nyágrus László, Parajd polgármestere megosztotta: a bányászok részéről vetődött fel az elképzelés, hogy az évtizedekkel ezelőtt lezárt Erzsébet-táró állapotát felmérjék és elkezdjék feltérképezni, hogy lehetséges-e létrehozni ott egy kezelőközpontot. Ehhez a bányászok engedélyt kértek a Salrom országos vezetőségétől, ugyanakkor az Országos Ásványkincs Ügynökségnek (Agenția Națională pentru Resurse Minerale / ANRM) is rá kell bólintania. 

„Hogy mi érhető el, hogy ez lehet-e a mentőöv, az majd kiderül. Az elsődleges, hogy a munkát tudják folytatni. Kérdés: ha folytatják, milyen eredményt érnek el” – fogalmazott Nyágrus László.

Salrom: egyelőre csak karbantartási munkálatok zajlanak

Kérdéseinkkel megkerestük az Országos Sóipari Társaságot, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A Székelyhon viszont úgy tudja, a Salrom beruházási igazgatója cáfolta, hogy gondolkodnának a parajdi sóbánya Erzsébet-tárójának megnyitásán. Egyelőre csak karbantartási munkálatok zajlanak a helyszínen.