A Hargita Megyei Tanács elnöke, Bíró Barna-Botond szerint az államnak vissza kell nyernie a polgárok bizalmát, és ehhez a legkevesebb, hogy megkeresik a felelősöket és igazságot szolgáltatnak.

„Teljesen csalódott vagyok az állam és a Salrom reakcióját látva (...) Nagyon kényelmes ott, a Salrom élén. Nem láttam senkit lemondani. A katasztrófa után az első dolog, aminek történnie kellett volna, hogy a felelősök nyilvánosan lemondanak. Mert a Salrom kezeli a parajdi sóbányát kezeli, amely az állam kincse, állami örökség” – mondta Bíró Barna-Botond tanácselnök egy sajtótájékoztatón.

Hozzátette, hogy a parajdi emberek úgy érzik, magukra hagyták őket, az államtól elhagyatottak, és még mindig várják a megoldásokat.

„Ha az állam vissza akarja nyerni a polgárok bizalmát, nem hagyhatja őket cserben, ahogy Parajd esetében történt. Döntéseket kell hozni, meg kell mutatni az embereknek, hogy törődünk velük, hogy törődünk a sorsukkal, megkeressük a felelősöket, és érvényt szerzünk a jognak. Ez a minimum, amit meg kell tenni. Utána jöhet az, hogy mit tehetünk a helyi gazdasággal, állami támogatásokkal, hogyan segíthetjük a helyi önkormányzatot, a helyi vállalkozókat, és azokat, akik munkahelyüket elveszítették” – tette hozzá a Hargita Megyei Tanács elnöke.

Bíró Barna-Botond szerint jelenleg Parajdon „minden leállt”, mert a Korond-patak végleges elterelésére vonatkozó projekt, amelyet a Maros Vízügyi Igazgatóság műszaki bizottsága jóváhagyott, nem kapta meg a Román Országos Vízgazdálkodási Hatóság jóváhagyását, mivel szerintük túl költséges, és módosításokat kértek.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a probléma hosszú távú megoldásához szükséges az eredeti projekt megvalósítása, ahogy azt a Maros Vízügyi Igazgatóság jóváhagyta.

Ami az új kitermelési lehetőségeket illeti, Bíró Barna-Botond elmondta, hogy a témáról tárgyaltak, de további részletekkel nem rendelkezik, kiemelve, hogy a gazdasági minisztériumnak együtt kell működnie a sótársasággal a megoldások keresésében, párhuzamosan a patak végleges elterelésének megvalósításával.

Kapcsolódó

Újabb 30 nappal meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság szerdán újabb 30 nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be a Hargita megyei prefektúra.

parajdi katasztrófa Parajd sóbánya vészhelyet hosszabbítás

Mint írtuk, a helyi vészhelyzeti bizottság szeptember 10-én újabb 30 nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon. A prefektusi hivatal közleménye szerint a bányakatasztrófa miatti rendkívüli helyzet október 10-éig lesz érvényben. Ennek ideje alatt a hatóságok gondoskodnak a térségben zajló munkálatok elvégzéséről, és folyamatosan tájékoztatják a lakosságot és a szomszédos településeket a fejleményekről.

A prefektúra közlése szerint továbbra is tilos a belépés az érintett területekre, beleértve a Sószorost is. A Korond-patak és a bányakatasztrófa által érintett folyóvizek paramétereit folyamatosan mérik.

A parajdi vészhelyzeti bizottság először május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.

Augusztus 12-én a Hargita megyei vészhelyzeti bizottság úgy döntött, hogy visszatérhetnek otthonaikba a kilakoltatott parajdiak. Az intézkedés annak köszönhető, hogy két hónappal a kilakoltatásuk után a hatóságok felállítottak egy riasztási rendszert, melyet szükség esetén alkalmazhatnak.

Kapcsolódó

Bíró Barna Botond: Semmi nem megy egyszerűen, ami Parajddal kapcsolatos

Az azonnali és a hosszabb távon megvalósítható állami segítségnyújtás lehetőségeiről tárgyaltak.

Cseke Attila Parajd Parajd sóbánya Antal Lóránt Bíró Barna Botond parajdi katasztrófa