Nem elég kilőni a veszélyes medvéket, a kiváltó okokat is kezelni kell
A medvék által okozott károk valós problémát jelentenek, de az állatok kilövése önmagában nem oldja meg az emberek és a nagyragadozók közötti konfliktusokat – nyilatkozta a Maszolnak Domokos Csaba, a Milvus Csoport medvevédelmi és kutatási programjának vezetője. A szakember szerint miközben folyamatosan a medvék számáról vitatkozunk, alig beszélünk arról, hogy egyre kevesebb életteret hagyunk nekik. A természetvédelmi szervezet kezdeményezésére az épülő A8-as autópályán és környékén hét vadátjárót létesít a kivitelező, amelyek közül az első kettőt már építik Marosvásárhely és Nyárádszereda között.
Nem lehet minden medvét kilőni, amelyik bemerészkedik egy településre, és abban bízni, hogy ezzel megoldódott a probléma. Ha ugyanis továbbra is könnyen hozzáférhető élelmet talál a lakott területen, előbb-utóbb egy másik állat fog megjelenni a helyén – magyarázta Domokos Csaba.

A Milvus Csoport szakembere szerint a vadászatnak megvan a maga szerepe, de csak része lehet egy jóval összetettebb megoldásnak. Működő kártérítési és kármegelőzési rendszerre, felelősségteljes hulladékgazdálkodásra és a hagyományos, bevált védekezési módszerek betartására is szükség lenne.
Közölte, valójában nem tudjuk pontosan, hány medve él Romániában, és azt sem, hogy az élőhelyek mekkora állományt képesek eltartani. A trófeavadászat hatásait sem ismerjük kellőképpen. Mint mondta, a nagy hímeknek szerepük van az állomány természetes szabályozásában, és általában távolabb is tartják magukat az emberektől.
Domokos Csaba attól tart, hogy a medvék körül kialakult, gyakran indulatokkal és valótlanságokkal is terhelt vita éppen azt a társadalmi türelmet számolja fel, amely nélkülözhetetlen az együttéléshez.
Romániában nincs annyi érintetlen vadon, ahová a medvéket az emberektől teljesen elkülönítve lehetne visszaszorítani. Meg kell tanulnunk együtt élni velük, ehhez pedig a kiváltó okokat is kezelni kell.
Egyre kisebb hely jut a medvéknek
Miközben a közbeszédben szinte kizárólag a medvék számáról és a kilövésekről esik szó, a faj egyik legnagyobb veszélyeztető tényezőjéről alig beszélünk: az élőhelyek elvesztéséről és feldarabolódásáról – hangsúlyozta Domokos Csaba, a 35 éves fennállását ünneplő Milvus Csoport csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A szakember szerint az ember gyökeresen átalakítja a tájat. A települések terjeszkednek, új utak épülnek, korábban alig használt útvonalakat aszfaltoznak le, és sorra készülnek el az autópályák. Ezek a fejlesztések előbb-utóbb keresztezik a vadállatok természetes élőhelyeit és vonulási útvonalait.

Ilyen az A8-as autópálya, amely Marosvásárhelyt Iași-on keresztül a Moldovai Köztársaság határával köti majd össze. Az út teljes szélességében átszeli a Keleti-Kárpátokat és az azokat övező dombvidéket, vagyis Románia egyik legfontosabb medveélőhelyét.
Domokos Csaba elmagyarázta, hogy a Görgényi-havasokban fontos telelőhelyek találhatók, míg a dombvidék a medvék táplálkozásában játszik meghatározó szerepet. A hegyekben élő állatok az év második felében gyakran lehúzódnak a lakott területekhez közelebb fekvő vidékekre, ott felhíznak, majd visszatérnek a hegyekbe.
Az autópálya éppen ezeket a természetes vonulási útvonalakat vágná ketté. Ráadásul nemcsak a medvéket érintené, hanem számos más nagytestű emlőst is, amelyek ugyanazokat az ökológiai folyosókat használják.
Hét vadátjárót építenek a Milvus Csoport kezdeményezésére
A természetvédelmi szervezet már 2007–2008 körül értesült az autópálya terveiről. Domokos Csaba elmondta, hogy első reakciójuk az volt, hogy természetvédelmi szempontból jobb lenne, ha az út meg sem épülne. Később azonban arra jutottak, hogy az ország fejlődését nem lehet megállítani, ezért inkább azt próbálták elérni, hogy az autópálya a lehető legkevesebb kárt okozza.
Kapcsolódó
Ebben nagy segítséget jelentettek a Milvus Csoport 2006 óta zajló medvevédelmi és kutatási programjának eredményei. A GPS-nyakörvvel követett medvék mozgásáról olyan részletes adatokat kaptak, amelyekből pontosan megállapítható, hol keresztezik az állatok a tervezett autópálya nyomvonalát.
A Milvus szakemberei az autópálya környezeti hatástanulmányát készítő céggel együtt dolgozták ki azokat az intézkedéseket, amelyekkel mérsékelni lehet az építkezés természetre gyakorolt hatását - mondta Domokos Csaba.
Közölte, ennek eredményeként hét, egyenként száz méter széles vadátjáró épül az A8-as autópályán és környékén. Az első kettő már készül a Marosvásárhely–Nyárádszereda közötti, 25 kilométeres szakaszon, amelynek a tervek szerint 2027 végéig kell elkészülnie.
Egy elütött medve is segített kijelölni az átjárók helyét
Az első két vadátjáró helyének kiválasztásában egy M9 jelzésű, nagytestű hím medve játszott fontos szerepet.
Az állatot 2016 májusa és augusztusa között követték GPS-nyakörvvel. Ez idő alatt többször is keresztezte a tervezett autópálya nyomvonalát Nyárádbálintfalva és Nyárádszentlászló között. Június 17-én egy autó ütötte el az állatot Nyárádszentbenedek és Backamadaras között. Bár a medve látszólag sértetlenül távozott, augusztusban megszakadt a nyakörv adatközlése, és az állatot később sem sikerült megtalálniuk.

A szakemberek az M9-es jelzésű szerkezetből származó adatok alapján két helyszínt azonosítottak: az egyiket ott, ahol a medve rendszeresen keresztezte a tervezett nyomvonalat, a másikat pedig a baleset helyszínének vonalában.
Száz méter széles, növényzettel borított hidakon mehetnek át
A vadátjárók nem hagyományos felüljárók lesznek. Egyenként száz méter szélesre építik őket, tetejüket növényzettel borítják, környéküket beültetik, oldalukra hangszigetelő paneleket szerelnek.
Domokos Csaba szerint a százméteres szélességre azért van szükség, mert a medvék csak kellően tágas, természetesnek ható átjárókat használnak szívesen. Ezt kanadai és horvátországi kutatások is alátámasztják.
A szakember hangsúlyozta, hogy az átjárók környezetét később is védeni kell. Ha ugyanis olyan építmények jelennek meg a közelükben, amelyek zavarják az állatokat, a felüljárók elveszíthetik eredeti rendeltetésüket.
A medve úgynevezett ernyőfaj: ha sikerül olyan átjárókat kialakítani, amelyek megfelelnek az igényeinek, azok a többi, ugyanazon a területen élő vadállat számára is megfelelők lesznek.
Az autópálya mentén három méter magas, speciális kerítés is épül, amelynek alsó részét a földbe ássák, felső részét pedig kifelé hajlítják. Ez megakadályozza, hogy a medvék és más nagytestű állatok az úttestre jussanak, és a kijelölt átjárók felé tereli őket.
A pihenőhelyeken medvebiztos hulladékgyűjtőket is el kell helyezni, hogy az ételmaradékok ne vonzzák a vadállatokat az autópálya közelébe. A természetvédelmi szempontból értékes területeken további zajvédelmi intézkedéseket is terveznek.
Domokos Csaba szerint ezek a létesítmények nemcsak a vadállatoknak jelentenek segítséget, hanem az autósok biztonságát is szolgálják. Amennyiben egy nagytestű medve vagy szarvas kerül egy az autópályán szabályos – 130 km/h – sebességgel közlekedő gépkocsi elé, egy esetleges ütközés a gépjárművezető életébe is kerülhet.
CSAK SAJÁT