Nagyhatalmi egyezkedés Kínában: ettől tart Románia
A második világháború óta Kelet-Európában különös érzékenységgel figyelik azokat a nagyhatalmi találkozókat, amelyeken a térség országai nélkül tárgyalnak a nemzetközi biztonságról. A kínai szupercsúccsal egy időben Románia államfője Berlinben tárgyalt az európai biztonság jövőjéről. A két találkozó jól érzékelteti, milyen irányba változnak a nemzetközi erőviszonyok.
A kínai, az amerikai és az orosz államfő a történelem során először ült közös tárgyalóasztalhoz november 19-én a dél-kínai Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) éves csúcstalálkozójának margóján. Bár a 21 gazdaságot tömörítő szervezet tanácskozásának eredeti napirendjén elsősorban kereskedelmi, beruházási és technológiai kérdések szerepeltek, a nemzetközi közvélemény figyelmét Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping háromoldalú egyeztetése kötötte le.
A mintegy nyolcvanperces, zárt ajtók mögött zajló megbeszélést külön-külön is tárgyalások előzték meg. A kínai elnök szerdán fogadta Putyint, csütörtökön pedig az amerikai és az orosz államfő is egyeztetett egymással, majd Trump Hszivel folytatott kétoldalú tárgyalásokat. A három vezető a közös találkozó után nem tartott sajtótájékoztatót.
Békenyilatkozat konkrét vállalások nélkül
A sencseni találkozó négypontos békenyilatkozattal zárult, amelyet mindhárom ország nyilvánosságra hozott. A dokumentumban az államfők síkra szálltak az Egyesült Nemzetek Szervezetének reformja mellett, kilátásba helyezték a finomított kőolajtermékek termelésének és kínálatának növelését, valamint tárgyalásokat szorgalmaztak a nukleáris kockázatok csökkentéséről és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról.
A nyilatkozat politikailag egyik legérdekesebb pontja a Nemzetközi Büntetőbíróság működését érinti. A három ország vezetője az állami tisztségviselők mentességének tiszteletben tartását sürgette, és kifogásolta a nemzetközi igazságszolgáltatási szervek joghatóságával való esetleges visszaéléseket. Ennek különös jelentőséget ad, hogy Putyin ellen 2023-ban elfogatóparancsot adott ki a hágai bíróság. Egyébként a három nagyhatalom egyike sem részese a testületet létrehozó Római Statútumnak.
Az atomfegyverek kérdésében különösen időszerű volt a találkozó. Idén február 5-én lejárt az Egyesült Államok és Oroszország stratégiai nukleáris fegyverzetét korlátozó Új START-szerződés. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint a világ nukleáris fegyverkészletének mintegy kilencven százalékával a Sencsenben tárgyaló három ország rendelkezik. Peking mindeddig azzal érvelt a leszerelési tárgyalásokba való bekapcsolódása ellen, hogy arzenálja lényegesen kisebb az amerikainál és az orosznál. Új fegyverzetkorlátozási egyezményről ezúttal sem született megállapodás.
Más-másért érkezett mindhárom államfő
Házigazdaként Hszi Csin-ping már a találkozó megszervezésével diplomáciai sikert aratott. Kína olyan nemzetközi hatalomként kíván fellépni, amelynek közreműködése nélkül egyre nehezebb rendezni a világ súlyosabb konfliktusait. A kínai államfő az APEC tanácskozásán a szabadkereskedelem mellett érvelt, húszmillió dollárt ajánlott fel a szervezet együttműködési programjaira, Trumppal pedig a kétoldalú kapcsolatok stabilizálásáról, a kereskedelemről, a mesterséges intelligencia biztonságáról és Tajvan kérdéséről tárgyalt.
Vlagyimir Putyin számára már önmagában a két másik elnök társaságában való megjelenésnek is komoly politikai értéke volt. Az Ukrajna elleni invázió megindítása óta a nyugati országok diplomáciai elszigeteltségbe próbálták szorítani Oroszországot, az orosz államfőt azonban Sencsenben a világpolitika egyik meghatározó szereplőjeként fogadták. Moszkva régóta szorgalmazza a többpólusú világrend kialakítását, amelyben az Egyesült Államok már nem rendelkezne a hidegháború befejezését követő évtizedekben élvezett fölénnyel.
Donald Trump számára az iráni háború rendezése, a Hormuzi-szoroson keresztül zajló energiaszállítások biztonsága, valamint a kínai–amerikai gazdasági kapcsolatok kiszámíthatóbbá tétele egyaránt fontos szempont volt. Az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához is számít Peking segítségére, hiszen Kína gazdasági kapcsolatai révén jelentős befolyást gyakorolhat Moszkvára. Figyelemre méltó azonban, hogy a közös nyilatkozatban sem Ukrajna, sem Irán neve nem szerepel.
Egy újabb Jaltától tartanak Európában
A sencseni csúcstalálkozó kapcsán a nemzetközi sajtóban többször is előkerült az 1945-ös jaltai konferencia emléke, amelyen az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia vezetői a háború utáni világrend alapjairól tárgyaltak. Különösen a kelet-európai országokban tartanak attól, hogy a nagyhatalmak ismét érdekszférákban kezdenek gondolkodni.
A történelmi párhuzammal azonban érdemes óvatosan bánni. A mai kelet-európai államok többsége az Európai Unió és a NATO tagja, ráadásul az amerikai, az orosz és a kínai érdekek között is jelentős eltérések vannak. Egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy Sencsenben a világ újrafelosztásáról állapodtak volna meg.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter már a találkozó előtt kétségbe vonta annak eredményességét, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt kifogásolta, hogy Trump barátjaként beszélt Putyinról. Mark Rutte NATO-főtitkár ennél megengedőbben nyilatkozott, természetesnek nevezve, hogy a legnagyobb nukleáris hatalmak vezetői tárgyalnak egymással.
Miért fontos Romániának a sencseni találkozó?
Bukarestben elsősorban attól tartanak, hogy az ukrajnai háború lezárásának részeként Moszkva engedményeket próbálhat kicsikarni Washingtontól a NATO keleti szárnyán állomásozó katonai erők ügyében. Oroszország már 2021 decemberében követelte a szövetség katonai jelenlétének visszaszorítását az 1997 után csatlakozott országokban.
Románia esetében az amerikai katonai jelenlét mellett a Fekete-tenger hajózásának biztonsága, a tengeri földgázkitermelés és a Moldovai Köztársaság politikai stabilitása is függ a háború kimenetelétől.
Az Adevărulnak nyilatkozó Olga Chiriac biztonságpolitikai szakértő és Marius Crăciun tábornok szerint az Egyesült Államoknak saját katonai érdekei miatt is szüksége van Romániára. A deveselui, az aranyosgyéresi és a Mihail Kogălniceanu-i katonai létesítmények az amerikai haderő számára a fekete-tengeri térségen túl a közel-keleti műveletek szempontjából is értékesek.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Bucharest Forum rendezvényén igyekezett eloszlatni a kínai találkozóval kapcsolatos aggodalmakat, és az európai országok egységes fellépésének fontosságát hangsúlyozta. Luca Niculescu miniszterelnök üdvözölte a nagyhatalmak közötti párbeszédet, de arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa biztonságáért mindenekelőtt az európai országok felelősek.
A román államfő csütörtök délután már Berlinben vett részt az Ukrajnát támogató országok koalíciójának tanácskozásán, amelyre Washington Steve Witkoffot és Jared Kushnert küldte. A román elnöki hivatal előzetes közleménye szerint Bukarest ragaszkodik ahhoz, hogy egy esetleges ukrajnai békemegállapodás rendelkezzen a fekete-tengeri térség biztonságáról is, és Oroszország ne kapjon beleszólást a régió országainak kül- és biztonságpolitikai döntéseibe.
CSAK SAJÁT