Elmaradt a világrend átalakítása a sencseni szupercsúcson
Történelmi találkozó és egyeztetés helyszíne volt csütörtökön a kínai Sencsen: egy asztalhoz ült Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök. A három nagyhatalom vezetője közös nyilatkozatban rögzítette együttműködési szándékát. A sajtóbeszámolók szerint elmaradt a világrend átalakítása.
Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. A Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök által elfogadott dokumentum szerint a három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként támogatja a világszervezet reformját annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon reagálni a globális kihívásokra, és eredményesebben tölthesse be a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló feladatát.

Az MTI által idézett nyilatkozatban a felek az olajtermékek előállításának és szállításának növelését, valamint az energiapiaci ellátás stabilitásának megőrzését is célul tűzték ki. Egyetértettek abban is, hogy tiszteletben kell tartani az államok hozzájárulásának elvét és az állami tisztségviselőket megillető mentességeket, a Nemzetközi Büntetőbíróság és más hasonló szervezetek pedig nem élhetnek vissza jogköreikkel. A dokumentum nukleáris kérdésekben megerősíti azt az elvet, hogy atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem is szabad megvívni. A három ország emellett párbeszédet kezdeményez a nukleáris kockázatok csökkentéséről és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról.
A tárgyalások után sajtótájékoztatót tartott Vlagyimir Putyin. A portfolio.hu beszámolója szerint az orosz elnök elmondta: a szuperhatalmi találkozó „fontos fejezet a diplomácia történelmében,” lehet, hogy sok fontos kérdésben nem tudtak megállapodni az országok vezetői, de világossá vált, hogy hasonló állásponton vannak. Az ukrajnai háborúról azt mondta: szerinte Európán és Kijeven múlik most a konfliktus lezárása, de szerinte ezek a hatalmak „még nem állnak készen arra, hogy kompromisszumot kössenek.” Hangsúlyoztat: szerinte Trump elnök komoly szándékkal azon dolgozik, hogy lezárja a háborút és visszaállítsa a kapcsolatot az Egyesült Államok és Moszkva közt.
Úgy vélte, a világot érdekkörökre felosztó jaltai konferencia nem volt egy negatív történelmi esemény, hiszen szerinte a nácizmus feletti győzelmet koronázta meg. Putyin úgy látja: az ukrajnai háború lezárásához is hasonló konferenciára van szükség, amely szerinte a neonácizmus feletti győzelmet koronázná meg. Putyin arról is beszélt, hogy nem látja továbbra sem értelmét annak, hogy bevonja Európát a béketárgyalásokba, szeretné, ha Oroszország számára világossá válna, pontosan miért van szükség a részvételükre, mielőtt az asztalhoz engedi őket. Arra viszont kitért: mivel Amerika szeretné, ha Európa is részt venne a tárgyalásokon, meghívta az európai vezetőket Moszkvába.
Hszi Csin-ping kínai elnök a kölcsönös tiszteletet, a békés egymás mellett élést, a kölcsönösen előnyös együttműködést, valamint a párbeszédet és az egyeztetést nevezte a nagyhatalmak közötti kapcsolatok négy alapelvének a találkozón. Szerinte az országoknak tiszteletben kell tartaniuk egymás szuverenitását, területi épségét és saját fejlődési útját, tartózkodniuk kell a belügyekbe való beavatkozástól, a kényes kérdésekről pedig előzetesen egyeztetniük kell. Külön kiemelte az egymás alapvető érdekeinek és tűréshatárának tiszteletben tartását.
Az MTI által idézett kínai elnök úgy fogalmazott, hogy Kínának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak partnerként kell együttműködnie, és el kell kerülniük a konfliktusokat, illetve a szembenállást. A gazdasági kapcsolatok erősítését sürgetve Hszi a három ország adottságainak összehangolását és a kereskedelmi együttműködés bővítését szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági kapcsolatok szétválasztása és az ellátási láncok megzavarása helyett a kölcsönös előnyökre kell törekedni. A globális energiapiac biztonságának megőrzésében szintén szorosabb együttműködést sürgetett. Hszi a nukleáris fegyverek teljes betiltását és megsemmisítését nevezte kívánatos célnak, emellett rendszeres magas szintű találkozókat, valamint a válságok megelőzését szolgáló kommunikációs csatornák kialakítását javasolta. A nemzetközi konfliktusok rendezésében a politikai és diplomáciai megoldásokat szorgalmazta.
Nem történt valódi áttörés
Theresa Fallon, a Centre for Russia Europe Asia Studies kutatóközpont igazgatója az Al Jazeerának nyilatkozva kétségbe vonta, hogy a történelminek nevezett egyeztetés valódi áttörést hozott volna. A vg.hu által idézett elemző szerint a három vezető eltérő célokkal érkezett Sencsenbe. Hszi Csin-ping elsősorban a gazdasági helyzet miatt aggódott, Donald Trump a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását helyezte előtérbe, Vlagyimir Putyin pedig nemzetközi politikai elismerést keresett.
Fallon úgy vélte, a találkozón nem sikerült érdemben közelíteni ezeket az álláspontokat. Az eseményt ezért inkább hosszúra nyúlt közös fotózkodásnak nevezte. Értékelése szerint Putyin számára különösen fontos lehetett, hogy az amerikai és a kínai elnökkel egyenrangú tárgyalópartnerként jelenhetett meg. Ez diplomáciai szempontból akkor is jelentős fejlemény lehet, ha az ukrajnai háború rendezésében nem is történt előrelépés – fogalmazott Fallon.
CSAK SAJÁT