Az Egyesült Államok és Oroszország között körvonalazódó megállapodás messze túlmutathat az ukrajnai háború lezárásán. Az Európai Unió és Ukrajna attól tart, hogy Washington olyan engedményeket tehet Moszkvának, amelyek a NATO keleti szárnyának biztonságát, köztük Románia stratégiai helyzetét is érinthetik.

Románia számára az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásoknak a frontvonalak jövőjén túl is komoly tétjük van, hiszen az ország biztonságának egyik alapja a NATO keleti szárnyán kiépített szövetséges katonai jelenlét. Donald Trump amerikai elnök november 5-én egy Oroszországgal kötendő, egész Európát érintő „nagy és szép megállapodás” lehetőségéről beszélt, de arról nem közölt részleteket, hogy egy ilyen egyezség milyen kötelezettségeket vagy korlátozásokat tartalmazna. A kijelentés nyomán ismét előkerült a kérdés, hogy az ukrajnai békekeresés során napirendre kerülhetnek-e Moszkva korábbi követelései a NATO keleti jelenlétének visszaszorításáról.

Az amerikai elnök azt követően beszélt a lehetséges egyezségről, hogy a Fehér Házban találkozott Kirill Dmitrijevvel, Vlagyimir Putyin különmegbízottjával. Trump szerint a készülő megállapodás túlterjedhet Ukrajnán, és akár egész Európát is érintheti. Jared Kushner, az elnök veje és egyik tárgyalója később úgy pontosított, hogy Washington tartós békét elősegítő, szélesebb európai biztonsági keret kialakításán dolgozik, amely figyelembe venné az érintett felek biztonsági aggályait.

A bejelentésre november 6-án Varsóban reagált Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Radosław Sikorski lengyel és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter társaságában. Kallas emlékeztetett arra, hogy Európának már van biztonsági rendszere, amelyben a NATO és az Európai Unió eltérő, de egymást kiegészítő feladatokat lát el. Szerinte Ukrajnát ebbe kell beilleszteni, és minden megvalósítható rendezéshez szükség van az uniós intézmények részvételére is.

A romániai aggodalmaknak közvetlen történelmi előzménye van

Oroszország 2021 decemberében olyan biztonsági javaslatokat terjesztett elő, amelyek a NATO 1997 utáni keleti katonai jelenlétének visszafordítását célozták. Az orosz külügyminisztérium 2022 januárjában kifejezetten Romániát és Bulgáriát is megnevezte, és a külföldi katonák, fegyverek, illetve haditechnikai eszközök kivonását szorgalmazta ezekből az országokból. Bukarest és a NATO akkor elutasította a követelést, amely a szövetségen belül eltérő biztonsági jogokkal rendelkező tagállamok kialakulásához vezetett volna.

Románia 2004 óta NATO-tag, és az orosz követelések elfogadása nem feltétlenül a tagság megszüntetését jelentené, hanem annak a katonai védelemnek a gyengítését, amelyet Bukarest éppen a szövetség keretében épített ki. A Mihail Kogălniceanu légibázis a szövetséges műveletek és légtérellenőrzés fontos helyszíne, a nagysikni (Cincu) kiképzőközpontban francia vezetésű többnemzeti harccsoport állomásozik, Deveseluban pedig az amerikai rakétavédelmi rendszer egyik európai létesítménye működik. Ezek a képességek a Fekete-tenger térségének védelméhez, valamint a NATO délkeleti szárnyának megerősítéséhez kapcsolódnak.

Bukarest helyzetét tovább bonyolítja, hogy Románia Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal is határos, így az orosz–ukrán háború biztonsági következményei közvetlenül jelentkeznek a térségben. A Fekete-tenger hajózási útvonalai, a Duna-delta környéke, a légtér biztonsága és a moldovai stabilitás egyaránt olyan kérdések, amelyekre egy Ukrajnáról szóló megállapodás hatással lehet. A román stratégiai érdek ezért nem merül ki a fegyvernyugvásban: Bukarest számára annak is jelentősége van, hogy a háború után milyen katonai erőviszonyok alakulnak ki a szomszédságában.

Egyelőre nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Washington kész lenne teljesíteni az oroszok korábbi, Romániára vonatkozó követeléseit. Kushner maga is hangsúlyozta, hogy a NATO-nak továbbra is központi szerepet szánnak Európa kollektív védelmében. A bizonytalanságot inkább az kelti, hogy az amerikai elnök rendkívül tág megfogalmazást használt, és nem tisztázta, milyen kérdések kerülhetnek az asztalra egy olyan megállapodás részeként, amelynek szerinte egész Európa örülni fog.

Kapcsolódó

„Nagyon nagy lesz” – Trump egy Oroszországgal kötendő, egész Európát érintő megállapodást emleget

Sejtelmesen fogalmazva Trump egy jövőbeli, Oroszországgal kötendő „nagyon nagy” megállapodást vetített előre Ukrajnával kapcsolatban.

orosz–ukrán háború Donald Trump USA békemegállapodás

Európa biztonságáról nem dönthetnek nélküle

A november 10–11-re Abu-Dzabiba tervezett, amerikai közvetítéssel zajló orosz–ukrán egyeztetések előtt a lengyel külügyminiszter világos sorrendet sürgetett:

• először tűzszünetet,
• majd tartós békéhez vezető tárgyalásokat,
• és csak ezután az európai biztonsági rendszer működésének rendezését.

Ukrán kollégája azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lehet az európai biztonság szavatolója, és Moszkvával nem a kontinens felosztásáról, hanem a további támadások megelőzéséről kell beszélni.

Romániának a következő napok diplomáciai egyeztetéseinél különösen azt érdemes figyelnie, hogy az amerikai fél az ukrajnai rendezést összekapcsolja-e a NATO haderőinek állomásoztatásával, a rakétavédelmi létesítményekkel vagy a Fekete-tengeren folytatott szövetséges tevékenységgel. Az ilyen kérdésekben tett engedmények messze túlmutatnának az ukrajnai tűzszünet feltételein, és közvetlenül befolyásolnák, milyen katonai támogatásra számíthat Bukarest egy későbbi válság esetén – véli Viorela Marin, a Hotnews újságírója.