Nem történt meglepetés Moszkvában, mivel a találkozót megelőző két hét intenzív diplomáciai tervezgetés után a Donald Trump által kezdeményezett 28 pontos tervhez képest Oroszország kárára változott, zsugorodott a dokumentum, így azt Vlagyimir Putyin első nekifutásra semmiképpen sem fogadhatta el. A tárgyalási folyamat ugyanakkor nem zárult le. 

A küldöttek feladata az volt, hogy bemutassák Putyinnak a felülvizsgált amerikai békejavaslatot, amely az ukránokkal folytatott tárgyalások során 28 pontról 19 pontra csökkent. Az NBC News egy orosz tisztviselőre hivatkozva azt írja, a Kreml három kulcskérdésben nem hajlandó engedni: a Donbász feletti kontroll, az ukrán fegyveres erők létszámának maximalizálása és Oroszország területi igényeiinek hivatalos amerikai és európai elismerése. 

Közben komoly diplomáciai feszültség jelei mutatkoznak az amerikai–ukrán kapcsolatokban. A Kárpáthír által idézett Euronews arról számolt be, hogy Trump különmegbízottjai a moszkvai egyeztetés után váratlanul lemondták a Volodimir Zelenszkijjel tervezett brüsszeli találkozót. Ezzel párhuzamosan Marco Rubio külügyminiszter kemény üzenetet küldött Kijevnek a pénzügyi támogatások végességéről és az orosz területi követelésekről. Kijelentette: az Egyesült Államok nem tudja és nem is fogja a végtelenségig fenntartani Ukrajna jelenlegi szintű támogatását. 

„Egyesek szerint a politikánknak a végtelen finanszírozásból kell állnia, függetlenül attól, meddig tart a háború. Ez irreális. Nem felel meg a valóságnak. És nem is fog megtörténni” – szögezte le Rubio, hozzátéve, hogy Washington már régóta jelzi: ezek a léptékek fenntarthatatlanok. A külügyminiszter hangsúlyozta: Washington célja annak felmérése, lehetséges-e a konfliktus lezárása mindkét fél számára elfogadható feltételekkel. Bár Rubio szerint „bizonyos előrelépés” már történt, végleges megállapodás még nincs.

Kapcsolódó

Öt órán át tárgyalt Putyin az amerikaiakkal

Csaknem öt órán át tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja kedden Moszkvában.

béketerv orosz–ukrán háború Vlagyimir Putyin Amerikai Egyesült Államok

A német diplomácia álláspontjában közben elmozdulás történt. Johann Wadephul külügyminiszter szerint a rendezés esélye „soha nem volt még nagyobb”, ugyanakkor Ukrajnának a békéért fájdalmas, akár területi engedményeket kell vállalnia. „A diplomácia feladata olyan kompromisszumok kidolgozása, amelyeket a konfliktusban álló felek támogatni tudnak. Ez végső soron mindig fájdalmas engedményekkel jár” - mondta egy interjúban a miniszter. Szerinte a lehetséges békemegállapodás részeként Ukrajnának népszavazáson kellene megerősítenie a feltételek elfogadását, így a határváltozásokat is. 

Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter egy kijevi gazdasági fórumon arról beszélt, hogy Ukrajnára hamarosan „nagyon nehéz idők” várnak, amikor a társadalomnak és a vezetésnek is el kell ismernie a valóságot, bármilyen fájdalmas is az. „A valóság tagadása csak visszahúz minket. Ukrajna előtt taktikai vereség áll, de stratégiai győzelem. Taktikai, mert a pillanat hevében kellemetlen lesz.” Érvelése szerint a győzelem fogalmát az eredeti orosz hadicélok tükrében kell értelmezni. „Mivel Moszkva szándéka az ukrán nemzet és államiság teljes felszámolása volt, ennek megakadályozása önmagában stratégiai diadal, még ha ez most áldozatokkal vagy presztízsveszteséggel is jár” – mondta Kuleba. 

Káros volt az eredeti terv kiszivárogtatása 

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő Facebook bejegyzésében azt írta, „ahogy az sajnos várható volt, áttörés nem született”. Mint írta, Donbasz megszerzése a mostani orosz program minimuma. „Ez az, amit eladhatnak belföldön a több százezer halottért cserébe. Ha ebben nincs ukrán részről kompromisszum, akkor borítékolható volt, hogy Moszkva nem fogadja el a tervet”–- fogalmazott a térség szakértője. 

Károsnak nevezte a korábbi béketerv kiszivárgását „mert az abban szereplő feltételek az oroszok számára jobbak voltak, mint az utána megváltoztatott dokumentum”. „Volt egy terv, ami helyett az oroszok most egy rosszabb ajánlatott kaptak. A hatalmi logika alapján várható volt, hogy nem fogadják majd el” - tette hozzá. Bendarzsevszkij Anton szerint Zelenszkij a korrupciós botrány miatt külpolitikailag, az elnöki hivatal lemondása okán pedig belpolitikailag gyengült meg. „Csoda lenne, ha ezt Putyin nem próbálna meg kihasználni, és még többet kisajtolni Ukrajnától” – fogalmazott az elemző.

Demkó Attila, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője .az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a tárgyalási pozícióik erősítése érdekében az oroszok és az ukránok akár komolyabban is felléphetnek egymás ellen a hadszíntéren a következő időszakban. A szakértő úgy fogalmazott, „sok esetben a háború utolsó szakasza a legvéresebb”, méghozzá azért, mert ilyenkor már minden egyes lépés befolyásolhatja az esetleges béketárgyalások menetét. Az ukránok és az oroszok is abban érdekeltek, hogy minél nagyobb katonai sikereket érjenek el a fronton, mert minden ilyen fejlemény hivatkozási alap lehet majd a tárgyalóasztalnál.

Abbasz Galljamov orosz politikai elemző szerint Putyin erős nyomás alatt áll: nem engedhet meg magának egy konfliktust Trumppal, mert az rendkívül kockázatos lenne. „Ha Trump komoly nyomást gyakorol, Putyin beleegyezhet egy ideiglenes tűzszünetbe, de fenntartja a lehetőségét a tavaszi provokációknak” – véli a szakértő. Michael Horowitz amerikai elemző ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az orosz elnök „ideális megállapodása” nemcsak a Donbászt, hanem Zaporizzsját és Herszont is magában foglalná, kiegészítve a szankciók teljes feloldásával.