Románia rögzítette az Európai Unió legmagasabb iskolaelhagyási rátáját a 18 és 24 év közötti fiatalok körében – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. A statisztikák szerint a romániai fiatalok 15,5%-a hagyta el idő előtt az oktatási és szakképzési rendszert.

Az Európai Unió egészét tekintve az iskolaelhagyók aránya 9,1% volt, ami rendkívül közel áll a 2030-ra kitűzött 9%-os uniós célhoz. Az adatok az elmúlt évtizedben folyamatos javulást mutatnak, hiszen 2015-ben ez az arány még 11% volt a közösségben, számol be a News.ro.

„Az EU-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok átlagosan 9,1%-a hagyta el korán az oktatási és képzési rendszert. A tagállamok közötti szórás ugyanakkor óriási: míg Horvátországban mindössze 2,1% ez az arány, addig Romániában eléri a 15,5%-ot” – közölte az Eurostat.

Románia után a legmagasabb rátát Németországban (13,1%) és Spanyolországban (12,8%) mérték. A skála másik végén, a legjobb mutatókkal Horvátország, Görögország, Írország és Lengyelország rendelkezik, ahol az iskolaelhagyás nem haladja meg a 4%-ot. Az Eurostat kiemelte, hogy 17 tagállam már most teljesítette a 2030-as európai célkitűzést.

Sikertörténetek és visszaesők az Unióban

Az uniós átlag 1,9 százalékponttal csökkent a vizsgált évtizedben. A legjelentősebb előrelépést az alábbi országok érték el: Málta7,7 százalékpontos csökkenés, Portugália: 7,4 százalékpontos csökkenés, Spanyolország: 7,2 százalékpontos csökkenés.
Ezzel szemben hét tagállamban romlottak a mutatók ugyanebben az időszakban. A legnagyobb arányú növekedést Cipruson, Németországban és Ausztriában regisztrálták.

Európai szinten az iskolaelhagyás lényegesen gyakoribb a férfiak, mint a nők körében. Az uniós átlag szerint a férfiaknál 10,6%, míg a nőknél 7,5% ez az arány, ami 3,1 százalékpontos különbséget jelent.
Szinte az összes tagállam a fiatal férfiak magasabb arányáról számolt be, ez alól csupán Románia és Bulgária képez kivételt, ahol a nők mutatói kedvezőtlenebbek. A legjelentősebb nemek közötti szakadékot Spanyolországban, Lettországban, Máltán és Szlovéniában mérték, míg Csehországban a legkisebb (mindössze 0,2 százalékpont) az eltérés.

Súlyos következmények a munkaerőpiacon

Az Eurostat rávilágított arra is, hogy az oktatási rendszert korán elhagyó fiatalok komoly nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacon való elhelyezkedés során: az iskolaelhagyók mindössze 46,2%-ának volt munkahelye, 30,8%-uk munkanélküli volt, de szeretett volna dolgozni, 23,1%-uk inaktív volt, vagyis nem volt állása és nem is keresett munkát.

A statisztikák lakóhely szerinti lebontása azt mutatja, hogy az iskolaelhagyás a nagyvárosokban a legritkább (8%), ami már most a 2030-as uniós cél alatt van. A kisvárosokban és az elővárosokban ez az arány 10,1%, míg a vidéki területeken 9,6%-on áll.