Az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti nem dolgozó és oktatási vagy képzési programban sem részt vevő (NEET) fiatalok aránya a 2015-ös 15,2 százalékról 2025-re 11 százalékra csökkent, de Romániában továbbra a legmagasabb ez az arány az uniós tagországok körében - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból.

Ezeknek a fiataloknak az aránya tavaly Hollandiában (5,3 százalék), Svédországban (5,9 százalék) és Szlovéniában (7,6 százalék) volt a legkisebb és Romániában (19,2 százalék), Bulgáriában (13,8 százalék) és Görögországban (13,6 százalék) a legnagyobb. Az adatok azt mutatják, hogy Romániában közel négyszer magasabb az aránya a NEET-fiataloknak, mint Hollandiában, írja az Agerpres.

2015 és 2025 között a NEET-fiatalok aránya az EU 27 tagállama közül 22-ben csökkent. A legnagyobb csökkenést Olaszországban (12,4 százalékpontos csökkenés, 25,7-ról 13,3 százalékra), Görögországban (10,5 százalékpontos csökkenés, 24,1-ról 13,6 százalékra) és Horvátországban (9 százalékpontos csökkenés, 19,8-ról 10,8 százalékra) regisztrálták.

Románia esetében ez az arány minimális mértékben, a 2015-ös 20,9 százalékról 19,2 százalékra csökkent 2025-ben.

Három tagállamban nőtt a NEET-fiatalok aránya 2015 és 2025 között: Németországban 1 százalékponttal, Luxemburgban 1,2 százalékponttal és Ausztriában 1,6 százalékponttal, Dániában és Litvániában pedig stagnált.

A legmagasabb arányban azok a 15 és 29 év közöttiek tartoznak a nem dolgozó és nem is tanuló fiatalok közé, akik csak alapfokú oktatásban részesültek. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben az EU-ban a 15 és 29 év közötti fiatalok körében a NEET-ek aránya az alacsony iskolai végzettségűek körében 12,8 százalék volt. Ez az arány a különböző tagország esetében változott: míg Svédországban és Lengyelországban 6,1 százalék, Romániában 35,8 százalék volt.

A legtöbb tagállamban eltérések vannak a NEET-férfiak és -nők aránya között: uniós szinten tavaly a 15-29 éves fiatal nők 12 százaléka nem dolgozott és nem is tanult, míg a fiatal férfiaknál 9,9 százalék volt ez az arány. Mindkét nem esetében Hollandiában a legalacsonyabb az arány: a férfiak körében 3,8, a nőknél 4,6 százalék. Ezzel szemben a legnagyobb arányt a nem foglalkoztatott és nem is tanuló fiatal férfiaknál Olaszországban jegyezték (17,7 százalék), a nőknél pedig Romániában (25,4 százalék).

2025-ben két olyan ország volt, ahol a NEET-kategóriába tartozó fiatal nők aránya legalább hét százalékponttal magasabb volt, mint a fiatal férfiaké. A legnagyobb különbséget Romániában (11,2 százalékpont) figyelték meg, amelyet Csehország (7,4 százalékpont) követett. Romániában a NEET-ek aránya a fiatal nők körében 25, a fiatal férfiak körében pedig 13,8% volt.