Az online, telefonos és banki csalások megelőzésére indított tájékoztató kampányt az RMDSZ. Az Állj meg! Csaló! kezdeményezés célja, hogy segítsen felismerni a leggyakoribb átverési módszereket, és gyakorlati tanácsokat adjon arra, mit tegyenek azok, akiket csalók próbálnak megtéveszteni. A kampány elindítását az is indokolja, hogy az idei év első felében országosan mintegy 15 ezer csalási esetet jelentettek, ami 40 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Az RMDSZ tájékoztató kampányt indított az online, telefonos és banki csalások megelőzésére. Az Állj meg! Csaló! elnevezésű kezdeményezés hétköznapi példákon keresztül mutatja be a leggyakoribb átverési módszereket és gyakorlati tanácsokat ad arra, hogyan lehet elkerülni azokat.

„Azt látjuk, hogy ez már nem elszigetelt jelenség, hanem tömegesen terjedő csalási forma. 2026 első félévében 15 ezer esetet jelentettek, ami 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és ezeknek mintegy fele telefonos megkereséssel indul” – mondta el a Maszol érdeklődésére Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, a kampány egyik kezdeményezője. Hozzátette: a csalók egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, és bár az idősebb, a digitális eszközöket ritkábban használó korosztály különösen veszélyeztetett, valójában bárki áldozattá válhat.

Az emberek bizalmát törik fel

Miklós Zoltán szerint fontos megérteni, hogy a csalók többsége nem banki rendszereket támad meg, hanem az emberek bizalmát használja ki. „Nem a technológia a gyenge pont. Nem az történik, hogy feltörik a bankok rendszereit, hanem az emberek bizalmát próbálják megszerezni” – fogalmazott.

A politikus szerint a csalásoknak jól felismerhető forgatókönyvük van. A kapcsolatfelvétel után – telefonon, e-mailben vagy üzenetben – a csalók bizalmat építenek, gyakran banki alkalmazottnak, adóhatósági munkatársnak vagy más hivatalos személynek adják ki magukat. Sok esetben az áldozat nevét vagy bankjának nevét is ismerik, ami hitelessé teszi a történetüket.

Ezt követi a nyomásgyakorlás. A csalók azt állítják például, hogy valaki hitelt próbál felvenni az áldozat nevében, veszélyben van a bankszámlája, vagy éppen visszajár neki egy összeg. A cél az, hogy sürgetéssel és félelemkeltéssel gyors döntésre kényszerítsék az illetőt. „Arra alapoznak, hogy stresszes helyzetben az ember nem a legjobb döntéseket hozza meg. Azt akarják elérni, hogy mi adjuk ki a PIN-kódot, a jelszót vagy az egyszer használatos hitelesítő kódot. Vagyis végső soron mi magunk nyitjuk meg előttük a hozzáférést a saját számlánkhoz” – magyarázta.

A kampány üzenete

A kampány egyik legfontosabb üzenete, hogy gyanús helyzetben senki ne cselekedjen azonnal. A kezdeményezők arra biztatják az embereket, hogy szakítsák meg a hívást, majd a bank vagy az érintett intézmény hivatalos telefonszámán ellenőrizzék a kapott információt. Ha bizonytalanok, kérjenek segítséget családtagtól vagy olyan személytől, aki jártasabb a digitális ügyintézésben. Miklós Zoltán hangsúlyozta: a bankok soha nem kérnek telefonon PIN-kódot, internetbanki jelszót vagy hitelesítő kódot.

A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valaki mégis csalás áldozatává válik, az első percek kulcsfontosságúak. „Az első harminc perc kritikus. Ilyenkor még lehetőség van a bankkártya letiltására, a jelszavak megváltoztatására vagy arra, hogy a bank megpróbálja leállítani az utalást. Nagyon szűk az időablak, de ilyenkor még lehet tenni valamit” – mondta.

Jogszabály-módosítás is szükséges

Molnár András parlamenti képviselő, a kezdeményezés másik elindítója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunikációs kampány mellett jogszabályi és intézményi lépésekre is szükség lenne az online csalások visszaszorításához.

A politikus megosztotta: az elmúlt hónapokban a Román Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, valamint kiberbiztonsági és bűnüldöző szervek képviselőivel is egyeztettek a jelenségről. A tapasztalatok szerint a csalások jelentős részét nehéz felderíteni, ezért a megelőzés kulcsfontosságú.

A képviselő példaként említette, hogy érdemes lenne megvizsgálni a feltöltőkártyás SIM-kártyák vásárlásának szigorúbb nyilvántartását, egy országos bejelentővonal létrehozását, valamint a gyanús tranzakciók gyorsabb befagyasztását lehetővé tevő jogszabályi módosításokat. Hozzátette: a cél az, hogy minél kevesebb ember váljon csalók áldozatává, hiszen a károk jelentős része utólag már csak nehezen vagy egyáltalán nem téríthető meg.

„Ezt a jelenséget teljesen megszüntetni aligha lehet, de minden olyan intézkedés fontos, amely csökkenti az áldozatok számát” – fogalmazott Molnár András.