Hónapok óta bizonytalan a Madarasi Hargita síközpontjának jövője. A vita elsődlegesen arról szól, hogy ki működtetheti 2027-től a sípályákat, a háttérben azonban ennél összetettebb kérdések állnak. A jelenlegi üzemeltető, a Bagolykő Kft. szerződéses jogaira hivatkozik, a Kápolnásfalusi Közbirtokosság pedig már kiválasztotta a lehetséges új üzemeltetőt. A Bagolykő egy hónappal ezelőtt bírósághoz fordult, az érintetteknek ugyanakkor már a következő hetekben megoldást kell találniuk arra, hogy a 2026/2027-es síszezon elindulhasson.

A síközpontot 2003 óta működteti a Bagolykő Kft., a vállalkozás a sípályákhoz szükséges területek jelentős részét a Kápolnásfalusi Közbirtokosságtól bérli. Az eredeti szerződés ötven évre, 2053-ig biztosított volna használati lehetőséget. A felek között 2016-ban új megállapodás született, amely a korábbi szerződés helyébe lépett, és 2026. december 22-ében határozta meg a használati jogviszony lejáratát. A Bagolykő Kft. ugyanakkor úgy értelmezi, hogy az új szerződésben előbérleti jogot is biztosítottak számára.

A két fél jó ideje eltérően ítéli meg ezt a szerződéses viszonyt, a konfliktus 2026 tavaszán vált nyíltabbá, amikor a közbirtokosság közgyűlése úgy döntött, hogy 2027-től más üzemeltetővel folytatná a síközpont működtetését. Ettől kezdve két, egymással párhuzamos kérdésről kezdődött vita. Az egyik az, hogy valóban megszűnik-e a Bagolykő Kft. lehetősége a működtetés folytatására, a másik pedig az, hogy mi történik azzal a felvonó-, hóágyú- és gépparkkal, amelyet a jelenlegi üzemeltető épített ki és vásárolt meg.

Az esetről elsőként a Hargita Népe számolt be, ahogyan azt is a Hargita megyei napilap hozta nyilvánosságra, hogy a konfliktus legújabb fejezetében az eddigi üzemeltető bírósági kereset útján próbál megoldást keresni és válaszokat kapni.

Miközben a közbirtokosság jelenlegi vezetése szerint a régi megállapodás a tulajdonosok számára kedvezőtlen és aránytalan volt, a Bagolykő Kft. arra hivatkozik, hogy a 23 év alatt jelentős beruházásokat hajtott végre, és ezek mellett a szerződésben rögzített jogait sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A közbirtokosság szerint nem késő megállapodni

Both Lajos, a Kápolnásfalusi Közbirtokosság elnöke a Maszolnak elmondta: az elmúlt napokban asztalhoz ültek az érintett felek. Az egyeztetésen a közbirtokosság képviselői mellett a jelenlegi üzemeltető és a lehetséges új üzemeltetői csoport tagjai, valamint a Madarasi Hargitán működő vendéglátóhelyek vezetői is részt vettek.

A közbirtokossági elnök szerint önmagában már az is fontos előrelépés, hogy a felek egy asztalhoz ültek, hiszen a kialakult helyzet rendezése minden érintett közös érdeke. „Bízom benne, hogy elkezdődhet a szezon, mindenkinek ez kell legyen az egyedüli célja” – fogalmazott. Both Lajos szerint a közbirtokosság álláspontja továbbra is változatlan: a 2026/2027-es idény lebonyolításának jogi keretét a korábban felajánlott átmeneti („száznapos”) szerződés biztosítaná. Úgy véli, amennyiben ezt a Bagolykő Kft. aláírná, semmi nem akadályozná a szezon előkészítését.

Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a jelenlegi üzemeltető nem fogadja el a szerződést, a közbirtokossági elnök úgy fogalmazott: ebben az esetben ő sem látja biztosítottnak a szezon lebonyolítását. A folyamatban lévő perrel kapcsolatban elmondta, a bírósági eljárás érinti ugyan az ügyet, de álláspontja szerint nem közvetlenül a síközpont működtetéséről szól, hanem olyan kérdésekről, amelyekben a Bagolykő Kft. a közbirtokosság bizonyos kötelezettségeinek teljesítését szeretné elérni.

Both Lajos ugyanakkor bizakodóan nyilatkozott a további egyeztetések lehetőségéről is. Elmondása szerint tudomása van arról, hogy a jelenlegi és a lehetséges jövőbeli üzemeltetők között is megindultak a tárgyalások, ugyanakkor ezek üzleti jellegű megbeszélések, amelyekbe a közbirtokosság nem kíván közvetlenül beavatkozni.

A közbirtokosság elnöke szerint továbbra is az lenne a legjobb megoldás, ha a felek bírósági döntés nélkül tudnának megegyezésre jutni, és a Madarasi Hargitán zavartalanul elindulhatna a következő síszezon.

A vita egyik kulcspontja az átmeneti szerződés

A közbirtokosság és a Bagolykő Kft. közötti egyeztetések egyik központi eleme az úgynevezett száznapos szerződés lett. A közbirtokosság ezt átmeneti megoldásnak szánta: a Bagolykő végigvihette volna a 2026/27-es szezont, 2027-től pedig az új üzemeltető kezdhette volna meg a működtetést. A jelenlegi üzemeltető azonban nem fogadta el a tervezetet. A Bagolykő szerint ugyanis az átmeneti szerződés olyan feltételeket tartalmazott, amelyek veszélyeztették volna az előbérleti jogát.Különösen problémásnak tartották azt a rendelkezést is, amely szerint a szerződés végén, ha nem születik megállapodás az eszközök átvételéről, rövid határidőn belül el kellene bontaniuk és el kellene szállítaniuk a felvonókat, hóágyúkat és gépeket. A Bagolykő szerint ez egy Natura 2000-es területen különösen nehezen teljesíthető, hiszen a bontási munkálatokhoz is szükség lehet különböző hatósági engedélyekre.

A közbirtokosság ezzel szemben fenntartotta a száznapos konstrukciót. Álláspontjuk szerint ezzel biztosítható lenne a 2026/27-es szezon, miközben a következő évtől már az új üzemeltető kezdheti meg a munkát.

Perre mentek

A Bagolykő Kft. szerint az előbérleti jog gyakorlásához ismernie kell az új üzemeltető konkrét ajánlatát. Ha ugyanis a közbirtokosság egy másik csoportnak kívánja bérbe adni a területet, a jelenlegi üzemeltető szerint neki lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ugyanazon feltételek mellett éljen előbérleti jogával. A közbirtokosság nem osztotta ezt az értelmezést, és a Bagolykő által kért ajánlatot nem adta át.

A vita végül bíróságra került: a Bagolykő augusztus 31-én keresetet nyújtott be a Székelyudvarhelyi Bíróságon. A cég nem egyszerűen azt kéri, hogy automatikusan maradhasson üzemeltető, hanem azt szeretné elérni, hogy a közbirtokosság közölje vele az új csoport konkrét ajánlatát. Ez alapján kívánja eldönteni, hogy él-e az előbérleti jogával.

A bírósági eljárás ugyanakkor önmagában nem oldja meg a közelgő síszezon körüli gyakorlati kérdéseket. Miközben a jogvita várhatóan hónapokig, akár tovább is elhúzódhat, a pályák előkészítéséről, az infrastruktúra használatáról és a szezon lebonyolításáról rövid időn belül dönteni kell. A jelenlegi helyzetről és a következő hónapok kilátásairól Bartók Bélát, a Bagolykő Kft. képviselőjét kérdeztük.

Érvényesítenék a jogaikat

A Bagolykő Kft. ügyvezetője, Bartók Béla szerint a Székelyudvarhelyi Bíróságon elindított eljárás nem arról szól, hogy a cég mindenáron meg akarja tartani a síközpont üzemeltetését, hanem arról, hogy érvényesíteni kívánja a szerződésben rögzített előbérleti jogát.

Mint a vállalkozó a Maszol érdeklődésére elmondta, a közbirtokossággal kötött szerződés tartalmazza az előbérleti jogra vonatkozó rendelkezéseket, Bartók Béla szerint a vonatkozó jogszabályok alapján amennyiben a tulajdonos másnak kívánja bérbe adni a területet, az előbérleti joggal rendelkező felet haladéktalanul értesítenie kell, és lehetőséget kell biztosítania számára arra, hogy megismerje az ajánlat feltételeit. Mint rámutatott: a Bagolykő keresete lényegében azt kívánja elérni, hogy a bíróság tisztázza ezt a helyzetet, és kötelezze a közbirtokosságot az általuk kért információk átadására.

Az ügyvezető úgy véli, az előbérleti jog intézményének éppen az a célja, hogy védelmet biztosítson a bérlő számára olyan helyzetben, amikor a tulajdonos más partnerrel kíván szerződni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem jelent automatikus előnyt. Ha egy másik pályázó valóban kedvezőbb ajánlatot tesz, az előbérleti joggal rendelkező fél elveszítheti ezt a lehetőséget. A Bagolykő képviselője emlékeztetett arra is, hogy a vállalkozás tíz évvel ezelőtt elfogadta a szerződés módosítását és a bérleti időszak lerövidítését, mert abban bízott, hogy az előbérleti jog megfelelő garanciát jelent majd a jövőre nézve.

Kicsi az esélye a decemberi nyitásnak

A közelgő szezon kilátásairól szólva Bartók Béla jóval pesszimistábban fogalmazott, mint a közbirtokosság képviselői. Arra a kérdésre, mekkora esélyt lát arra, hogy a Madarasi Hargita decemberben fogadni tudja a sízőket, röviden úgy válaszolt: „kicsi”.

Az ügyvezető szerint a jelenlegi helyzet rosszabb, mint néhány hónappal ezelőtt volt, és továbbra is számos nyitott kérdés vár rendezésre. Elmondása szerint időközben már történtek kapcsolatfelvételek és ajánlatok is a lehetséges új üzemeltetői csoport részéről, ugyanakkor a felek között továbbra sem született olyan megállapodás, amely alapján megkezdődhetne a szezon gyakorlati előkészítése.Bartók Béla hangsúlyozta: a Bagolykő álláspontja szerint az elmúlt több mint két évtized beruházásai és a kiépített infrastruktúra olyan értéket képviselnek, amelyet a jelenlegi jogvita rendezése során sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Nem csupán üzemeltetőváltásról van szó

A konfliktus ugyanakkor jóval összetettebb annál, mint hogy ki működteti majd a síközpontot 2027-től. A közbirtokosság vezetőségének döntése szerint 2027-től egy új, ötfős csoport működtetné a síközpontot. A csoport tagjai Lőrincz Zsolt, Both István, Benedek Elek, Ferencz László és Bodó Jenő. Az új üzemeltetők elképzelése szerint elsősorban a jelenlegi infrastruktúrát használnák tovább. Ez látszólag egyszerű megoldásnak tűnik, a gyakorlatban azonban éppen itt van az egyik legnagyobb akadály, az infrastruktúra jelentős része ugyanis a Bagolykő beruházása. A jelenlegi üzemeltető az elmúlt több mint két évtizedben felvonókat, hóágyúrendszert és beléptetőrendszert épített ki, emellett pályakarbantó és úttakarító gépeket vásárolt.

A cég szerint 2019-ben egy több mint kétmillió eurós támogatási projektet is megnyert, amelyből ülőszékes felvonót, hóágyúrendszert és gépeket fejlesztettek volna, a földtulajdonosi hozzájárulás hiánya miatt azonban a projektet jelentősen módosítani kellett.

A Bagolykő Kft. álláspontja szerint nem lehet úgy új üzemeltetőt kijelölni, hogy közben rendezetlen maradjon a meglévő infrastruktúra sorsa. Az új csoport ugyanakkor azt szeretné, ha a síközpont működése nem szakadna meg, ezért a meglévő rendszert használná tovább.

Az új üzemeltetői csoport megegyezésben bízik

A vállalkozói csoport egyik tagja, Lőrincz Zsolt a Maszolnak elmondta: a közgyűlési döntés megszületése után felvették a kapcsolatot a Bagolykő Kft.-vel, és tárgyalásokat kezdtek a síközpont infrastruktúrájának jövőjéről. Mint fogalmazott, a felek között egyelőre nem született végleges megállapodás, de az egyeztetések folytatódnak.

Hangsúlyozta, hogy számukra sem kedvező, ha a jelenlegi bizonytalanság elhúzódik, hiszen a következő időszak működtetésére és az ehhez szükséges előkészületekre is készülniük kell. „Nem ellenségként tekintünk a Bagolykőre, hanem olyan partnerként, akivel meg kell találni a közös megoldást” – fogalmazott.

Lőrincz Zsolt szerint az infrastruktúra átvétele kulcskérdés. Amennyiben sikerül megegyezniük a jelenlegi üzemeltetővel, a működtetés folytonossága biztosítható lenne. Ha azonban nem születik megállapodás, jóval nehezebb helyzet állhat elő, hiszen új rendszerek kiépítése, illetve a szükséges engedélyek beszerzése hosszadalmas folyamat.

A lehetséges új üzemeltetők ugyanakkor úgy látják, hogy a Madarasi Hargita idegenforgalmának jövője nem kizárólag a téli turizmusra épülhet. Terveik között szerepel a négyévszakos működés erősítése, valamint olyan, nagyobb építési engedélyeket nem igénylő turisztikai elemek kialakítása, amelyek a hómentes időszakban is látogatókat vonzhatnak. Lőrincz Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelentősebb fejlesztésekben egyelőre nem gondolkodhatnak, amíg nem rendeződnek a területre vonatkozó területrendezési és engedélyezési kérdések.

A vállalkozó szerint az elkövetkező két-három év elsősorban a szükséges dokumentációk elkészítéséről és a működés stabilizálásáról szólhat. Lőrincz Zsolt azt is leszögezte, hogy a jelenlegi szakemberekre és alkalmazottakra a jövőben is számítanak, és a síközpont működtetésében a folytonosságot tartja az egyik legfontosabb szempontnak.

A közbirtokosság másként látja

A vita mögött nemcsak szerződéses és tulajdonjogi kérdések állnak, hanem a Madarasi Hargita jövőjéről alkotott eltérő elképzelések is. A Bagolykő Kft. elsősorban az elmúlt évtizedek beruházásait és a meglévő infrastruktúra értékét hangsúlyozza. A közbirtokosság vezetése viszont a terület tulajdonosaként nagyobb beleszólást szeretne abba, milyen irányban fejlődik a síközpont.

Both Lajos, a Kápolnásfalusi Közbirtokosság elnöke korábbi nyilatkozatában a régi szerződést „méltánytalan, aránytalan és egyoldalú” megállapodásként jellemezte, és azt hangsúlyozta, hogy a több mint hatszáz tagot képviselő közgyűlés döntött az üzemeltetőváltásról. Álláspontja szerint az eredeti megállapodás olyan kikötéseket is tartalmazott, amelyek indokolatlanul korlátozták a közbirtokosság mozgásterét saját területeinek használatában.

A közbirtokosság a természetvédelmi szempontokat is hangsúlyozza. A Madarasi Hargita Natura 2000-es terület, ezért a fejlesztéseknek, a turizmus bővítésének, a vízhasználatnak és a hegy hagyományos használatának – például a legeltetésnek – egymással is összhangban kell lenniük.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Madarasi Hargita környékén a tulajdonosi és területrendezési viszonyok sem tekinthetők rendezettnek. A kérdésről Bíró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét is megkérdeztük.

A megyei tanács nem választ oldalt

A politikus szerint a megyei önkormányzat nem kíván egyik fél oldalára sem állni a Bagolykő Kft. és a Kápolnásfalusi Közbirtokosság között kialakult vitában. Mint a politikus fogalmazott, a megyei tanács szerepe nem az igazságtétel, hanem az, hogy segítséget nyújtson a tervezési, engedélyezési és adminisztratív folyamatokban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a feleknek tárgyalóasztalhoz kellene ülniük, mert csak így biztosítható a síközpont működésének folytonossága. „Mi mindenben nyitottan és támogatólag állunk hozzá, viszont oldalt nem fogunk választani, nem megyünk igazságot tenni, mert nem az a mi szerepünk” – mondta.

Bíró Barna Botond beszámolt arról is, hogy az elmúlt héten lezajlott, fentebb már említett egyeztetés célja az volt, hogy a jelenlegi és a leendő üzemeltető találjon olyan átmeneti megoldást, amely biztosítja a sífelvonók működését és a turisztikai szezon zavartalan lebonyolítását. A politikus kiemelte: a környék panzióinak, vállalkozóinak és szolgáltatóinak is ez az érdeke.

A megyei tanács elnöke szerint a Madarasi Hargita egyik alapvető problémája, hogy nincs egyetlen, mindenki által elfogadott „gazdája”. A területek, utak és egyéb érdekek több szereplő között oszlanak meg, miközben a hegy turisztikai desztinációként csak akkor működik jól, ha az érintettek együttműködnek.

Bíró Barna Botond arra is felhívta a figyelmet, hogy a vita alapvetően magántulajdont érint. A sípályák jelentős része közbirtokossági területen található, ezért szerinte a tulajdonos akaratát tudomásul kell venni. Ugyanakkor úgy véli, a közbirtokosságnak is rugalmasnak kell lennie az átmeneti időszak kezelésében, ha a végleges megoldás nem valósítható meg azonnal. „A tulajdonosnak az akaratát, a döntését tudomásul kell venni, viszont a tulajdonos is tudomásul kell vegye azt, hogy ha rögtön nem megoldható, akkor legyen rugalmasabb, hogy az átmenet biztosításában proaktív szerepet töltsön be” – fogalmazott.

A térség egészét érinti a vita

Bíró Barna Botond szerint a Madarasi Hargita turizmusa nem egyetlen település ügye. Ha jól működik a desztináció, abból Kápolnásfalu, Szentegyháza, Zetelaka, Székelyudvarhely és a környék vállalkozásai egyaránt profitálnak. Ha viszont a síközpont működése ellehetetlenül, annak negatív hatásait az egész térség megérzi. „Ha ez a Madarasi Hargita, mint turisztikai desztináció jól működik, az jó Szentegyházától Udvarhelyig mindenkinek. Ha nem működik, akkor senkinek se jó” – összegzett a politikus.