Több mint kétszáz érdeklődő kereste fel szerdán a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat, ahol a nagy mesemondó születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünnepelték. A látogatók ezúttal ingyenesen járhatták be az egykori családi otthont, élőszavas mesemondáson vehettek részt, és a Benedek Elek leszármazottaitól hallhattak személyes családi történeteket.

Mint Bíró Boróka, Benedek Elek ükunokája, az emlékház kulturális menedzsere a Maszolnak elmondta, az ingyenes emlékház-látogatásnak közel három évtizedes hagyománya van. Benedek Elek leszármazottjai az emlékház magánkézbe vétele után döntöttek úgy, hogy az év egy napján, jeles felmenőjük születésnapján mindenki számára ingyenesen megnyitják az emlékszobákat.

A kezdeményezés az évek során egyre több elemmel bővült. Míg korábban elsősorban az emlékház megtekintése állt a középpontban, az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap az élőszavas mesemondás is. Idén Bedőházi Beáta, a Szóperencia Egyesület, valamint Hajós Erika, a Tekergő Meseösvény Egyesület képviseletében várta mesékkel a látogatókat.

A program délelőtt 10 és délután 3 óra között folyamatosan zajlott. Több mint kétszázan érkeztek Kisbaconba: óvodások, kisiskolások, pedagógusok és szülők Kisbaconból, Nagybaconból, Bibarcfalváról, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről is.

A kertben zajló mesemondás mellett az emlékházban interaktív tárlatvezetés várta a vendégeket. Bíró Enikő, Benedek Elek dédunokája és Bíró Béla, az emlékház vezetői az épület és a kiállítás történetébe vezették be a látogatókat, míg Bíró Boróka és testvére, Bíró Bíborka családi történeteket osztottak meg a nagy mesemondó életéről és leszármazottairól.

Családi történetek első kézből

A szervezők szerint éppen ez a személyesség az emlékház egyik legfontosabb sajátossága. A látogatók nem egy hagyományos múzeumi térbe lépnek be, hanem Benedek Elek egykori otthonába, amely ma is lakott ház. Ráadásul a vendégeket maguk a leszármazottak vezetik végig a szobákon, és olyan történeteket is hallhatnak, amelyek egy hagyományos tárlatból nem feltétlenül derülnének ki.

„Családi csapatban működtetjük az Emlékházat: édesanyám Bíró Enikő és édesapám, Bíró Béla, a húgom, Bíró Bíborka, valamint jómagam, családjainkkal” – fogalmazott Bíró Boróka. Szerinte mindez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a látogatás személyes élménnyé váljon gyerekek és felnőttek számára egyaránt.

A család ugyanakkor nemcsak Benedek Elek meséit szeretné közelebb hozni a látogatókhoz. Fontosnak tartják az író meséken túli munkásságának és szerepvállalásainak bemutatását is. Ennek jegyében a szeptember 30-i programot követően Csíkszeredában, a Csíki Adélka által vezetett PontMost Olvasom könyvklubban is Benedek Elek egyik kevésbé ismert művéről, az Uzoni Margit című lányregényről beszélgettek. A regény a könyvklub szeptemberi olvasmánya volt.

Bíró Boróka szerint az emlékház működtetésében napjainkban a múzeumi élmény megteremtése is fontos szempont. Nem elegendő csupán információkat átadni: a vizualitásnak, a történetmesélésnek és az élményeknek is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a látogató valóban elmerüljön a Benedek Elek által megteremtett világban.

A szervezők a fiatalabb generáció megszólítására digitális fejlesztéseket is terveznek. Céljuk, hogy Benedek Elek örökségét ne csupán a hagyományos múzeumi eszközökkel, hanem a mai kor technológiáival is közelebb vigyék a gyerekekhez és fiatalokhoz.