Románia az Európai Unióban (EU) vezeti a rangsort azon fiatalok arányát tekintve, akik nem is dolgoznak és nem is tanulnak – arányuk meghaladja a 19 százalékot. A Maszol által megkérdezett szakértő szerint, a jelenség nagyon veszélyes, a megoldás pedig a kötelező oktatás szigorú számonkérése lehet.

Az angol nyelvben ezeket a fiataloknak NEET-eknek nevezik (neither in employment, nor in education and training – sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem részesülnek), az Európai Uniós átlag 2024-ben 11 százalék volt.

A fiatalok körében mért munkanélküliség terén Románia tartja a rekordot az EU-ban: 2025 január–márciusában a 15–24 évesek közel egynegyede (24,8%) volt munkanélküli. Közben június végén Románia általános munkanélküliségi rátája 3,16% volt – majdnem a fele az EU-s átlagnak, amely 5,9%.
Ez azt jelenti, hogy 2025 júniusában a fiatalok munkanélkülisége nyolcszor nagyobb volt, mint az országos átlag a teljes munkaképes korú népesség körében.

Borús kilátások

A romániai fiatalokra vonatkozó statisztika – akik nem járnak iskolába (beleértve az egyetemet), és nem is dolgoznak – szinte azonos azok számával, akik kimaradtak az oktatásból.
A falusi és a városi fiatalok között 7%-os különbség mutatkozik: a városi környezetben élők 19,4%-a, a falusiak 26%-a nem dolgozik és nem jár iskolába – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.

Az EU-ban Romániát Olaszország követi a legtöbb NEET-tel – itt a fiatalok több mint 15%-a nem dolgozik. Hollandiában viszont kevesebb mint 5% azok aránya, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak. Az Eurostat szerint 2025 júniusában az EU-ban 2,8 millió fiatal tartozott a NEET-kategóriába, tájékoztat az Europa Liberă.

Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 570 000 romániai fiatal, aki nem tanul és nem dolgozik, az uniós NEET-fiatalok több mint 20%-át teszi ki – vagyis ennyien nem járulnak hozzá a közös kasszához, és nem is készülnek erre.

A kilátások Románia számára nem túl jók: az oktatási minisztérium adatai szerint a 2023/2024-es tanévben (az utolsó, amelyről összesített statisztikák állnak rendelkezésre) az általános és alsó tagozatos diákok 82,7%-a járt ténylegesen iskolába. Vagyis már két éve a 0–VIII. osztályos gyerekek csaknem egyötöde nem részesült formális oktatásban – ami magas lemorzsolódási arányt és jelentősen csökkentett esélyeket jelent a munkaerőpiaci integrációra, amikor elérik a legális munkavállalási kort (16 év).

A statisztikai adatok nem tükrözik a valóságot – az még szomorúbb

A jelenség nemcsak Romániában, hanem az egész Európai Unióban gondot okoz, hívta fel a figyelmet Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Rámutatott, Bihar megyében nem olyan súlyos a helyzet, mint országos szinten, a megyében 10 százalék alatt van a NEET fiatalok aránya – összesen mint 480 ilyen helyzetben levő fiatal szerepel a nyilvántartásukban.

A szakértő ugyanakkor rámutatott, a statisztikai adatok nem tükrözik a valóságot, félő, hogy ennél sokkal nagyobb azoknak a fiataloknak a száma, akik nem dolgoznak hivatalosan, és nem szerepelnek egyetlen tanintézmény nyilvántartásában sem. Ennek hátterében az áll, hogy a statisztikákban azok szerepelnek, akiket munkakeresőként regisztráltak, de sok fiatal nem jelentkezik be munkanélküliként.

Tény, hogy ez a jelenség országos stratégiai probléma kellene legyen, ám közben a hatóságok nagyon kevés valós információval rendelkeznek ezekről a fiatalokról: sokukról azt sem tudják, hol vannak. Valószínű a fiatalok egy része külföldön vállal munkát, mások itthon végeznek be nem jelentett napszámos vagy más, szakképzettséget nem igénylő munkát.

„Ha egy faluban végigmegyünk egy utcasoron, és megkérdezzük a fiatalokat, hogy dolgoznak-e, ha őszintén válaszolnak, kiderül, hogy a többségük vállal valamilyen munkát, és szert tesznek jövedelemre, csak nincsenek hivatalosan bejelentve” – részletezte Békési Csaba.

Kapcsolódó

Tapasztalat nélkül, magas elvárásokkal – nehezen illeszkedik be a Z generáció a munkaerőpiacra

A 1996 és 2015 között született fiatalok, vagyis a Z generáció tagjai egészen másképp viszonyulnak a munkához, mint idősebb társaik.

fiatalok munkavállalók munkaerőpiac Z generáció

Az igazgató elismerte rendkívül nehéz ezt a jelenséget reálisan feltérképezni, de a nyomon követés az iskolában kellene kezdődjön. Minden gyereket beíratnak iskolába, ám időközben lemorzsolódnak, közben még megjelennek a nyilvántartásban, de már csak elvétve ülnek be az iskolapadba.

Pedig a törvény bünteti az iskolaelhagyást, viszont általánosságban elmondható, hogy a szülőket senki sem vonja felelősségre, ha a gyerekük hiányzik, vagy abbahagyja az iskolát. Békési Csaba rámutatott, az elektronikus napló megkönnyíthetné a nyilvántartást. Név szerint, pontosan kellene tudni minden kiskorúról, mi történik vele: jár-e iskolába, ha nem, miért nem.

A hatóságok nem néznek szembe a valósággal, még torzítják is az adatokat, például a sikeresen érettségizők arányát a vizsgán résztvevők számához arányítják, nem veszik figyelembe hányan végezték el a tizenkét osztályt, és jelentkezhettek volna a vizsgára.

A megoldás a valós adatbázis és a kötelező oktatás számonkérése

A jelenség oka az oktatásban, vagyis annak a hiányában keresendő, szögezte le Békési Csaba. Az iskolai lemorzsolódás oda vezet, hogy a fiataloknak nincsenek világos céljaik, nem szereznek szakképesítést, sőt a tanfolyamokon sem tudnak részt venni, mert az ezeken való részvételt a jogszabályok a kötelező tíz osztály, vagy legalább a nyolc osztály elvégzéséhez köti.

Különben rengeteg képzési lehetőség van ezeknek a fiataloknak, különösen vonzók azok, amelyek anyagi juttatást is biztosítanak a résztvevőknek, 5 lejes órabért kínálva. Például egy 360 órás szakácssegéd, vagy autószerelő képzésen annak 3 és fél hónapos időtartama alatt a fiatalok 1800 lej anyagi támogatást kapnak. Ez leginkább abban segít, hogy nyilvántartásba vegyék őket, mert a támogatásért regisztrálnak.

Képzés és tanítás nélkül sem a gazdaságban, sem a munkaerőpiacon nem lehet előrelépni, és a társadalmat az elbutulás veszélye fenyegeti, véli Békési Csaba. Mint fogalmazott, ha egy fiatal abbahagyja az iskolát, kevés az esélye annak, hogy újrakezdi a tanulást.

A szakmai képzés a munkaerő-ügynökség egy fontos tevékenysége, de azokat nem tudják bevonni, akiknek nincs meg a minimális iskolai végzettségük.

„Nem vehetnek részt egy pincér-, vagy autószerelő képzésen, akik nem tudnak írni-olvasni, akik nem végezték el a kötelező tíz osztályt, de legalább a nyolcat, a képzés szintjétől függően. Ezt nem teszi lehetővé a törvény” – részletezte a szakértő. Sok szó esik a funkcionális analfabetizmusróll, de még ennél súlyosabb az írástudatlanság.

A megoldás az lehet, ha pontos adatokkal rendelkeznek, név és személyi szám szerint tudnak ezekről a fiatalokról, egyénileg felveszik velük a kapcsolatot, és személyre szabott képzési programokat építenek fel a számukra együttműködve a családdal, az önkormányzatokkal, az állami intézményekkel.

„Megvan a törvényes keret: kötelező az iskolai oktatás, a munkanélküliek számára a képzés, de nem alkalmazzuk, senki nem szab ki bírságot, ha a gyerek abbahagyja az iskolát” – mondta Békési Csaba.

Meglátása szerint, fennáll a veszélye, hogy néhány évtized múlva a jelenleg nem dolgozó, és nem tanuló fiatalok szociális segélyre várnak, és hatalmas terhet rónak a társadalomra. Ha egészségügyi problémáik lesznek, már nem tudják elvégezni a megterhelő fizikai munkát, amit a szakképzetlenektől elvárnak, az állam kell biztosítsa számukra a minimális megélhetést” – vázolta a szakértő.

„Ez egy stratégiai probléma, nagy felkiáltójel az egész társadalom számára, a jelenség veszélyezteti a jövőt. Segíteni kell, nem jótékonykodni kell – kötelezni kell a tanulást és a képzéseket” – foglalta össze Békési Csaba.

Állami és európai támogatással próbálják felvenni a harcot a jelenség ellen

Az állam többféle támogatást biztosít mind a fiataloknak, akik első alkalommal vállalnak munkát, mind a munkáltatóknak, akik pályakezdőt foglalkoztatnak – pénzügyi támogatástól a tanácsadáson át a szakmai képzésig – közölte a Munkaügyi Minisztérium az Europa Liberăvel.
A fiataloknak azonban regisztrálniuk kell a megyei munkaerő-foglalkoztatási és szakképzési ügynökségeknél (AJOFM).

„Az ügynökségek adatbázisában regisztrált NEET-fiatalok ingyenesen részesülnek a munkanélküli-biztosítási alapból finanszírozott szolgáltatásokban – például a nem formális úton szerzett szakmai kompetenciák értékelésében és hitelesítésében. Az ingyenes hozzáférés ezen szolgáltatásokhoz a pályaorientációs, tanácsadási vagy közvetítési tevékenységeket követően történik” – magyarázza az Országos Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (ANOFM).

Az ANOFM adatai szerint 2024-ben több mint 180 000, 15–30 év közötti román fiatal helyezkedett el államilag nyújtott segítséggel. 2025 első negyedévében több mint 80 000 fiatal talált így munkát; közülük közel 14 000-en NEET-fiatalok voltak.

Az utóbbi években az ANOFM több mint 1 milliárd eurót hívott le az Európai Uniótól az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (POCU) 2014–2020 keretében az Európai Szociális Alapból (FSE), hogy segítse a munkakeresőket és a munkáltatókat. További 800 millió euró bevonását tervezi.

Egy, az Europa Liberănek adott interjúban Florin Manole, a Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Szociális Szolidaritási Minisztérium vezetője a nagy számú román NEET-fiatal jelenségét a városi és falusi környezet közötti egyenlőtlenségnek tulajdonította.

„Az egyik oka annak, hogy a fiatalok nem találnak állást, az lehet, hogy Románia felének kevesebb hozzáférése van az oktatáshoz, így kevesebb a szakképzettség, és emiatt kevesebb az esélyük a munkaerőpiacon” – magyarázta a szociáldemokrata munkaügyi miniszter.