A 1996 és 2015 között született fiatalok, vagyis a Z generáció tagjai egészen másképp viszonyulnak a munkához, mint idősebb társaik. Számukra kiemelten fontos az egyensúly a magánélet és a karrier között, ami jelentősen befolyásolja, hogy milyen állásokat hajlandóak elfogadni. Ez a szemléletváltás is közrejátszhat abban, hogy Románia az EU-ban az egyik sereghajtó a fiatalok foglalkoztatásának terén.

Romulus Oprica szociológus a Digi24-nek elmondta: egy olyan generációról van szó, amely „már nem tudja, hogyan kell dolgozni”. A 15–29 év közötti fiatalok 26 százaléka nem tanul, de nem is dolgozik. A szakember úgy véli, hogy az oktatási rendszer nem készíti fel a diákokat a munkaerőpiac realitásaira, az iskolában és a munka világában elvárt erőfeszítéseket pedig sokan egyszerűen elutasítják. „Az iskola és a munka erőfeszítést jelent, és az erőfeszítés fáj” – fogalmazott.

A munkaadók gyakran tapasztalják, hogy a fiatal pályakezdők tapasztalat nélkül, mégis magas elvárásokkal lépnek be a munka világába. Loredana Stanciu, a Temesvári Műszaki Egyetem karriertanácsadó központjának vezetője szerint a Z generáció tagjai sokszor a képességeikhez képest magasabb fizetést várnak el. „Sok kommunikációra és türelemre van szükség. Ők egy nagyon érzékeny generáció tagjai” – jegyezte meg.

A fiatalok által megjelölt kezdőfizetések gyakran meghaladják az országos átlagot: a Digi24-nek nyilatkozó fiatalok szerint egy tisztességes fizetés Romániában 1000 eurótól indul, van aki szerint 6000-7000 lej egy ideális kezdőfizetés.

A generációk közötti mentalitásbeli különbségek is kihívást jelentenek. Egy fiatal szerint „van egy gát köztünk és az idősebbek között. Mi másképp nőttünk fel. Mi másképp akarunk pénzt keresni.” Ugyanakkor vannak olyan fiatalok is, akik nyitottak a tanulásra és fejlődésre: „Először meg akarom szerezni a tudást, aztán jöhetnek az igények” – mondta egy fiatal, egy másik szerint meg kell találni a középutat, hogy ez működjön.