A korrupció melegágyává válhat a román hadiipar gyors fejlesztése
Az erőltetett fegyverkezési ütem valóságos melegágya lehet a túlárazott, kétes minőségű beszerzéseknek - véli a lapunknak nyilatkozó elemző a hadiipart érintő legújabb korrupciógyanús ügy kapcsán. A román hadiiparral, a katonai eszközök beszerzésével kapcsolatban az utóbbi harmincöt évben több súlyos korrupciós ügy is nyilvánosságra került.
A bukaresti törvényszék pénteken elrendelte Marius Ovidiu Isăilă volt szociáldemokrata szenátor 30 napos előzetes letartóztatását. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) szerint Marius Ovidiu Isăilă egy közvetítőn keresztül egymillió eurót ígért Ionuţ Moşteanunak, hogy a védelmi miniszter közbenjárjon a Romtehnica állami vállalatnál egy bizonyos magáncég szerződtetéséért. Moşteanu megerősítette a DNA által közölt megkeresését: hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „kategorikusan” elutasította a találkozót az illetővel. A tárcavezető közölte: tanú ebben az ügyben, és teljes mértékben támogatja a hatóságokat a tények tisztázásában.

A jelenlegi ügy nem jelent meglepetést. A hadiiparral, a katonai eszközök beszerzésével kapcsolatban az utóbbi harmincöt évben több súlyos korrupciós ügy is nyilvánosságra került. 1990-ben Motorola-ügyként vált ismertté a Victor Atanasie Stănculescu akkori védelmi miniszter vezetésével zajló beszerzés. A tárca Motorola kommunikációs eszközöket vásárolt négy közvetítő cégen keresztül. A kifizetett összeg hatmillió amerikai dollár volt, holott közvetlen vásárlás esetén a becsült ár 600 ezer lett volna. Az ügyben tíz vádlott volt, köztük a volt védelmi miniszter, de az ügy elévült, így senki nem került rácsok mögé.
1995-ben Benone Ghinea, a pretoriai román nagykövetség gazdasági attaséja körülbelül 800.ezer dollárt kapott, hogy megvalósuljon tizenkét használt Puma helikopter vásárlása az afrikai Armscor cégtől. Egy 8,5 millió dolláros üzletről volt szó, 3,6 millió dollárnyi jutalékkal. Az ügyben a Brașov Exports és az Aircraft Consultants is érintett volt. Ghinea három év börtönt kapott.
Kapcsolódó
2003–2004-ben több magas rangú tisztet helyeztek előzetes letartóztatásba helyeztek vesztegetés miatt. Pavel Stoian ezredes, Ion Vlăsceanu alezredes, Cristian Zavotnic őrnagy, Iancu Florea őrnagy, Marian Irimia alezredes volt érintett egy fejenként 5700 eurós vesztegetésben. Az ügy kiindulópontjaként kiderült: a Vatra Dornei-i katonai egységben vízzel higították az üzemanyagot.
2000 és 2011 között göngyölítette fel az igazságszolgáltatás a Tofan-ügyet. A DNA ügyészei vizsgálatot indítottak Eugen Bădălan vezérezredes, vezérkari főnök, valamint további tizenkét tartalékos, illetve aktív tiszt ellen. A védelmi minisztérium (a Szárazföldi Erők Vezérkara) leselejtezett katonai technikát adott át a Tofan Group vállalatnak, cserébe gumiabroncsokat kapott összesen 318 592 amerikai dollár értékben. 2011 december 7-én a legfelsőbb bíróság hat vádlottat négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt – kilencéves próbaidő mellett – hivatali visszaélés és a védelmi minisztériumnak okozott kár miatt. Az elítélteket 4,5 millió lej kártérítésre kötelezték.
Hamis nyilatkozatok, sikkasztás
A „katonalakások” néven elhíresült ügyben maga rangú tisztek hamis nyilatkozatok alapján vásároltak lakásokat a védelmi minisztériumtól. Vesztegetések történtek az Afganisztánba és Irakba küldött katonák ügyében is: a jelentkezőktől ezer–kétezer euró kenőpénzt kértek, hogy részt vehessenek missziókon. 2021-ben letartóztatták Cristian Gherghe tábornokot, a hadsereg hírszerző szolgálatának korábbi vezérigazgató-helyettesét, aki a gyanú szerint 2018 novemberében hamis iratokat felhasználva 179 470 dollárt sikkasztott a katonai titkosszolgálat pénzéből. Gherghe ellen sikkasztás, okirat-hamisítás és hamis okirat felhasználása miatt zajlik az eljárás. A DNA vizsgálatot folytat a Global Defense Logistics SRL ügyében. A cég kilencmillió eurós üzemanyag‑szerződést próbált „megnyerni” kenőpénzzel a Mihail Kogălniceanu légibázison.
Pászkán Zsolt politikai elemző a Maszolnak elmondta: a katonai beszerzések intézményesen „sebezhetőek”. „Nemcsak azért, mert a titkosítási szabályok eleve távol tartják a külső ellenőrzést, hanem azért is, mert ezen a területen nemcsak pitiáner korrupciós szereplők jelenhetnek meg, hanem állami entitások is. Ha a rendszerben dolgozók azt látják, hogy egy-egy fegyverrendszer beszerzését nem szakmai, hanem politikai szempontok döntik el, akkor az ilyen nem-meritokratikus logika előbb-utóbb lefelé is átszivárog: nyitottabbá teszi a láncot a kisebb szintű korrupciós ajánlatokra” – fogalmazott az Pászkán Zsolt. Hozzátette: az 1989 utáni román katonai beszerzéseket éppen ezért lengte be tartósan a korrupció gyanúja, és sokszor a ténye is.

Miint mondta, a nyugati, tengerentúli beszállítók gyakran informális menlevéllel, „stratégiai partner” státusszal mozogtak, a szakmai szempontok sorozatos felülírása pedig fokozatosan lebontotta a rendszer önvédelmi reflexeit. „Ehhez társult a román politikai elitnek az a sajátos kettősége, amely egyszerre gerinctelen és kényszeresen megfelelni vágyó a külső elvárásokkal szemben” – hangsúlyozta a politikai elemző.
A mostani ügy, amelyben állítólag kazah tüzérségi lőszert hoztak volna be, majd EU-s lőszerként csomagolva szállították volna Ukrajnába, Pászkán Zsolt szerint az EU új védelmi programjaiban (Készenlét 2030/ReArm Europe, SAFE) rejlő kockázatokra is rámutat. „A fél évszázadon át a nemzeti hadseregek leépítésén dolgozó, béketüntetésekkel politikai haszonszerzésre törekvő, ma liberálisnak, szociáldemokratának vagy progresszívnak nevezett politikai irányzat most néhány év alatt akarja helyrehozni azt, amit maga rontott el. Ez az erőltetett ütem valóságos melegágya lehet a túlárazott, kétes minőségű beszerzéseknek” - mondta az elemző.
Kapcsolódó
Iulian Fota biztonságpolitikai szakértő szerint „az iparágat a korrupció, a rosszhiszeműség és a kapzsiság uralja”. A news.ro portálnak nyilatkozó volt elnöki tanácsadó elmondta, a Románia által a SAFe program révén felvehető 16 milliárd euró „máris elvette egyesek eszét”. Fota úgy véli, a haiipart privatizálni kellene. Arra emlékeztetett, hogy a román állam jelenleg több mint 1300 gazdasági, ipari egységet és vállalatot birtokol, ami példátlanul magas szám Európában.
„Tovább akarjuk fejni az állami vállalatokat saját és klientúránk hasznára. Ezért akarják visszavenni a Petromot is. Nem azért, hogy hatékonyabb legyen, hanem mert a Petrom a gazdaság egyik ékköve, és miért ne tennénk rá a kezünket egy többmilliárdos értékű cégre? Számolják csak ki az úgynevezett tizedet, és meglátják, mennyi pénzt lehet így szerezni a klientúrának” – mondta Iulian Fota.
CSAK SAJÁT