A NATO-országok védelmi kiadásainak jelentős növekedése jó lehetőséget kínál a román nehézipar fejlesztésére a következő években, állapította meg friss elemzésében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán (KGTK) működő Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport.

Markó Balázs közgazdász, a kutatócsoport tagja a Maszol megkeresésére kifejtette, bár Románia ipara enyhén csökkenő pályára került, van stratégiai lehetőség a fellendülésére.

Sikertörténet, stagnálás és visszaesés

A kilencvenes nehéz politikai és gazdasági átmenete után a romániai ipari szektor termelése gyorsan növekedett, idézte fel Markó Balázs, az utóbbi 35 év sikertörténetének nevezve a fellendülést. Kifejtette, 2005 és 2018 között szinte évi 6 százalékkal növekedett az ipari termelés, ami nagy részben annak is köszönhető volt, hogy hatékonyabbá és versenyképesebbé vált az ágazat.

Viszont 2018 – az első Trump-vámháború után – stagnálni kezdett a romániai ipar, és csökkent az ipari termelés. Ennek az oka elsősorban abban keresendő, hogy mivel a kilencvenes évek után Románia egyre jobban integrálódott a nyugat-európai és az európai uniós termelési láncokba, ezek visszaesése nálunk is lecsapódott.

Az ország a német iparnak nagyon sokféle terméket adott el, és ad el jelenleg is, a 2018-as vámháború éppen ezeket a nyugat-európai exportiparokat ütötte meg erőteljesen, ami közvetett módon a romániai exportipart de az ipar egészét is negatívan érintette, részletezte Markó Balázs.

A közgazdász rámutatott, ezenkívül voltak más nagyon fontos más okai a hazai ipar stagnálásának. Az egyik például, hogy a koronavírus pandémia következtében megjelentek ellátásilánc- problémák. A másik pedig az ukrán háború következtében megnövekvő energiaárak, melyek megemelték a romániai ipar költségeit is.

Ugyanakkor az elmúlt harmincöt során Romániában a bérek meglehetősen növekedtek, ami azzal járt, hogy megemelkedtek az ipar költségei, ezért veszített a keleti-, ázsiai országokkal szembeni a versenyben, hiszen ott sokkal olcsóbb a munkaerő.

Kockázati tényezők gyengíthetik a hazai ipart

Jelenleg két további komoly problémával szembesül a hazai ipar, hívta fel a figyelmet Markó Balázs. Egyrészt újra Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, és újra dúlnak a vámháborúk, már tudjuk, hogy az Európai Unió esetében egyelőre 15 százalékra növekszik az amerikai importtarifa.

A másik kihívás, hogy Romániában elengedhetetlenül megszorításokat kell bevezessen a kormány, hogy a költségvetési válságból kilábaljon. A fiskális megszorítások abban segítenek, hogy az ország elkerüljön egy pénzügyi és egy általános gazdasági válságot.

Emellett viszont ez azzal is jár, hogy a magasabb adók, az állami befektetések visszafogott üteme a romániai ipar helyzetét és versenyképességét gyengítik, részletezte a kutatócsoport tagja. Hozzátetet, magasabb áfát kell fizetni a különféle termékekre, ami növelni fogja a költségeket, az árakat.

Lehetőségek vannak, csak ki kell tudni aknázni

Vannak lehetőségek, amelyeket kihasználhat a romániai ipar, a kormány támogatásával, fejtette ki Markó Balázs. Rámutatott, a jelenlegi nagyon feszült geopolitikai helyzet több szempontból sok veszéllyel jár, a gazdaságot is gyengítheti, de ennek az előnyeit is meg lehet találni.

„Láttuk, hogy a legutóbbi NATO-csúcson elfogadták az új, 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt. Amennyiben a romániai ipar, ezen belül a védelmi ipar, a kormány közbejárásával meg tudja győzni a stratégiai szövetségeseket, hogy érdemes Romániából vásárolni védelmi, katonai felszereléseket, ha sikerül bevonzani erre tőkét, növelni a hadiipar termelékenységét, kapacitását, akkor az segítheti, erősítheti egyes iparágak, elsősorban a nehézipar termelését” – összegezte a szakértő.

Markó Balázs rámutatott, a másik lehetőség abban rejlik, hogy a pandémia alatt és után kiderült, hogy a különféle ellátási láncok meglehetősen sérülékenyek, illetve az ukrajnai háború során arra is fény derült, hogy bizonyos stratégiai fontosságú termékek exportját a geopolitikailag kevésbé megbízható ország elvághatják Európa felé, és ez komoly gondokat okozhat.

Kapcsolódó

Mark Rutte: a NATO-tagországok széles körben támogatják, hogy többet kell költeni fegyverkezésre

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben, a tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.

fegyverkezés NATO Mark Rutte

Ha felderítik, melyek ezek a fontos termékek, melyekre szüksége van Európának és a NATO-nak, Románia kormányának, és iparának van lehetősége arra, hogy meggyőzze a stratégiai szövetségeket, hogy tőle vásárolják meg, amit meg tud termelni.

Ennek a feltérképezése nagyon fontos, többek között segíthetné felpörgetni a romániai ipar teljesítményét, termelőképességét. Vannak tehát lehetőségek, csak ezeket ki kell használni, összegzett Markó Balázs.