Enyhén, de növekszik a munkanélküliségi mutató Romániában, közben a betöltetlen állások száma nem csökken. Ennek hátterében többek között a munkaadók elvárásai és az álláskeresők készségei közötti eltérés áll, fejtette ki a Maszol megkeresésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója.

A fiatalok (15-24 év közöttiek) körében továbbra is magas, 20,5 százalékos munkanélküliséget jegyeztek májusban, ami növekedést jelent az idei első negyedév végén mért 19,7 százalékos arányhoz képest, derül ki az Országos Statisztikai Intézet július elején közzétett adataiból. A szezonálisan kiigazított adatok szerint májusban 5,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban. A 25 és 74 év közöttiek munkanélküliségi rátáját 4,4 százalékra becsülték májusban, ehhez a korosztályhoz tartozott a munkanélküliek 77,4 százaléka.
A betöltetlen munkahelyek számáról az első negyedévből vannak adatok, akkor 35 ezer állást hirdettek, ami 1700-zal több, mint az előző negyedévben.

A szakképzetlenek és alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők egyre nehezebben találnak munkát

Többek között a munkaadók elvárásai és a álláskeresők készségei között eltérés áll annak hátterében, hogy bár vannak betöltetlen állások, mégis növekszik a munkanélküliség, fejtette ki a Maszol megkeresésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója.

Hangsúlyozta, a betöltetlen munkahelyek száma nagy vonalakban változatlan, havonta vannak ugyan kisebb nagyobb eltérések, enyhe csökkenés vagy növekedés. A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma viszont növekszik.

Békési Csaba emlékeztetett, január 1-től megszűnt a szociális segélyként ismert garantált minimál jövedelem és a családi pótlék, helyüket átvette a beilleszkedési támogatásnak nevezett új rendszer. Ennek értelmében, a támogatások odaítélésének egyik feltétele, hogy regisztrálni kell a munkaerő-elhelyező ügynökségek nyilvántartásába. Ezzel megnövekedett a tartósan munkanélküliek száma, ők azok, akiknek korábban sem volt állásuk, de nem szerepeltek az adatbázisban.

Azok közül, akik idén jelentkeztek be álláskeresőnek, a hetven százaléka nem rendelkezik semmilyen szakképesítéssel, sőt a nagy részük a kötelező tanulmányokat sem fejezte be. Így hiába vannak betöltetlen álláshelyek, ezeket nem tudják elfoglalni, mert a munkaadók szakképzett, vagy legalább képezhető munkaerőt keresnek. Aki a nyolc osztályt sem végezte el, gondjai vannak az írással-olvasással, nehezen képezhető, hatalmas kihívás megtalálni a helyüket a munkaerőpiacon, mondta az igazgató. Hangsúlyozta, amikor a statisztikai adatokat növekszik a munkanélküliek száma, nem azt jelenti, hogy nő azoknak a száma, akik valóban, aktívan állást keresnek.

A szomorú az, hogy a fiatalok körében sem javul a helyzet, hiszen az iskolai lemorzsolódás nem csökken, így azok aránya sem, akik nem fejezik be a tanulmányaikat. Csak a középiskolában negyven százalék körüli lemorzsolódás mutatható ki. Közben a munkaadók képzett munkaerőt keresnek, a szakképzetlenek pedig az uniós határokon kívüli országokból hozzák be, mert ők megelégszenek a minimálbérrel. A hazai munkaerőpiac másik paradoxona, hogy a helyi szakképzetlenek nem akarják elfogadni a minimálbért, bár nincsenek készségeik, nagyok az elvárásaik, részletezte Békési Csaba.

Elöregszik az aktív népesség, az idősebbek pedig nehezen találnak új állást

Romániában az aktív népesség közel egyharmada 50 év feletti, közülük szintén közel egyharmad alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, nyolc osztályt végzett, derül ki a statisztikai adatokból. Korcsoportokra bontva, az 50 év felettiek túlnyomórészt középiskolai (70%) vagy általános iskolai (több mint 20%) végzettséggel rendelkeznek, ami éles ellentétben áll a 25-34 éves korosztállyal. Ez megnehezíti számukra, hogy újra belépjenek a munkaerőpiacra, ha munkanélkülivé válnak, ez hosszabb munkanélküliségi időszakokhoz és végül a munkakereséstől való elbátortalanodáshoz vezet.

Továbbá, a 65 év feletti dolgozók száma 2035-re megháromszorozódik – magyarázta a HotNews-nak dr. Cătălin Ghinăraru professzor, a Cedefop, az Európai Unió egyik decentralizált ügynökségének munkatársa. A Cedefop rendszeresen készít munkaerőpiaci előrejelzéseket. A néhány napja közzétett egyik jelentésükből az derül ki, hogy a népességen belüli arányukat tekintve az idősek túllépik a 30 százalékos küszöböt, megerősítve az ország súlyos elöregedési folyamatát, miközben 30 évvel ezelőtt az arányuk alig érte el a 13 százalékot. A kutató, Románia munkaerőpiacát elemezve arra is kitért, a munkaerő-kereslet és kínálat elválik egymástól, mivel az egyre növekvő számú diplomás egy olyan munkaerőpiaccal találkozik majd, ahol a foglalkoztatási lehetőségek nem felelnek meg képzettségüknek. Mindez oda vezethet, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak alacsonyabb szintű, nem felsőfokú végzettséget igénylő állásokat kínálnak fel.

Átalakul a munkaerőpiacon a kereslet-kínálat

A 2021-2035 között a foglalkoztatás leggyorsabb az információs és kommunikációs ágazatban növekszik, mintegy 3,4 százalékkal, de jelentős növekedés várható az ingatlan, kutatás és banki ágazatokban is. Az elkövetkező 10 évben növekszik a munkaerő-igény a kereskedelemben, az építőiparban, a szállításban és a közigazgatásban. Az elfoglalható állásoknak csak egyharmadát kínálják majd magasan képzett munkavállalóknak.

Az előrejelzés időszakában a foglalkoztatás Romániában várhatóan évi 0,6-0,7%-kal növekszik, ami sokkal gyorsabb, mint az EU-27 egészére vonatkozó, évi 0,2-0,3%-os növekedés.
A következő tíz évben Románia munkaerejében bekövetkező változásokat a népesség elöregedése és a legtöbb korcsoportban növekvő részvételi arányok határozzák meg.

A prognózis 4,7 millió betöltendő munkahelyet vetít előre, ebből 706 ezer új munkahely és 4 millió a felmondások/nyugdíjazások miatt üresedik meg. Az iparban csökkenni fog az ügyvezető igazgatók, felső vezetők és menedzserek munkahelyeinek száma, és növekedni fog néhány középszintű foglalkozás: szerelők, hivatalnokok és értékesítési alkalmazottak száma. A képzett munkavállalók aránya lassabban növekszik, 2022-es 23%-ról 2035-re 27%-ra.