Az ENSZ Közgyűlése 1985-ben jelölte ki december 5-ét az önkéntesek nemzetközi napjának. A jótékonyságból, szabad akaratból és ellenszolgáltatás nélkül végzett munka a világ egyik legnagyobb, mégis gyakran láthatatlan erőforrása. Tischler Ferenc, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat főtitkára a Maszol megkeresésére elmondta, az önkéntesek pótolják azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állam nem tud megfelelően ellátni, ezért is nagyon fontos lenne az állami támogatás és megbecsülés.

Világszerte közel egymilliárd, Európában több mint 115 millió felnőtt végez önkéntes tevékenységet – döntően helyi közösségükben, ahol munkájuk valódi társadalmi változást hoz. Az ENSZ önkéntesei háromévente kiadott jelentésükben hangsúlyozzák: a helyi szinten dolgozó aktivisták munkája felbecsülhetetlen értékű.

Romániában a civil szféra évek óta igyekszik pótolni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állam nem tud vagy nem képes megfelelően kezelni. Tischler Ferenc, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat főtitkára szerint az önkéntesség ma már nem egyszerűen lehetőség, hanem a társadalom működésének egyik alapfeltétele.

„Az önkéntesség mindenkinek a javára válik, a társadalomnak szüksége van az önkéntesekre, függetlenül attól, hogy szociális, ifjúsági, természetvédelmi vagy kulturális területen dolgoznak” – fogalmaz. Hozzátette: minden önkéntes által elvégzett munka hozzáadott érték, amit pénzben nem lehet kifejezni.

Az önkéntesek tudásra, tapasztalatra, közösségre tesznek szert

Az önkéntesek azonban nemcsak adnak, hanem gazdagodnak, még ha nem is anyagi javakban.

„Tapasztalatra tesznek szert, szakemberek mellett dolgozhatnak, fejlődnek, miközben a társadalom javára tesznek valami pozitívat” – taglalta Tischler Ferenc. Kifejtette, bár a román állam még nem becsüli meg értékéhez mérten az önkéntesek munkáját, ez nem szabad elriasszon senkit: az önkéntesség lelki elégtételt és olyan gyakorlati tudást ad, amit máshol nehéz megszerezni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy aki önkéntesként csatlakozik egy szervezethez, könnyen megtalálja a helyét és a társait is. „Általában hasonló érdeklődésű emberek találkoznak: aki a sport iránt elhivatott, sporteseményeken önkénteskedik, és ott más, hasonló szenvedélyű emberekkel dolgozik együtt. Így születnek barátságok, közös ötletek, amelyek újabb, értékes projektekhez vezetnek” – magyarázta a szeretetszolgálat főtitkára.

Keveset segít az állam

Tischler Ferenc rámutatott egy régóta fennálló problémára: az önkéntesek képzésének költségeire. A katasztrófavédelmi helyzetekre (árvíz, földrengés, viharkárok) vagy szociális munkára felkészítő tanfolyamokat többnyire maguk az önkéntesek vagy a civil szervezetek fizetik ki.

„Az állam sokszor még a saját struktúrái által kínált képzésekért is pénzt kér. Pedig az önkéntesek az állami szolgáltatásokat egészítik ki. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az államnak is érdeke lenne őket kiképezni” – szögezte le a szeretetszolgálat főtitkára.

A Máltai Szeretetszolgálat az ír példát tartja követendőnek, ahol minden, gyermekekkel vagy idősekkel dolgozó szervezetnek kötelező kijelölnie egy felelőst, aki a „safeguarding” – vagyis a védelemre vonatkozó – szabályzat betartását felügyeli. „Írországban ezeket a felelősöket az állam ingyen képzi ki. Ezt a példát kellene követnie a román államnak is” – hangsúlyozza a főtitkár.

Meglátása szerint, rengeteg területen szükség van az önkéntesek képzésére ,a rendezvényszervezéstől a szociális ellátásig, hiszen ha képzettek az önkéntesek, a szolgáltatás minősége emelkedik.

A különböző programokban részt vevő önkéntesek ma már Romániában is kötelesek elfogadni a védelmi szabályzatot, amely a gyermekek, idősek, fogyatékkal élők biztonságát szolgálja. Az önkénteseknek nemcsak a rászorulókkal való kommunikációban kell körültekintőknek lenniük, hanem a szervezeti hierarchián belül is: a vezetők és koordinátorok feladata a motiválás, nem pedig a nyomásgyakorlás.

„Figyelnünk kell arra, hogyan beszélünk azokkal, akiknek segítünk, és ugyanígy arra is, hogyan beszélünk az önkénteseinkkel” – hangsúlyozta Tischler Ferenc.

Pontszerű feladatokkal lehet jól mozgósítani

A társadalom átalakulóban van: míg korábban főként fiatalok és idősek vállaltak önkéntes munkát, ma már egyre több aktív középkorú is csatlakozik. Tischler Ferenc szerint azonban az új típusú önkéntesség iránt a legnagyobb az érdeklődés: a rövid, „pontszerű” feladatokért. Az egyszerűen megfogalmazott, egyértelmű feladatokra Erdély-szerte szívesen jelentkeznek az emberek.

„Az idei háromszéki árvíz idején meghirdettük, hogy az ingyenkonyhán lehet segíteni a főzésben. Olyan sokan jelentkeztek, hogy ha szükség lett volna, két hónapig minden nap lett volna egy csapat” – idézi fel a főtitkár. Az ilyen rövid projektek könnyebben vállalhatók, míg a hosszabb távú elköteleződésre kevesebben mondanak igent.

A Máltai Szeretetszolgálat főtitkára szerint egy új rendszert kell kialakítani: olyan önkéntes-adatbázist érdemes építeni, amelyben mindenki az érdeklődése és képességei alapján szerepel.

„Nem biztos, hogy kell 120 állandó önkéntes. Lehet, hogy elég száz, és mellé még száz, akik közül árvíz esetén tizet, szociális problémák esetén öt önkéntest lehet megszólítani. Ők szívvel-lélekkel segítenek, amikor szükség van rájuk” – mondja Tischler.

Így védi a törvény az önkénteseket

Az önkéntesség nem fizetett munka, a román jogszabályok szigorúan védik az önkénteseket. A 78/2014-es törvény és a 2024-ben életbe lépett módosítások (100/2024-es törvény) előírják:

• az önkéntes tevékenységet kötelező írásos szerződésben rögzíteni,
• a szervezet felelős a biztonságos munkakörülmények biztosításáért,
• tilos önkéntes szerződéssel leplezett foglalkoztatást létrehozni.

A 2024-es szigorítások értelmében ha egy szervezet az önkéntes szerződést fizetett munka helyett használja, 10–20 ezer lej közötti bírságra számíthat. Ugyanez érvényes akkor is, ha nem regisztrálják a szerződéseket, vagy hiányoznak a kötelező klauzulák.

A törvény célja, hogy az önkéntesség továbbra is szabad, önként vállalt tevékenység maradjon, ne pedig kihasználás „szakmai tapasztalat” címén.

Gyakori kérdések

– Számít-e munkatapasztalatnak az önkéntesség?
– Nem, de értékes szakmai gyakorlat lehet, különösen pályakezdőknek.

– Kaphatok pénzt az önkéntes munkáért?
– Nem, de bizonyos költségek (utazás, étkezés) megtéríthetők. Fizetéshez munkaszerződés szükséges.

– Mit tehetek, ha a szervezet nem tartja be a szerződést?
– Kérhető a szerződés felbontása, súlyos esetben panaszt lehet tenni a területi munkaügyi felügyelőségnél.

A szakértők szerint az önkéntesség olyan élmény, amely során az ember nemcsak ad, hanem saját határait, képességeit is jobban megismeri. Új kapcsolatok, új kompetenciák, és egy olyan közösségi élmény születik, amelyből mindenki profitál.

„A társadalomnak, az államnak hálával kellene tartoznia az önkénteseknek. Ha ők nem lennének, siralmas lenne a helyzet” – foglalta össze Tischler Ferenc.