Nem tanult a román politikum a tavalyi példátlan esetből, amikor egy az alkotmánybíróság külső beavatkozásra, a második forduló előtt másfél nappal érvénytelenítette az első menetben bombameglepetést hozó elnökválasztást - mondta a Maszolnak nyilatkozó politikai elemző. Barabás T. János szerint komoly reformokra, a korrupció visszaszorítására és egy sikeres, civilizált nemzetpolitikára lenne szükség Bukarestben. 

Közel egy évvel ezelőtt óriási meglepetést hozott az elnökválasztás első fordulója. Călin Georgescu, egy esélytelennek és oroszbarátnak tartott jelölt végzett az élen. A második helyen Elena Lasconi, az USR akkori vezetője végzett, akinek eredménye úgyszintén váratlanul érte a elemzőket, de a politikusok többségét is. Marcel Ciolacu, a hivatalban lévő miniszterelnök csak harmadikként futott be, holott a felmérések alapaján a megmérettetés egyik nagy esélyesének számított.

Románia történelemben mégsem a meglepő eredmény miatt marad meg ez a választás. 2024 december 6-án precedens nélküli döntést hozott az alkotmánybíróság, amely az egész választási folyamatot érvénytelenítette. Így nem tartották meg a december 8-ra tervezett második fordulót. A taláros testület döntése előtt két nappal, december 4-én Klaus Iohannis elnök – a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) egyetértésével – feloldotta a titkosítás alól azokat a hírszerzési dokumentumokat, amelyek egy Oroszország által folytatott, kiterjedt hibrid kampányról szóltak. Ezek szerint több tízezer hamis TikTok- és más platformokon működő fiók emelte ki mesterségesen Călin Georgescu jelöltségét és az AUR üzeneteit.

Az alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy az eredmény külső beavatkozások nyomán súlyosan sérült. Egyúttal elrendelte: a választásokat a kormány által később meghatározott időpontban, a nulláról kell megismételni. Mint arra a Ziare.com portál cikke is emlékeztet, a válsághelyzet technikai háttere csak az érvénytelenítést követő hónapokban rajzolódott ki, amikor a TikTok és a nemzetközi sajtó elkezdte részletezni a manipuláció mechanizmusait. Egy 27 217 hamis fiókból álló hálózatot azonosítottak, amely kifejezetten Călin Georgescu népszerűsítésére szolgált összehangolt kommentekkel, virális videókkal és nagyszabású megosztásokkal, mindezt egy olyan kampány keretében, amelyet a CSAT „Oroszország agresszív hibridtámadásának” részének nevezett.

Kapcsolódó

Még mindig ketyeg a Georgescu-bomba

Még mindig csak mozaikszerűen látjuk, hogyan vált Călin Georgescu egyik napról a másikra országos jelenséggé.

államelnökválasztás 2024 Călin Georgescu Alkotmánybíróság orosz beavatkozás

Közben újabb botrány robbant ki, miután a sajtó adóhatóság ellenőrzésre hivatkozva arról számolt be, hogy a PNL a Kensington Communication cégen keresztül olyan TikTok-kampányt fizetett, amely ugyanazt a vizuális koncepciót és ugyanazokat a narratív hatásokat használta, mint a Georgescut támogató műveletek. A liberálisok és az érintett cég Kensington tagadta, hogy az oroszbarátként emlegetett jelölt népszerűsítését célozták volna. Azt állították, az üzeneteket influenszerek hálózatai „térítették el”. 

Kihatással van-e a román demokráciára és Románia nemzetközi megítélésére a tavalyi választás törlése? – kérdeztük Barabás T. Jánost, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértőjét. Szerinte már nem nem beszélhetünk a térségbeli országok belpolitikájának egységes nyugati megítélésére, aminek fő oka a liberális-konzervatív ideológiai küzdelem. „A Nyugaton kívüli világ kevésbé ideológiai alapon ítélkezik. Washington Romániától való politikai távolodásában kevésbé a megsemmisített tavalyi elnökválasztás a felelős, hanem inkább az, hogy az amerikai biztonságpolitika Kínára összpontosít, és az európai hatalmakat szeretné látni nagyobb felelősséget vállalni földrészünk menedzselésében” – fogalmazott a kolozsvári származású politikai elemző.

Washington nem törekszik egységes üzenetre

Barabás T, János szerint a román demokráciáért továbbra is aggódnak az Egyesült Államokban, de „míg a Marco Rubio vezette diplomáciát inkább az AUR előretörése zavarja, addig JD Vance alelnök inkább előtérbe helyezné a szuveranista erők nemzetközi szolidaritását”. Mint mondta, ez is az új amerikai politika jellemzője: nem törekszik egységes üzenetre, hanem a több közül az aktuális kihívásokra legmegfelelőbb álláspontot veszi elő. „Nem látok ebben a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó válságjelet” – tette hozzá az elemző. Úgy látja az EU-n belül Franciaország lehet Románia fő partnere, mivel Németország inkább a Baltikumra figyel a biztonságpolitikában. Megemlítette ugyanakkor, hogy Párizs válságok sorozatával küzd a belpolitikában, gazdaságban, demográfiában, és csak a főbb ügyekre tud figyelni térségünkben, amelyek kimerülnek Ukrajna megsegítésének látszatában. 

„A médiában alig jelenik meg, de régiónk országainak megítélését olyan új szempontok alakítják, mint például az, hogy melyik mesterséges intelligencia (AI) cég fog felülkerekedni a globális küzdelemben, hiszen ezek fogják lényegileg befolyásolni a közvéleményt, beleértve a politikait is. Jelenleg az amerikai és kínai cégek a fő versenyzők, és a kínai Deepseek AI lett az utóbbi időben a legelterjedtebb világszinten – utóbbit nem zavarja a szuveranista tábor előretörése. A legfontosabb európai mesterséges intelligencia cég, a francia-izraeli Mistral eddig csak a katonai drónok technológiájában jelent meg térségünkben, és nem úgy néz ki, hogy politikai befolyásra törekedne. Az EU vezetése az utóbbi jelenségek miatt is igen gondterhelt a román demokráciával kapcsolatban” – fogalmazott Barabás T. János.

Kérdésünkre, miszerint tanult-e a bukaresti politikum a tavalyi választások példátlan esetéből, a szakértő azt mondta: a román politikai elitre jellemző válaszokat születtek az eltörölt megmérettetés és a szélsőjobb előretörésére. „Az államfő hivatalában hatalmi összpontosítás zajlik, erősítik a titkosszolgálatok felügyeletét, azok beszámoltathatóságát, pénzügyi ellenőrzését, hogy ezáltal is kiszűrjék Georgescu és az AUR támogatóit. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy a PSD kerüli az AUR-ral való politikai konfrontációt, nyitva hagyva egy esetleges együttműködési lehetőséget” – vázolta a fejleményeket a szakértő.

Szerinte a román politikum akkor tanult volna az esetből, ha komoly reformokat hajtana végre, visszaszorítaná a korrupciót, és sikereket érne el egy civilizált nemzetpolitikában. „Nekem úgy tűnik, hogy ez utóbbiak igencsak lassan alakulnak, legfőképp a két nagy párt érdekcsoportjai ellenkezése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a három év múlva várható parlamenti választásokon a szélsőjobb a fő győzelmi esélyes, és emiatt lesz egy politikusi, üzletemberi átszivárgás az ellenzék felé. Romániában komoly belpolitikai válság várható legkésőbb a szociáldemokrata kormányfő beiktatása után” – mondta Barabás T. János. 

Nicușor Dan elnök nyilatkozata a titkosszolgálatok szerepéről itt látható: