Románia az orosz-ukrán háború kitörése óta először tapasztalt olyan drónbecsapódást, amely sűrűn lakott területen okozott kárt és emberi sérüléseket. Indokolt lett volna a drón lelövése? Változhat Románia Ukrajna-politikája az eset után? Milyen lépés lenne indokolt egy ilyen esetben a NATO részéről? Szakértővel kerestük a válaszokat. 

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, a budapesti Oeconomus Alapítvány igazgatója szerint indokolt lett volna a drón lelövése, hiszen nem egy kicsi FPV megfigyelő drónról beszélünk, hanem egy teljes értékű, feltételezhetően Gerany/Shahed típusú harci drónról. „Ezek kb. 200 kg-os, több ezer kilométer megtételére alkalmas öngyilkos drónok, amelyek 30-50 kg-os (vagy felszereltségtől függően akár 90-100 kg-os) harci résszel rendelkeznek. Összehasonlításképp: egy 155 mm-es NATO tüzérségi gránát kb. 8–11 kg robbanóanyagot tartalmaz, vagyis egy ilyen öngyilkos orosz harci drón ennek a többszörösét hordozza. Vagyis egy házba való becsapódásnál egy teljes lakást vagy több szobát is meg tud semmisíteni” – mondta a Maszolnak Bendarzsevszkij Anton.

Ami Románia Ukrajna-politikájának esetleges változását illeti az eset után, a külpolitikai szakértő nemmel válaszolt. „Orosz drónról van szó, nem egy eltévedt ukrán eszközről. Az eddigiekhez képest kevesbé támogatni Ukrajnát nincs értelme, hiszen teljesen mindegy, hogy ebben az esetben mit tettek volna, az Ukrajnával való szomszédság és a stratégiai célpontok közelsége miatt a határmenti régiók mindig is veszélyben lesznek. A közeli ukrán Reni és Izmail kikötők az orosz támadások rendszeres célpontjai, mivel kulcsszerepet játszanak az ukrán exportban és logisztikában. Valószínűleg ezek lehettek most is az orosz célkeresztben” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton. 

Azon kérdésünkre, hogy milyen lépés lenne indokolt egy ilyen esetben a NATO részéről, a szakértő a határozott kommunikációt, de az eszkaláció elkerülését említette. „Sem az orosz fél, sem a NATO nem érdekeltek a közvetlen konfrontációban. Igazából csak idő kérdése volt, hogy személyi sérüléssel járó, hasonló incidensek történnek, sőt, csoda, hogy eddig nem volt még rá példa. 2023-tól kezdve több alkalommal találtak orosz Shahed drónok maradványait Tulcea megyében, a Duna-delta román oldalán. Azóta lényegében folyamatosak voltak a határsértések” - mondta Bendarzsevszkij Anton.

Lengyelországi incidensek  

Megemlítette, hogy 2022. novemberében a lengyel-ukrán határ közelében fekvő Przewodów faluban egy rakéta becsapódása két embert megölt egy gabonaszárító telepen, ugyanakkor a későbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta tért le a pályájáról, miközben egy nagy orosz rakétatámadással szemben védekeztek. Emlékeztetett rá: az eddigi egyik legsúlyosabb NATO-incidens 2025 szeptemberében történt, amikor több orosz drón hatolt be Lengyelország területére, de személyi sérülés akkor nem történt. „A helyzet az, hogy mivel az elmúlt években Oroszország jelentősen skálázni tudta a legyártott drónok számát, és néhány naponta több száz - vagyis egyetlen hónap alatt több ezer - harci drónnal támadja Ukrajna területét, az volt eddig egy kisebb csoda, hogy Galacban történt incidenshez hasonló esetek nem történtek még” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton. 

Hari Bucur-Marcu biztonságpolitikai szakértő Facebook bejegyzésében azt írta, hogy a tisztségviselők hivatalos közleményeiből és a szemtanúk beszámolóiból arra következtethetünk, hogy a drón egy Ukrajnában lévő célpontokat támadó drónrajból szakadhatott ki, és belépett Románia légterébe, ahol a harci radarok képernyőin követték, egészen addig, amíg neki nem ütközött egy liftgépháznak egy tízemeletes tömbház tetején, és az ütközéskor vagy a liftgépházról való visszapattanás után felrobbant, megrongálva a fölötte lévő lakás tetőzetét, amelyben két lakó tartózkodott, akik így megsérültek és kórházba kerültek, anélkül, hogy tudnánk, mennyire súlyos az állapotuk.

„Ha valóban így történtek a dolgok, akkor egy súlyos incidenssel állunk szemben, amely csak akkor lett volna megelőzhető, ha Románia és Ukrajna közösen ellenőrizte volna az ukrán légteret a Romániával szomszédos régiók felett. Ez azoknak az ellenséges légi célpontoknak a semlegesítését is jelenti, amelyek képesek lehetnek elérni Romániát, még akkor, amikor ukrán légtérben tartózkodnak” – írta a Hari Bucur-Marcu.

Szerinte irreális elvárni a román államtól, hogy minden egyes tömbházat, minden egyes pajtát, a Duna-delta minden egyes földdarabját, minden rétet megvédjen, ahová olyan drónok vagy dróndarabok hullanak, amelyek az orosz fegyverzetből származnak, és amelyek nem az ellenség szándékos támadását jelentik román célpontok ellen. „Más dolog a légvédelem a Románia felett esetlegesen eltévedt drónok ellen, és megint más egy szándékos dróntámadás a román területen lévő célpontok ellen. Az utóbbi esetben, a szándékos támadás esetén Románia nemzeti védelme és az Észak-atlanti Szövetség, vagyis a NATO keretében működő kollektív védelem érvényesül” – fogalmazott a szakértő. 

Kapcsolódó

Magyarország szolidaritását fejezte ki Romániával

Magyar Péter miniszterelnök szerint Európa és a NATO egysége ma fontosabb, mint eddig bármikor. 

drónbecsapódás drón drónok dróntámadás

Hozzátette: a légvédelmet magasságok és irányok szerint szervezik az olyan ellenséges légi célpontok elleni fellépés céljából, amelyek stratégiai, műveleti és taktikai jelentőségű katonai objektumokat, kettős – civil és katonai – rendeltetésű létesítményeket, valamint Románia gazdasági, társadalmi és kulturális működése szempontjából kritikus civil infrastruktúrát célozhatnak. „Vagyis nem minden tenyérnyi földterület és nem minden köbcentiméternyi légtér védett egyformán intenzíven és teljes körűen az eltévedt drónok, de még a dróntámadások vagy rakétatámadások ellen sem” – magyarázta Hari Bucur-Marcu.

A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte, azoknál az objektumoknál, amelyeket nem lehet teljes körűen megvédeni, az állam a lakossághoz kell forduljon, tájékoztatni kell, jóval szélesebb körűen, mint a Ro-Alert riasztás vagy védelmi minisztérium közleményei. Szerinte gyakorlati módon is fel kellene készíteni a lakosságot arra, hogyan viszonyuljon a polgári légvédelemhez.