Az izraeli miniszterelnök felszólalásakor a diplomaták egy része kivonult, az izraeli delegáció tapsolt, Benjamin Netanjahu pedig nem próbálta békíteni ellenfeleit. A legszemélyesebb támadást nem Teheránnak, hanem New York polgármesterének tartogatta.

Benjamin Netanjahu szeptember 24-én úgy lépett az ENSZ Közgyűlésének szónoki emelvényéhez, hogy a küldöttségek egy része már kifelé tartott a teremből. Az izraeli miniszterelnök nem várta meg, amíg elcsendesedik a tiltakozás: azt üzente, hogy ha maradtak még „erkölcsi gyávák”, nyugodtan távozzanak ők is. Ezután mintegy negyven percen keresztül védte Izrael háborús politikáját, támadta Iránt, Katart, Törökországot és több nyugat-európai kormányt, majd külön fejezetet szentelt annak az embernek, akinek a városában éppen beszélt: Zohran Mamdaninak, New York polgármesterének.

Netanjahu beszédének elején az Irán elleni amerikai-izraeli katonai műveleteket állította középpontba. Azt mondta, az iráni nukleáris létesítmények elpusztítása katonailag rendkívül nehéz feladat volt, politikai döntésként viszont az egyik legkönnyebb, amelyet valaha meghozott, mert szerinte enélkül Izraelt és más országokat létveszély fenyegette volna. Izrael elmúlt három évét „hétfrontos háborúként” írta le, amelyben a Hamász, a Hezbollah, a húszik, Irán, valamint iraki, szíriai és ciszjordániai fegyveres csoportok ellen harcolt. Donald Trumpot Izrael legfontosabb partnerének nevezte.

A gázai háborúra áttérve kategorikusan visszautasította a népirtás vádját. Azzal érvelt, hogy Izrael telefonhívásokkal, üzenetekkel és röplapokkal figyelmeztette a civil lakosságot, humanitárius segélyt és oltásokat engedett be a területre, ezért a genocídium vádját „az évszázad legnagyobb hazugságának” nevezte. Ezek Netanjahu állításai; Izrael gázai hadviselését súlyos nemzetközi jogi bírálatok övezik, az izraeli kormány pedig következetesen tagadja, hogy népirtást követne el. Innen fordult rá New York polgármesterére.

Netanjahu Mamdanit „New York antiszemita polgármesterének” nevezte, és azt állította, hogy megválasztása óta sok zsidó New York-i már nem érzi magát biztonságban a városban. Felemlítette Mamdani egyes politikai és személyes kapcsolatait, a polgármester feleségének közösségi médiás aktivitását, valamint azt, hogy Mamdani többször népirtással vádolta Izraelt. Végül közvetlenül hozzá fordult: „Megpróbáltál megakadályozni, hogy idejöjjek. Megpróbáltál elhallgattatni. Nem tudsz elhallgattatni.” Mamdani néhány órával később közleményben válaszolt. Netanjahu szavait „alaptalan hazugságoknak” nevezte, amelyek szerinte az izraeli hadműveletek tisztára mosását szolgálják, és ismét felhozta a Nemzetközi Büntetőbíróság 2024-ben kiadott elfogatóparancsát.  

Ki az a Zohran Mamdani?

A 34 éves Zohran Kwame Mamdani indiai származású családban született Uganda fővárosában, Kampalában. Hétéves korában került New Yorkba, később a Bowdoin College-on végzett, lakhatási ügyekkel foglalkozó tanácsadóként dolgozott, rövid ideig zenével is próbálkozott, majd a Demokrata Szocialisták Amerikája, a DSA környezetében kezdett politizálni. 2020-ban választották be New York állam törvényhozásába Queens képviseletében. 2025-ben előbb a demokrata előválasztáson győzte le Andrew Cuomót, majd novemberben a polgármester-választást is megnyerte. New York első muszlim, első Afrikában született és több mint száz éve legfiatalabb polgármestere lett.

Politikai áttörését elsősorban nem külpolitikai témának, hanem a New York-i megélhetési válságra adott radikális baloldali programnak köszönhette. Ingyenes buszközlekedést, a szabályozott lakbérek befagyasztását, városi tulajdonú élelmiszerüzleteket, ingyenes gyermekellátást és a magas jövedelműek, illetve vállalatok erősebb adóztatását ígérte. A „kommunista” jelző, amelyet ellenfelei gyakran ráragasztanak, nem pontos: Mamdani demokratikus szocialistának vallja magát, programja nem írja elő a magántulajdon vagy a teljes gazdaság államosítását.

Izrael azonban már jóval a polgármesteri kampány előtt kitüntetett helyet kapott politikájában. Mamdani támogatja azt a mozgalmat, amely gazdasági és politikai bojkottal akar nyomást gyakorolni Izraelre. Nem volt hajlandó kimondani, hogy támogatja Izrael „zsidó államként” való létezéshez fűződő jogát. Állami képviselőként Mamdani volt az egyik beterjesztője a „Not on our dime!” néven ismert törvényjavaslatnak is, amely korlátozta volna, hogy New York-i nonprofit szervezetek pénzzel támogathassanak izraeli telepes tevékenységet. Ám, a javaslatból végül nem lett törvény.

A letartóztatás, amelyhez nem volt hatásköre

A Netanjahuval kialakult személyes konfliktust Mamdani maga is hónapokon át táplálta. A 2025-ös kampányban kijelentette, hogy ha az izraeli miniszterelnök New Yorkba érkezik, utasítaná a rendőrséget a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának végrehajtására. Polgármesterként még 2026 nyarán is vizsgáltatta a lehetőséget a város jogászaival, majd kénytelen volt elismerni, hogy New Yorknak nincs önálló jogi hatásköre Netanjahu őrizetbe vételére. Donald Trump biztosította, hogy Netanjahut amerikai földön nem fogják letartóztatni. A polgármester ezért kijelentette, hogy az izraeli kormányfő „nem szívesen látott vendég” New Yorkban.

Netanjahu szeptemberi érkezése előtt Mamdani már jóval visszafogottabban járt el, mint amit kampánya alapján várni lehetett volna. Nem vett részt a tüntetéseken, a rendőrségi vezetőkkel az ENSZ-közgyűlés biztonságáról egyeztetett, és nyilvánosan azt mondta, hogy a város feladata a demonstrációs jog biztosítása mellett, a rend fenntartása. Az ENSZ környékén ettől még több mint száz embert vettek őrizetbe a Netanjahu elleni tiltakozások során.