Június 4-én, csütörtökön, a Nemzeti Összetartozás Napján ismét megemlékezéseket tartanak Sepsiszentgyörgyön és Háromszék több településén a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója alkalmából.

A hagyományoknak megfelelően este fél hattól megszólalnak a templomok harangjai, a sepsiszentgyörgyi központban pedig immár 35. alkalommal gyűlnek össze a megemlékezők.

Harangszó jelzi a történelmi évfordulót

A trianoni békediktátum aláírásának pillanatában, június 4-én 17.30 órakor Háromszék számos településén megszólalnak a templomok harangjai. A Nemzeti Összetartozás Napján szervezett események célja, hogy megemlékezzenek az 1920-as békediktátum következményeiről, ugyanakkor kifejezzék a magyar nemzet határokon átívelő összetartozását.

Sepsiszentgyörgyön a Sepsiszéki Székely Tanács idén 35. alkalommal szervezi a központi megemlékezést, amelyre a város főterén, a kőszínpadnál kerül sor.

A sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezések története 1998-ig nyúlik vissza. Akkor, az egykori országzászló helyén szervezték meg az első erdélyi szabadtéri trianoni megemlékezést, amely jelentős visszhangot váltott ki a médiában. Azóta minden évben összegyűlnek a város lakói és a környékbeliek, hogy közösen emlékezzenek a történelmi eseményre.

Az idei rendezvényen több közéleti és politikai szereplő mond beszédet. A meghívott felszólalók között szerepel Kádár Imola, az Erdélyi Magyar Szövetség képviselője, Fodor Tamás, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja, Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Erőss Bulcsú, a Magyar Polgári Erő képviselője, valamint Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke.

A rendezvényen Balázs Gergő énekel, az áhítatot pedig Incze Zsolt református lelkész tartja.

A Nemzeti Összetartozás Napja

A magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává. A dátum arra emlékeztet, hogy 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban írták alá azt a békeszerződést, amelynek következtében a történelmi Magyarország elveszítette területének mintegy kétharmadát, és magyarok milliói kerültek az új országhatárokon kívülre.

A Nemzeti Összetartozás Napja az elmúlt másfél évtizedben a közös emlékezés és a nemzeti egység kifejezésének egyik legfontosabb jelképes eseményévé vált a Kárpát-medence magyarsága számára.