Mintegy százan vettek részt a Csíki Területi RMDSZ és a Csibész Alapítvány Csíksomlyón, a Székely Hadosztály-emlékműnél szervezett megemlékezésen csütörtökön délután, a nemzeti összetartozás napján. A felszólalók üzenetének középpontjában a nemzeti megmaradás és összefogás állt.

A Romániai Magyar Cserkészszövetség 126-os számú Kájoni János Cserkészcsapatának díszőrsége fogadta a csíksomlyói Fodor-ház közelében felállított Székely Hadosztály-emlékműhöz érkezőket csütörtökön délután.

A Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület tagjai felvonták a trianoni lobogót, majd felcsendültek a Himnusz dallamai, ezzel kezdődött el a megemlékezés. A házigazda Csibész Alapítvány képviseletében Gergely István köszöntötte az egybegyűlteket. Márton Áron életének meghatározó eseményeit elevenítette fel, középpontba állítva a szent életű püspök azon gondolatát, mely szerint egy nép számára nemzeti katasztrófát jelent, ha „középszerűek szabadulnak a vezető helyekre”. „Ne legyünk középszerűek, hanem tegyük a dolgunkat, a feladatunkat” – fogalmazott.

„Számunkra székely magyarok számára a trianoni diktátum az nem egy történelmi könyvben lévő esemény, hanem az életünk és a valóságunk. Ugyanakkor, hála Istennek, hogy néhány éve meg mertük fogalmazni és a nemzeti kormány meg merte fogalmazni azt, hogy ez a nemzeti összetartozásunk ünnepe is. Mert elsősorban egy erőről szól. Arról az erőről, amely több évszázon keresztül megtartott bennünket” – emelte ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. Hozzátette: a történelem arra tanít, hogy a nemzet megmaradása nem magától értetődő. „Közösséget kell építeni, dolgozni kell érte és felelősséget kell vállalni” – tette hozzá.

Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja hangsúlyozta: június 4-e 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is egyben. „Ez a nap ma már nemcsak a múlt tragédiájáról szól, hanem a jelen és a jövő diadaláról. Arról a csodáról, hogy a történelem minden vihara, a kényszerű elszakítottság és a politikai elnyomás évtizedei ellenére is, még mindig itt vagyunk, és még mindig magyarul beszélünk. A trianoni diktátum tervezői azt hitték, hogy a határok átrajzolásával a magyar nemzetet is eltörőhetik a földszínéről. Tévedtek, mert a nemzet nem vonalakkal meghúzott határokból áll, és nem térképeken mérhető. A nemzet a közös nyelven, a közös kultúrában, a dalainkban, az imáinkban és a szívünkben él” – mondta a konzul.

Mint hozzáfűzte: ma a magyarság feladata, hogy megélje az összetartozást, hogy megtartsa a nemzet egységét, és megmutassa a világnak, hogy a magyar nemzet határok felett is egységes és oszthatatlan.

„A legsötétebb történelmi emléknapból lett a nemzeti összetartozás napja. Egy évforduló, amely már nemcsak a múltról szól, hanem a jövőről, mutatva azt, hogy a magyar nemzetnek nemcsak közös az öröksége, hanem közös a célja és a felelőssége a jövőben. Számunkra ez a nap alkalom, hogy megmutassuk, hogy nemcsak a múlt dicsősége, eredményei, emlékei vagy vesztességei a fontosak, hanem az, hogy miként építjük együtt a jövőt tovább. Az összetartozás ereje nem a jólét idején mutatkozik meg, hanem a nehézségekben” – fogalmazott Hajdu Gábor parlamenti képviselő.

Zárásként Csapai Árpád Szilárd római katolikus lelkész osztotta meg gondolatait és hívta közös imára a résztvevőket. A megemlékezés a székely himnusz eléneklésével, majd koszorúzással ért véget.