Hetvenötödik születésnapján új nevet kapott a székelyudvarhelyi városi könyvtár, péntek délutántól Kányádi Sándor nevét viseli az intézmény. A névadó ünnepségen a költő versei is megszólaltak, a felszólalók pedig arról beszéltek, mit jelent ma Kányádi öröksége a város és a közösség számára.

Székelyudvarhely önkormányzati képviselő-testülete augusztusban egyhangúlag szavazta meg, hogy a 75 éves városi könyvtár Kányádi Sándor nevét vegye fel. A határozatba foglalt név pénteken került fel az intézmény épületének homlokzatára.

A könyvtár előtti téren tartott ünnepségen Szakács-Paál István polgármester arról beszélt, hogy egy intézmény névválasztása egyben azt is jelenti, milyen értékeket tart fontosnak. Szerinte Kányádi Sándor esetében nehéz lett volna természetesebb nevet találni.

A Nagygalambfalván született, Székelyudvarhelyen tanult Kossuth-díjas költő a város díszpolgára volt, munkássága pedig szorosan kötődött a térséghez. A polgármester szerint verseivel több nemzedékhez is közel tudta hozni az anyanyelv és a szülőföld szeretetét úgy, hogy közben a világra való nyitottságot is megőrizte.

A névadás kezdeményezője, Arros Orsolya Blanka szerint Kányádi sok olyan dolgot is versbe tudott foglalni, amelyeket mások talán megfogalmazni sem tudtak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy költeményei ma is több nemzedék számára fontosak.

Az önkormányzati képviselő arra is kitért, hogy a költő nevét egy olyan intézmény viseli majd, amely évente több mint 21 ezer látogatót fogad, köztük közel háromezer kisdiákot.

Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja az olvasójegy példáján keresztül beszélt a névadásról. Mint mondta, az olvasójegyen nem az számít, ki milyen ranggal, vagyonnal vagy iskolai eredménnyel érkezik a könyvtárba, csak a neve kerül rá.

Most Kányádi Sándor neve került fel a könyvtár homlokzatára. Percze szerint az intézmény így kapcsolatot teremthet a költő hátrahagyott versei és azokat olvasó emberek között.

Antal Lóránt szenátor Udvarhelyszék egyik fontos szellemi alakjaként beszélt Kányádiról. Úgy fogalmazott, a költő összekötötte Nagygalambfalvát Székelyudvarhellyel, Udvarhelyszéket Erdéllyel, az erdélyi magyar költészetet pedig a világirodalommal.

A 75 éves könyvtárról szólva azt mondta, az intézmény ma már nem egyszerűen könyvek kölcsönzésének helye, hanem találkozási pont is, ahol különböző nemzedékek találkozhatnak és beszélgethetnek.

A pénteki ünnepségen Kányádi Sándor versei szavalva és megzenésítve is elhangzottak, a könyvtár pedig mostantól nemcsak a költő műveinek ad otthont, a nevét is viszi tovább.